Allergiamentes otthon

Allergiás bőrgyulladás okai

A betegség valamely allergén, ismétlődő behatására alakul ki, s túlérzékenységet okoz. Miután a bőr, jelentős védekező szerepet játszik a testbe behatolni akaró fehérjékkel szemben, az allergiás kontakt bőrgyulladás leggyakoribb okai a bőrbe behatoló kémiai anyagok és fémek, me­lyek hozzákapcsolódnak a test saját pro­teinjeihez, és immunreakciót váltanak ki.

A tünetek általában késleltetettek, rend­szerint húszon négy-negyven nyolc órával a behatás után jelentkeznek – tehát nem beszélhetünk akut reakcióról. A kémiai anyagok és fémek széles skálájával való kapcsolat okozhat allergiás kontakt bőrgyulladást, bár ezek jelentős részével ál­talában csak munkahelyi környezetben találkozhatunk. Az otthoni allergénekkel való kapcsolat általában a kezeket, az ar­cot és a nyakat érinti.

Jellemző tünetek:

  • pír
  • duzzadás
  • intenzív viszketés
  • apró dudorok, melyek felhólyago­sodhatnak és váladékozhat
  • a bőr berepedezése, pikkelyesedése, illetve megvastagodása ismétlődő be­hatásra.

Az allergiás kontakt bőrgyulladás lehet­séges kiváltó okainak listája igen hosszú, a leggyakoribbak azonban az alábbi ter­mékekben és növényekben található fé­mek, illatanyagok és kémiai anyagok,

Íme:

  • kozmetikumok és arckrémek
  • parfümök
  • samponok
  • körömlakkok
  • hajfestékek, dauervizek és rögzítők
  • nikkeltartalmú ékszerek
  • óraszíjak, illetve gombok
  • mérges szömörce (Rhus radicans és Rhus toxicodendron v. R. Diversilo-ba).

Nikkeltartalmú fülbevalók folyamatos vi­selése esetén jelentkezhet érzékenység a fülcimpákon. Egyes ruhafestékek ható­anyagai szintén kellemetlen tüneteket okozhatnak. A zoknikban és bőrcipők­ben található anyagok a lábfejet és az al­só lábszárat támadják meg.

Gyakran alakul ki irritációs bőrgyulladás a kézen az alábbi anyagok hatására:

  • szappanok
  • bioaktív tisztítószerek
  • oldószerek
  • olaj
  • lúgok, például fehérítők

Bár nehéz elkülöníteni az allergiás és az irritációs bőrgyulladást, mindkettőnél ugyanazt az alapszabályt kell követni: a probléma felismerése után meg kell ta­lálni az okát, s a jövőben kerülni kell a ki­váltó anyagot.

A kontakt bőrgyulladást kiváltható kémiai anyagokat tartalmazó növények közé tartoznak a kankalinfélék (primu­lák). Az e növényekben – különösen a Primula obconicában, kisebb mértékben a P. Malacoidesben – megtalálható primin könnyen válthat ki túlérzé­kenységet, s okozhat tüneteket a kézen és a karon, sőt bárhol, ahova érintésünk­kel továbbvisszük a szennyezést.

Három további növény, a mérges szömörce (Rhus radicans), a Rhus toxico-dendron v. R. diversiloba és a R. vernix gyantája urushiolt tartalmaz, ami szintén érzékenységet okozhat. Mindhárom nö­vény a Toxicodendronok nemzetségébe tartozik. Aki a fenti növényekre érzé­keny, hasonlóan reagálhat az ugyanabba a családba (Anacardiaccae) tartozó kasura vagy kesura, a mangóra, a páfrányfenyőre (Gingko biloba) és a firniszszömörcére.

Csalánkiütés

A csalánkiütés vagy kontakt urticaria először bőrpírt és viszketést okoz, majd megjelennek a kidudorodó duzzanatok, a csalánkiütések, amelyek kezdetben pi­rosak, de később elhalványulhatnak.

Nevét onnan nyerte, hogy a reakció a csalán csípésére hasonlít. A tünetek változóak, az egészen enyhétől (mind­össze egy égő, enyhe viszketéstől) a sú­lyosig (szétterjedt viszkető kiütések az egész testen) előfordulhatnak. Általában azonban a reakciók enyhék, néhány perccel az érintés után megjelennek, s pár óra múltán meg is szűnnek.

A csalánkiütés többnyire nem aller­giás reakció, kiváltói olyan irritáns anya­gok, mint a tartósítószerek (benzoésav, szorbitsav, fahéjsav), illatok, bőrön át al­kalmazott gyógyszerek, állati és növényi (például csalán és tengeri moszatok) eredetű termékek. Allergiás (immuno­lógiai) csalánkiütés csak akkor jelentke­zik, ha sérült bőrre, például egy karco­lásra vagy vágásba, kerül egy olyan protein, amelyre érzékenyek vagyunk.

Ilyenkor a protein olyan reakciót válthat ki, melyet rendszerint az ételallergiáknál tapasztalhatunk, tojás, tej, olajos mag­vak, gyümölcsök, tengeri hal- és rákéte­lek, valamint zöldségfélék esetében. Előfordul allergiás reakció tartósítósze­rek, illatok és növényi eredetű termé­kek esetében is. Legsúlyosabb a latex-vagy kaucsuktej-allergia, amely kiterjedt és súlyos allergiás reakciót válthat ki.