Ideális konyha, szellőztetése (allergiamentes otthon)
A konyha főbb jellemzői közül az allergiások tüneteit leggyakrabban és legerősebben befolyásoló tényezők a főzés módja és a helyiség szellőzése.
Főzőlapok, sütők és tűzhelyek
A főzés jelentős mértékben hozzájárul a beltéri légszennyezéshez azáltal, hogy párát termel és szemcsés anyagokat, például zsírt juttat a levegőbe. Emellett a tűzhelyre hulló ételdarabkák elégnek, miközben égési melléktermékeket bocsátanak a levegőbe.
Gáztűzhely vagy elektorom készülék?
Bár sokan jobban kedvelik a gáztűzhelyeket, a légszennyezettség szempontjából jobbak az elektromos készülékek. A gázüzemű készülékek, melyeknek lángja szabadon ég a lakás légterében, jelentős forrásai otthonunk légszennyezésének. A gáz égése vízpárát, szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitrogén-dioxidot, kén-dioxidot és aldehideket bocsát ki.
Amennyiben nem tudjuk kicserélni tűzhelyünket, az alábbi lépések minimalizálhatják a gáz égése által termelt szennyezés mértékét:
- Mind az üzemanyag-fogyasztás, mind az égési gázkibocsátás szempontjából jobbak az elektromos gyújtással felszerelt készülékek, mint az állandóan égő őrlángos típusúak. Az újabb modelleket már elektromos gyújtással szerelik fel.
- Úgy állítsuk be a lángot, hogy csak az edény alját melegítse!
- Fogadjuk meg a beltéri légszennyezéssel és szellőzéssel kapcsolatban adott tanácsokat Főzés közben használjunk szagelszívót, ami a szabadba szellőzik, vagy nyissunk ablakot!
- A főzés ideje alatt tartsuk zárva az ajtókat,„hogy a gőzök és a pára ne tudjon behatolni a lakás többi részébe!
Vannak zárt rendszerű gázkészülékek is, például egyes sütőtípusok. Ezeknél az égési melléktermékek, például a vízpára, közvetlenül a szabadba távozik.
Tűzhelytisztítás
A másik gyakori forrásai a konyhai légszennyezésnek a tűzhelytisztító szerek, minthogy a legtöbb szabadalmazott termék, irritáló gőzöket termel. Vannak ennél biztonságosabb takarítási módok is
Sok sütőt öntisztító réteggel vonnak be. Ezek vagy oxidálják, vagy elégetik a főzés során rájuk fröccsenő olajat vagy szennyeződést. Az égő zsír és szennyeződés kellemetlen gőzöket áraszt, melyek irritálhatják a légzőszervi allergiás betegeket. Egyes sütők gőzzel lazítják fel a koszt, melyet aztán le kell törölni.
Főzési módok
Tegyük rá mindig a fedőt az edényekre, és csak annyi vizet használjunk, amennyi szükséges. Ez nem csak energiát spórol meg, de csökkenti a páratermelést is. A többrétegű párolóedénnyel egyszerre többféle zöldséget is megfőzhetünk egyetlen főzőlapon, és kevesebb párát termel.
A kukta a levegő nyomásának és a víz hőmérsékletének növelésével főzi meg gyorsan az ételt. A kuktával való főzés az energiatakarékosság mellett több tápanyagot is őriz meg az ételben, mint a hagyományos főzés. Az állandó kavargatás mellett való főzés egy wokban szintén energiatakarékos. Ez is megőrzi a tápanyagokat, és a rövid főzési idő miatt csökken a szennyezés. Nincs olyan allergiás ok, ami miatt kerülni kellene a mikrohullámú sütők használatát.
Szagelszívók
Az elszívókat arra tervezték, hogy beszívják a gőzt, a zsírt és a szagokat. A maximális hatékonyság érdekében olyan magasra kell beépíteni, amilyen magasra a gyártó ajánlja. A legtöbb típus sebessége változtatható. Vásárlás előtt kérjük meg, hogy kapcsolják be a készüléket. Egy fogyasztói felmérés szerint a legtöbben a zaj miatt nem használják szagelszívójukat. Azok a típusok, melyeknek távolabb van a ventilátora, csendesebbek.
Kürtös elszívók
Van olyan szagelszívó, melynek a szabadba szellőzik a kürtője, biztosítva, hogy az összes égési melléktermék és felesleges páratartalom eltávozzon otthonunkból. A tűzhely fölül beszívja a levegőt és átvezeti egy zsírszűrőn, mielőtt kifújná a szabadba. A szűrőt – ami készülhet szivacsból, fémből vagy speciális papírból – rendszeresen le kell mosni vagy ki kell cserélni; a szabadba vezető kürtőnek pedig olyan rövidnek és egyenesnek kell lennie, amennyire ez lehetséges.
Fontos, hogy legyen nyitható ablak vagy valamilyen más forrás, ahonnan friss levegő áramolhat be – például egy ablakventilátor – a kürtőn keresztül kifújt levegő helyébe. Ha ilyen nincs, a ház többi részéből szív az elszívó levegőt, ahonnan a legkisebb az ellenállás. Ez történhet egy, a konyhában vagy annak közelében levő bojler vagy vízmelegítő nyitott kürtőjén keresztül, ám ez a beszívott levegő sokszorosan szennyezettebb lesz, mint a kifújt.
A zárt rendszerű készülékekkel ellentétben, a nyitott kürtők a benti levegőt használják az égéshez, az égési melléktermékeket pedig egy kémény vagy kürtőn keresztül bocsátják ki a szabadba. Amikor nyitott kürtőjű készüléket akarunk beépíteni olyan házba, ahol van valamilyen páraelszívó, először próbát kell tenni, hogy az égési melléktermékek nem áramlanak-e vissza. Akkor is el kell végezni a próbát, ha már meglévő gázkészülék mellé akarunk beszerelni páraelszívót.
Légforgató elszívók
Az olyan szagelszívóknál, amelyek egy szűrőn keresztül visszavezetik az elszívott levegőt a konyhába, nem áll fenn annak a veszélye, hogy egy nyitott kürtőn keresztül szívna be levegőt az elszívó. Ezek a modellek azonban, bár eltávolítják a zsírt és a szagokat, nem szívják el a felesleges nedvességet, tehát nem csökkentik a páratartalmat.
Ha nem tudjuk lecserélni az elszívót egy kürtös típusra, akkor egy ablak vagy külső ajtó kinyitásával biztosítsuk a megfelelő szellőzést a főzés idején, a ház többi helyiségébe vezető ajtót azonban tartsuk zárva, hogy a felesleges nedvesség nehogy beszivárogjon.
Új szagelszívó vásárlásakor figyeljünk oda az alábbiakra:
- a bekapcsolt készülék zajszintje
- sebességfokozatok
- a szűrők takaríthatósága, cserélhetősége, illetve magának a készüléknek a takaríthatósága
- a légforgató típusoknál jobbak a kürtösek
Konyhabútorok
A konyhaszekrények gyakran bútorlapokból készülnek, például farostból, ami új korában nagy mennyiségben bocsát ki formaldehidet. Válasszunk inkább laminált bútort, tömör puhafát vagy rozsdamentes acélt. Munkafelületnek egyaránt használhatunk kerámiát, kőcsempét, gránitot, márványt vagy tömör fát.
Hűtőszekrények és mélyhűtők
Ellenőrizzük le a hűtőszekrény és a mélyhűtő belsejét, nézzünk be alá is, különös figyelmet fordítva az ajtók szigetelésére, és ha szükséges, takarítsuk le. Fontos, hogy a csepegtetőtálca könnyen hozzáférhető legyen az ürítés és tisztítás érdekében. Ezt hetente el kell végezni, hogy megakadályozzuk a baktériumok és gombák elszaporodását.
A csepegtetőtálca kiürítésével a csótányok egy lehetséges víz-forrását is kiiktatjuk. A hűtőszálak tisztán tartása, hogy ne tudjon megülepedni rajtuk a por, nem csak energiát takarít meg, de a levegő minőségét is javítja.
Antioxidánsok
Próbáljunk meg annyi friss, természetes élelmiszert vásárolni, amennyit csak tudunk, különösen zöldségeket és gyümölcsöket. Ezek igen gazdagok antioxidánsokban a feldolgozott ételekhez viszonyítva, amelyek tele vannak tartósítószerekkel és adalékanyagokkal. Kimutatták, hogy azokban a közösségekben, ahol sok természetes eredetű, friss ételt fogyasztanak, alacsonyabb az allergiás megbetegedések száma.
Légyirtók
Mind a szilárd, mind az aeroszolos rovarirtók mérgező anyagai szennyezik a levegőt és a takaratlan ételt, egyes rovarirtó spray-k irritálják a légutakat. Házilag is készíthetünk légypapírt, azonos mennyiségű cukor, kukoricaszirup és víz forralásával. Az így kapott elegyet papírcsíkokra kenjük, és amint ragacsos állagú lesz, felakasztjuk őket az ajtók és ablakok környékén.
Néhány friss fűszernövényről – például a bazsalikomról (Ocimum basilicum), a rozmaringról (Rosmarinus) és a kakukkfűről (Thymus) – is úgy tartják, hogy elriasztja a legyeket. Miért ne ültetnénk hát ezeket az aromás fűszernövényeket cserépben az ablakpárkányra, ahol a főzésnél is kéznél vannak, ahelyett, hogy eset- leges mérgező anyagokat fújunk a levegőbe.
Szárított narancs- és citrom héj, illetve nyitott edényben tárolt szegfűszeg is távol tartja a legyeket, csakúgy, mint a szúnyogháló az ablakokon és az ajtókon. A szélirányban elhelyezett hálók még a por ellen is nyújtanak bizonyos fokú védelmet.
Vízlágyítók
Az ekcémás tüneteken javíthat, ha lágy vizes területre költözünk, vagy felszerelünk egy vízlágyítót. Mind a természetes, mind a mesterségesen lágyított víz használatánál kevesebb tisztítószert, szappant, illetve mosószert kell használnunk, valamint kevesebb vízkő rakódik le a csövekben és vízforralókban. Gyerekeknek azonban ne adjunk mesterségesen lágyított vizet inni, és tápszer készítéséhez se használjuk, mert sótartalma magasabb a normálisnál.
Tisztítószerek
Sok konyhai tisztítószer, különösen az illatosítottak, irritálhatják az asztmás és náthás betegeket, míg az ekcémában szenvedők bőre egyes mosóporokra, illetve öblítő szerekre lehet érzékeny.