Épületek belső burkolatai

Kerámia padlóburkolatok

Ez a több ezer éves burkolattípus az utolsó évtizedben óriási előnyre tett szert a többi burkolatok rovására. Kivitelezésük ugyan nagy szakmai gya­korlatot, szakszerű, pontos munkát igé­nyel, ráadásul általában idő- és munkai­gényesek, ám e hátrányok ellenére is megállapítható, hogy

  • esztétikailag igen kedvező,
  • műgyanta alapú ragasztóval és hézagoló habarccsal készítve vegy­szerállósága kiváló,
  • külső és belső terekben egyaránt használható (fagyálló),
  • a mechanikai hatásokat jól viseli,
  • kopási ellenállása igen jó,
  • megfelelő szemszerkezetű anyag­ból készült (korund szemcsés) vál­tozata csúszásmentes,
  • hibái gyorsan és viszonylag egy­szerűen javíthatók,
  • fertőtlenítése és tisztán tartása egy­szerű.

A burkolat és az aljzat kapcsolata

A kerámia padlóburkolatok alatti foga­dóbeton aljzatok anyagminősége a kö­vetkező:

  • cementhabarcs ágyazatba fektetett burkolatok alá,
  • beltéren: C 8 minőségű,
  • kültéren: C 10 minőségű,
  • ragasztott burkolatok esetén:
  • beltéren CIO minőség
  • kültéren C 12 minőség.

Az aljzatok minimális rétegvastagsága:

  • csak hordozó rétegként min. 6 cm.,
  • padlófűtés esetén, úsztató rétegként:
  • cementhabarcsba ágyazott bur­kolathoz min. 5-6 cm,
  • ragasztott burkolathoz: 6-7 cm, úgy, hogy a teljes burkolati réteg és aljzat ragasztóval együtt nem lehet több 8-9 cm-nél. Ennek az az oka, hogy a vastagságnöve­kedés lassítja a hőleadást, és így a hőteljesítmény kisebb lesz.

Az aljzatbetonhoz használt adalékanyag nem tartalmazhat szerves anyagot, agyag-és iszaptartalma nem haladhatja meg a 3 térfogatszázalékot.

16-30 m2 közötti aljzatokat – a vasalt aljzatok kivételével – tágulási héza­gokkal meg kell szakítani úgy, hogy ezek a teherhordó födém tágulási héza­gaival is összhangban legyenek. A tá­gulási hézagot az aljzat teljes vastagsá­gán át kell vezetni, és a hézagnak egye­nesnek és ép élűnek kell lennie. A ragasztott kerámiaburkolatok alatti aljzatokat a végleges padlószinthez iga­zodva és a szükséges lejtésekkel kell kialakítani, majd felületére 20 mm vas­tag, Hsc 60-as minőségű vagy azzal megegyező szilárdságú, szennyeződés­mentes cementhabarcs simítást kell ké­szíteni.

Az aljzat akkor megfelelő, ha kellően szilárd, egyenletesen sima és sík felü­letű, por- és szennyeződésmentes, vala­mint felülete száraz.

A gyakorlatban a felsoroltak egyszerűen ellenőrizhetők:

  • Az aljzat szilárdsága akkor megfe­lelő, ha enyhe kalapácsütögetésre nem porlik, nem válik fel, tiszta, csengő hangot ad, nem kong, és ke­mény tárggyal megkarcolva, porlódás nélküli fehér vonal marad vissza.
  • A simaság akkor megfelelő, ha az aljzatra helyezett léc mindenütt fel­fekszik a felületre, az érintkezési vonalnál nem lehet átlátni, legfel­jebb csak 1 mm-es rés mutatkozik.
  • A felület megfelelően sík, ha a jelleg­zetes pontok (legmagasabb, legmé­lyebb) irányában fektetett egyenes léc az aljzatra úgy fekszik fel, hogy méterenként legfeljebb 1-2 mm-es rés látszik alatta.
  • Az újonnan készült aljzat általában (normál, 20 °C körüli léghőmér­séklet esetén) 4 hét után már kellő­en száraz. Ez azért fontos, mert a nedvesség (víz) a legtöbb ragasztó tapadóképességét és kötési folya­matát nagyon lerontja. Ragasztott burkolatok esetén az aljzat felüle­te csak szárazon, seprővel, illetve porszívózással tisztítható.

Változatos hézagrajzú kerá­miaburkolatok

4.41. ábra. Változatos hézagrajzú kerá­miaburkolatok különféle alakú lapokból.

Kerámiaburkolat

4.42. ábra. Kerámiaburkolat.

Kerámialapok csúszásgátló felületei

4.43.ábra. Kerámialapok csúszásgátló felületei a) süllyesztett mintázatú, b) kiemelt mintázatú.

Fogas lehúzó az ágyazó ha­barcs felhordásához

4.44. ábra. Fogas lehúzó az ágyazó ha­barcs felhordásához.

Egyenletes ragasztóréteg

4.45 ábra. Az egyenletes ragasztórétegen tökéletesen tapadó burkolat az időtálló­ság garanciája.

Padlóburkolatok

A padlóburkolatok – amint már az elő­zőekben említettük – cementhabarcs­ba ágyazva vagy ragasztva készíthetők. A padlóburkolatok lerakása előtt nem feledkezhetünk meg a szükséges tennivalókról.

  • Meg kell vizsgálni az aljzat minő­ségét, ellenőrizni kell a szintezési pontokat (külső burkolatnál) vagy a szintezési vonalat, és ha hibát ta­lálunk, a szükséges simításokat el kell végezni.
  • A burkolólapokat át kell válogatni, egyenként ellenőrizve azokat méret­helyesség és színárnyalat szerint, valamint, hogy a dobozon feltün­tetett osztályba sorolás helyes-e?

Az aljzat előkészítését csak akkor sza­bad elkezdeni, ha a burkolat alatt húzó­dó gépészeti vezetékek elkészültek, és üzemképességüket ellenőriztük (vízve­zeték nyomáspróba, lefolyóvezetékek kötéseinek ellenőrzése stb.). Az aljzat előkészítésekor az összefolyókat és a vezetékeket védeni kell a sérülésektől és az eltömődésektől. A belső válaszfalaknak, a lépcsőbur­kolatoknak és a szegélyeknek a burko­lás előtt el kell készülniük, csak ezután kezdhető meg az aljzat előkészítése a burkoláshoz.

Az aljzat előkészítésekor először is le kell söpörni és vízzel meg kell locsol­ni a burkolandó felületet. A vízzel való locsolás az ágyazati réteg jobb tapadá­sa miatt szükséges. Régebben készült aljzatbeton esetén a tisztítás utáni ned­vesítést cementtejjel való locsolással kell végezni, ugyancsak a beton és az ágyazóhabarcs megfelelő tapadása ér­dekében. A cementtej 3 rész cement és 1 rész víz keverékéből készüljön. A burkolás megkezdése előtt meg kell tervezni a lapok kiosztását, ami a sze­gély- és a mintaképzésre, valamint a la­pok közötti hézagszélesség megállapí­tására is vonatkozik.

Lehetőleg el kell kerülni keskeny burkolatcsíkok keletke­zését. A keskeny csíkok nemcsak eszté­tikailag kifogásolhatók, hanem a lapok vágása jelentős többletmunkát igényel. A keskenyebb sávokat a nyitott héza­gok méreteinek változtatásával általá­ban elkerülhetjük. A hézagok széles­sége 2-6 mm lehet, természetesen ez függ a lapok méretétől és a helyiség, ill. terület rendeltetésétől, valamint a lapok osztályba sorolásától. Első osztályú la­poknál elegendő a 3 mm-es, harmad­osztályúaknál azonban 4-5 mm-es fugaméret is szükséges lehet az esetleges eltolódásokból adódó tömör hézagok kialakulásának megakadályozására. A padozatok készülhetnek vízszintes vagy lejtéssel kialakított felületekkel.

A vízszintes burkolat szintezése és a lera­kás vízszint szerinti ellenőrzése talpas vízmérték segítségével igen egyszerű. Lejtéssel készülő burkolatok esetén azonban több dologra is figyelni kell a végleges szint meghatározásakor. A vég­leges szintet a burkolási felület legala­csonyabb és legmagasabb pontjain kell meghatározni. A szintezésnél ügyelni kell arra is, hogy az ágyazóhabarcs vas­tagsága minimum 15 mm, maximum 40 mm lehet. Ilyen nagy vastagságkü­lönbségek csak külső burkolás esetén vagy mosókonyháknál fordulhatnak elő, ha az aljzatok elkészítésekor a lejtést nem adták meg.

Habarcsba ágyazott burkolatok

A padlóburkolat lerakását a burkolási felület szintezésével kezdjük. Hagyo­mányosan a szintezést földnedves ágya­zó cementhabarcsra ideiglenesen lera­kott szintjelző lapok segítségével vé­gezzük el. Ezeket a szintjelző lapokat a lerakandó felület jellegzetes pontjain kell elhelyezni, és az alattuk levő ce­menthabarcsot gondosan kell tömörí­teni. A tömörítést végezhetjük kőmű­veskanállal is, a lényeg, hogy az ágyazó cementhabarcs tömörségének olyannak kell lennie, hogy (szintezés után) alkal­mas legyen a végleges habarcsszint vas­tagságának meghatározására. A szintjel­ző lapok egymástól való távolsága lehe­tőleg ne legyen több két méternél.

A szintezést a végleges padlószint figyelembevételével kell elvégezni, a burko­lólapok ideiglenes felhasználásával. Ennek során a lapokat a szintezési pon­tokra helyezzük, és az ágyazóhabarcsot a kívánt szinthez szükséges vastagság­ban elterítjük. Ezután a burkolólapokat a szintezési pontokról leszedjük, és a beszintezett pontok között vezetősávokat készítünk, és az ágyazóhabarcs sávokat tömörítjük. A szintezést meg kell ismételni a habarcssávokon, hogy a szintezési pontok helyességét ellen­őrizzük. A vezérsávok közötti mezőket a vezérsávokhoz képest általában 20 %-kal, tehát 3-4 mm-rel magasabbra kell feltölteni habarccsal, mert a tömörítés során ez a különbség eltűnik. A tömö­rítés végezhető kőműveskanál vagy la­pát segítségével, döngöléssel, vagy bur­kolóléccel.

Ezután a sávmezőket a bur­kolóléc vízszintes, változó irányú moz­gatásával szintre húzzák. Ahol a mező­ben levő ágyazóhabarcs a vezérsávok­nál magasabb, ott a felesleget el kell tá­volítani, le kell húzni, ahol pedig nem éri el a kívánt szintet, ott pótolni kell. A padlóburkolatok alá „földnedves” ágyazóhabarcs behelyezése szükséges, ez olyan habarcsot jelent, ami kézbe vé­ve összenyomható, nem folyik és a ke­veréshez felhasznált vízmennyiséget megtartja.

A felhordott és elterített, lehúzott föld-nedves ágyazóhabarcsot a burkolóla­pok fektetése előtt cementtejjel (3 rész cement, 1 rész víz) meg kell locsolni, a locsolást a kezdő burkolatsoroknál kell kezdeni, és a meglocsolt felületen elő­ször a burkolat vezetősorát rakjuk le.

A munka során a következőkre kell fi­gyelni :

  • a vezetősor lapjai és a lábazati la­pok közötti hézagok összhangban legyenek, egybeessenek,
  • a vezetősorok derékszöget képez­zenek,
  • a burkolat lerakását mindig a be­járattal szembeni oldalon kell kez­deni, mert így elkerülhető a lera­kott burkolat szilárdulás előtti ter­helése,
  • ha a burkolási terület nem derék­szögű, akkor a hiányzó részeket megfelelő alakra szabott lapokkal ki kell pótolni.

A habarcságyba fektetett lapokat kala­pácsnyéllel enyhén be kell döngölni, mert ha a burkolólapok vastagsága kis­sé eltér, a habarcsréteggel a különbsé­gek kiegyenlíthetőek.

A vezetősorok lerakása után az előké­szített mezők burkolását az alábbi sor­rendben végezzük:

  • a mező felületén lévő ágyazóha­barcs egy részét cementtejjel meg­locsoljuk,
  • megkezdjük a lapok lerakását a ve­zetősorok által meghatározott hé­zagosztást betartva.
  • a hézagvonalak egyenletességét fo­lyamatosan ellenőrizzük,
  • a lerakott burkolat kívánt szintma­gasságát kereszt- és hosszirányú mérésekkel ellenőrizzük,
  • a derékszöghöz képest kimaradó szegélymenti sávoknál a hiányzó burkolatot beszabjuk.
  • Az elkészített burkolattal kapcsolatos fontos tudnivalók:
  • A lerakott burkolatra az ágyazóhabarcs kötése előtt még teherelosztó deszkákra sem ajánlatos rálépni. A burkolatot a lerakástól számítva legalább 48 óráig minden terhelés­től védeni kell, az elkészített burko­latrészek lezárásával, esetleg pal­lóáthidalással. Közepes (16 °C) a hőmérséklet esetén a lerakás után 48 óra elteltével a habarcs eléri azt a szilárdságot, amely mellett a bur­kolat teherelosztással egy ember súlyát már elbírja.
  • A frissen lerakott burkolatot lo­csolni kell, a burkolás utáni napon kezdve, napi két-három alkalommal.

Ragasztott burkolatok

Ragasztott padlóburkolat új és régi alj­zatra egyaránt készíthető. Az új aljzat rétegfelépítése általában aljzatbetonból és simítórétegből áll, a régi aljzat réteg­felépítése ettől eltérő is lehet. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a meglévő burkolat is képezheti az új burkolat alj­zatát.

A padlóburkoló lapok lerakását ragasz­tásnál is megelőzi a szintezés ellenőrzé­se, azonban bizonyos szintezési hibák már nem egyenlíthetők ki az ágyazó-ragasztó anyaggal, mert a felhordható rétegvastagság egy bizonyos határt nem haladhat meg. Ragasztóanyagokból ál­talában 2-3 mm vastagságú réteg hord­ható fel csak az aljzat felületére, nem­csak azért, mert az anyag szétterülése csak ennyit tesz lehetővé, hanem több­letvastagság esetén a ragasztóanyag kö­tési hőjének aránytalan megnövekedése miatt roncsolódás, alakváltozás, illetve zsugorodás keletkezhet.

A ragasztóréteg szükséges vastagsága

4.46. ábra. A ragasztóréteg szükséges vastagsága az aljzat egyenetlenségétől és a lapok nagyságától függ a) rossz megoldás, mert a vékony réteg miatt a lapok nem jól tapadnak, esetleg fel is válnak, b) a ragasztóréteg vastagsága akkor megfelelő, ha próbaragasztásnál a lapot felemelve, azon a habarcsréteg 30-40 %-a rajta marad.

Az aljzat és a lap közötti kötéshez ugyan­akkor bizonyos rétegvastagság (lega­lább 2 mm) feltétlenül szükséges. A legtöbb burkolólap ragasztási felülete a jobb tapadás érdekében feldurvított, pl. rovátkolással. Ezek a felületek, vala­mint az aljzat sima, de porózus felület­ének tömítése indokolja, hogy a ragasz­tóréteg legkisebb vastagsága 2 mm legyen. A ragasztóréteg vastagsága a la­pok nagyságától és osztályba sorolásá­tól (méreteltérésétől) és az aljzat egye­netlenségétől függ.

A ragasztóréteg fogazott lehúzóval, 4-8-as lehúzok valamelyikével húzható le egyenletesre. A 4-es fogazás 2 mm-es, a 6-os a 3 mm-es, a 8-as a 4 mm-es ré­tegvastagsághoz a megfelelő. A ragasztott burkolatok készítésekor az aljzat minőségére sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani, mint a hagyományos fektetési módok esetén. Különösen az aljzat szilárdságára, simaságára, por- és szennyeződésmentességére, szárazsá­gára kell ügyelni.

Padló­fűtés aljzatának tömör kapcsolata

4.47. ábra. A kerámiaburkolat és a padló­fűtés aljzatának tömör kapcsolata, a 100 %-os tapadó-ragasztással tökéletes hőleadást és hosszú élettartamot biztosít.

Műanyag dilatációs profilok

4.48. ábra. Műanyag dilatációs profilok kerámia padlóburkolatokhoz a) kétszárnyú közbenső profil, b) egyszár­nyú faltőprofil.

Az aljzat szilárdsága akkor megfelelő, ha enyhe kalapácsütögetésre nem por­lik, nem válik föl, tiszta, csengő hangot ad, nem kong, továbbá kemény tárggyal megkarcolva porlódás nélküli fehér vo­nal marad nyomként. Műanyag bázisú ragasztó használatánál az aljzatnak teljesen száraznak kell len­nie, legfeljebb 2-3 %-os víztartalom­mal rendelkezhet. Ragasztott burkola­tok aljzata csak szárazon, seprővel és porszívóval tisztítható. Vannak azonban olyan műgyanta bá­zisú anyagok, amelyek nedves felületen is jól kötnek, ezért, ha elkerülhetetlen a nedves felület burkolása, ilyen anyagot kell vásárolni.

A munka végzéséhez a +18-20 °C kö­zötti hőmérséklet az ideális, +10 °C alatt nem szabad a munkához hozzáfog­ni vagy folytatni. Az anyag már +10 °C hőmérsékletnél az adott értéknél sokkal lassabban fog megkötni, ennél alacso­nyabb hőmérséklet pedig súlyos káro­sodást okoz (pl. a szilárdság részleges vagy teljes elvesztését).

Túl magas, 30 °C körüli hőmérsékletnél az anyag kötése meggyorsul, és a bedolgozhatóságára megadott idő jelentősen lerövidül, amit ha nem veszünk figyelembe, előfordulhat, hogy a megkevert anyag a tárolóedényben megszilárdul és felhasználhatatlanná válik. Jó ha tudjuk, hogy a szilárdulás kezdetét az anyag melegedése jelzi, és ilyenkor már nem ajánlatos felhasználni, mert minősége nem lesz meg­felelő, célszerű új keveréket készíteni.

Faltő lezárása csúszó dilatá­ciós profillal

4.49. ábra. Faltő lezárása csúszó dilatá­ciós profillal.

Padlóburkolatot lezáró profil

4.50. ábra. Padlóburkolatot lezáró profil, eltérő burkolatok csatlakoztatásához.

A ragasztóhabarcsok előkészítésénél betartandó szabályok:

  • az anyag keverésekor pontosan kö­vessük a gyártó cég előírásait,
  • a keverésnél és a bedolgozásánál tartsuk be az előírt óvórendszabá­lyokat, és használjuk a javasolt vé­dőfelszerelést,
  • kézi vagy gépi keverésnél egyaránt csak annyi anyagot keverjünk, ame­lyet a feldolgozhatósági időn belül fel tudunk használni. (A feldolgoz­hatósági időt a csomagoláson fel­tüntetik.),
  • ragasztás esetén az aljzatbetont si­mítani kell, a simítóréteg vastagsá­ga 20 mm lehet. A simítóréteget 1-2 nap múlva fel kell hordani. A si­mítóréteg készülhet önterülő padlókiegyenlítőkből is, amelyek ki­száradt aljzatbetonra, néhány mm vastagságban készíthetők. Műgyan­ta adalékos habarcsok alkalmazá­sakor a burkolatot nem szabad lo­csolni,
  • műgyanta ragasztók használata ese­tén a lapokat vízben áztatni tilos!

A burkolólapok lerakását a következő sorrendben kell megkezdeni:

  • a ragasztóhabarcsot a burkolandó felület bejárattal szembeni oldalán, keskeny csíkban kiontjuk, majd fo­gas kenőlappal olyan szélességben terítjük el, hogy a burkolólapok vezetősorát le tudjuk rakni. A fogas kenőlap fogazatának mérete és alakja a szétterített ragasztóanyag mennyi­ségét szabályozza, és ezáltal biz­tosítja egyenletes felkenését is,
  • az elterített ragasztóanyagra lerak­juk a vezetősorokat, a következő szempontokat szem előtt tartva:
  • a vezetősorok lapjai és az oldalfa­lon levő lábazati lapok hézagosz­tása essen egybe, változó méretű lapoknál tervezzünk ritmikus össz­hangot,
  • a hosszirányú és az arra merőleges vezetősorokat derékszögben kell rakni, nem derékszögű felület ese­tén a kimaradó részeket utólag vá­gott lapokkal kell pótolni.

A vezetősorok lerakása után végezzük el a kialakult mezők burkolását. Ismét ra­gasztóhabarcs-terítéssel kezdjük, amely­nek szélességét úgy határozzuk meg, hogy azt a burkolólapokkal a még tiszta, ragasztóhabarcs nélküli felületről könnyen el tudjuk érni. Általában két-három sorszélességgel számolhatunk. A lapok lerakásakor gondosan ügyeljünk a vezérsorok szerint meghatározott távolságok (hézagok) betartására. Tekint­ve, hogy a ragasztó nyitott ideje (lera­kási idő) kevés, azaz a lapok igen rövid idő elteltével már nem mozdíthatók meg, a hézagok vonalvezetésének egyenes­séget gyakran és folyamatosan ellenő­rizzük!

A műanyag ragasztóval ragasztott bur­kolatok rövid időn belül (4-6 óra) jár­hatók, így a további munkafolyamatok (hézagolás, tisztítás) akadálytalanul el­végezhetők, a burkolat 2-3 napon belül használatba vehető.

A leggyakrabban használt ragasztók – MAPEI

 

A burkolatok és a dilatáció kialakítása

4.51. ábra. A burkolatok és a dilatáció kialakítása, aljzat/aljzat, aljzat/burkolat, burkolat/burkolat kapcsolatánál a) aljzat-aljzat, b) burkolati látszatprofil, c) – d) burkolat aljzattal, e) – f) burkolatok közötti, g) – h) talpas profilok a ragasztó rétegbe ragasztva.

Kerámiaburkolatok különleges kapcsolatai

4.52. ábra. Kerámiaburkolatok különleges kapcsolatai a) dilatációs lábazati profillal, b) kettős profillal, berendezési tárgyaknál, c) dilatációs profilra ragasztott lábazattal, d) terasznál homlokprofillal.

Lépcső burkolása kerámiala­pokkal

4.53. ábra. Lépcső burkolása kerámiala­pokkal, kiegészítő élvédő fémprofillal a) – b) fémprofil műanyag élvédő szegő­vel, c) – d) élvédő szabad fémfelülettel.

Lépcsőfok kerámiaburkolatá­nak és élvédőjének kapcsolata

4.54. ábra. Lépcsőfok kerámiaburkolatá­nak és élvédőjének kapcsolata a) élvédő fémprofil, b) az élvédő beépí­tése, c) kész lépcső.

Tört lap burkolatok

A tört lap vagy más néven nova padló­lap az osztályos, máz nélküli kerámia­lap és annak burkoláskor keletkező hul­ladéka, amely kis ügyességgel jól fel­használható burkolatkészítéshez. Má­zas kerámiából – a törés egyenetlen­sége és esztétikai szempontok miatt – nem tanácsos burkolatot készíteni. A jól megtervezett törtlap burkolat zárt hézagos (a hézagszélesség max. 3 mm) lerakással funkcionális és esztétikai szempontból egyaránt megfelelő, a tört lapok változatos hézagrajzai és a színárnya­latok folytán szinte művészi hatás érhe­tő el.

Ahhoz, hogy a nova burkolat felü­lete megfelelően sima legyen, fokozott gondossággal kell a munkát végezni, előnyösek az aránylag kis méretű tört lapok, mert a lapok közötti hézagok se­gítik a csúszásmentesség kialakulását.

Tört lapok kiválasztása

A tört lapok kiválasztásánál alapsza­bály, hogy a tört lap felülete a teljes lap felületének egyharmadánál csak kisebb lehet, és 2 cm2 felületűnél kisebb lapok építhetők be. A beépítésre szánt tört la­pok nem lehetnek kagylósán csorbul­tak, repedtek, hajszáleres felületűek. Tetszetős burkolat csak élesen tört, recézetlen élű, változó formájú, tiszta la­pokból készíthető.

A burkolandó felületet méretarányosan le kell rajzolni, és papíron kell meg­tervezni a burkolat mintázatát, amely lehet keretes, egyszínű, mintás és figu­rális. Az elképzeléshez illeszkedő egész lapokat kiválogatjuk, a többit pedig úgy törjük, hogy a lapokat tenyerünkbe he­lyezve és nyitott ujjakkal tartva, kala­páccsal a kőanyag lap közepére ütünk, így a lap élesen törik és kevés szilánk keletkezik.

Az előkészített törtlapok fektetésének hagyományos módszere a kőagyag lap­burkolatéhoz hasonló, az ágyazat anya­ga, szintezése, a vezérsávok készítése és a lapok lerakása azonos. Arra kell külön ügyelni, hogy a kisebb-nagyobb burkolóelemek keveredése egyenletes legyen. Egyszerűbb a munka, ha a bur­kolat azonos színű lapokból készül, mert itt nem kell ügyelni a színek keverésére és a mintákra.

A két vagy több szín keverékéből terve­zett burkolat lerakását a kisebb arányt képviselő részek fektetésével kell kez­deni. Ezeket a lapokat a tervnek megfe­lelő helyeken az ágyazóhabarcsba fektetjük, majd közéjük illesztjük az alapszínt megadó lapokat. Ha nagy felüle­tet burkolunk, azt több részletre kell bontani, úgy, hogy ne keletkezzenek egyenes vonalú csatlakozások, legfel­jebb, ha egész lapokból, ún. mezőhatá­rokat alakítunk ki, vagyis keretezett fe­lületet készítünk. Ez utóbbi esetben először a keretet rakjuk le, és ezt követi a keret által határolt rész lerakása.

Kivitelezési tippek, alakos minták

Ha a keretet egyszínű lapokkal rakjuk ki, csak a tört lapok nagyságának egyenle­tes elosztására kell ügyelnünk. Ha szí­nes lapokat is használunk, először a mintákat rakjuk ki, azután a kitöltő alap­lapokat. Figurális betéteket és díszes mintákat csak nagy gyakorlattal bíró szakemberek által előre megtervezett formában fektessünk. A kivitelezésnek lényeges része, hogy a mintát papírra rajzoljuk és a megfelelő színű lapele­mekkel kirakjuk, az így előre összeil­lesztett lapokat a papírra ragasztjuk, majd bedolgozzuk.

Az alakos minták készítésének másik módszere, hogy a motívumot 1:1 arányban vastag kar­tonpapírra rajzoljuk, majd kivágjuk, és a burkolandó felületen előbb ezekből rakjuk ki a teljes felületet, majd a meg­felelő tört lapokat beillesztve elkészít­hető a burkolat. A törtlapokból készülő burkolatok álta­lában a hagyományos módon, cement­habarcsba ágyazva készülnek, de fek­tethetők vékony ragasztó habarcsba is.

Tört kerámialapokból készülő nova padlóburkolat

4.55. ábra. Tört kerámialapokból készülő nova padlóburkolat.

Kismozaik burkolatok

A kismozaik lapokból készülő padló­burkolatok különleges funkcionális igé­nyeket elégítenek ki.

A kismozaik lapo­kat táblásítva:

  • járófelületükkel vízzel oldható ra­gasztóval papírra ragasztva,
  • tapadófelületükkel üvegszövethez ragasztva gyártják, ill. csomagol­ják.

A járófelületüknél táblásított lapokról a lerakás után azonnal el kell távolítani a hordozó papírréteget, mert a ragasztás tömörségének ellenőrzése, valamint a táblásított elem közbenső fugáiban fel­törő ragasztóhabarcs eltávolítása csak így lehetséges. A hordozópapír egyszeri vagy kétszeri, vízzel átitatott szivacsos áztatással könnyen eltávolítható. A tapadófelületükön táblásított burko­lólapok hagyományos habarcsrétegbe vagy vékony ragasztóba ágyazva épít­hetők be.

Az utóbbi megoldás az egy­szerűbb, mert az elhelyezésnél nem kell ügyelni a habarcsréteg egyenletessé­gére, csak a táblásított szélek összeil­lesztésére és vonalba helyezésére. A kismozaik lapok készülnek natúr és mázbevonattal ellátott, négyzet, kör vagy bármilyen más mértani alakban össze­állítva. A papír hordozórétegre ragasztott ele­meknél igen lényeges a tárolás, mert nagyobb páratartalom esetén a nedvességre oldódó ragasztófelület leválik a lapok felületéről.

Kismozaik padlóburkolat

4.56. ábra. Kismozaik padlóburkolat.

Kismozaik piskóta-lapburkolat

4.57. ábra. Kismozaik piskóta-lapburkolat.

Különböző alakú kis mozaiklap burkolatok

4.58. ábra. Különböző alakú kis mozaiklap burkolatok a) koronaszerű felülettel, b) négyzetes rajzú felülettel.

Ívelt felületek kör alakú kis-mozaik lapokkal

4.59. ábra. Ívelt felületek kör alakú kis-mozaik lapokkal burkolhatok.

Hasított burkolólapokból készített burkolatok

A kerámia alapanyagú hasított burko­lólap a lapok hátoldalánál kialakított bordáknál párosával összefogva, iker­lap formájában készül. A hazánkban PIROGRÁNIT néven forgalmazott la­pok több színben készülnek, anyaguk­ban színezett és mázas változatban. A PIROGRÁNIT lapok fagyállóak, bizonyos mértékig sav- és lúgállóak, ami azt jelenti, hogy 10 %-os sósav és 10 %-os nátronlúg hatására felületén nem ke­letkeznek színbeli vagy egyéb elvál­tozások.

A lapok vastagsága általában 13 mm, mérethálókat tekintve a néhány cm-estől egészen az 50 cm-es méretekig gyártják. Lerakáskor a pórusmentes ra­gasztás alapkövetelmény, emiatt csak a közép vastag ragasztóréteg alkalmas, amely úgy készül, hogy fogas lehúzóval az aljzatot és a lapot is ellátjuk egy-egy réteggel. Beépítése egyébként semmi­ben sem különbözik a többi kerámia­burkolatoknál elmondottaktól. Külső térben csak az erre való alkal­masság igazolásával alkalmazható.

 Hasított burkolólapok ragasz­tása

4.60. ábra. Hasított burkolólapok ragasz­tásakor az aljzatot és a lapok hátoldalát is be kell kenni ragasztó habarccsal a) a lapok hátoldalának (ragasztófelületé­nek) előkészítése az egymás mellé terített lapokon, b) a burkolat készítése az előké­szített lapokból.

PIETRA burkolatok

Az anyagukban színezett PIETRA pad­lóburkoló lapokat finomra őrölt agyag és ásványi adalékanyagok keverékéből szárazon sajtolják, majd magas hőmér­sékleten zsugorodásig égetik, ezáltal a lapok vegyszer-, kopás- és fagyállósága kiváló. Felületük sima, érdesített, min­tás és osztott (négykúpos) megoldású. Alapszínük sárga, de léteznek színezett változataik is.

A padlóburkoló lapok jelentős része – a csúszásgátlás érdekében – korund szemcsés kivitelben készül, úgy, hogy a korund szemcse nem a felületet érdesíti, hanem a lap teljes anyagának egyik alkotórésze.

A PIETRA padlóburkoló lapokat első­sorban ipari, élelmiszeripari, vegyi és mezőgazdasági üzemek, raktárak pad­lóburkolataihoz használják, de mindenütt megtalálhatók, ahol a burkolattal szemben támasztott követelmények ma­gasabbak. A burkolólapok felületének kialakítása és alkalmazási területük szo­rosan összefügg, a sima és az osztott (négykúpos) lapok száraz, a mintás és a korund szemcsés lapok pedig nedves, vizes üzemű helyiségeinek padlóburko­latához használhatók.

PIETRA lapburkolat ragasztá­sa

4.61. ábra PIETRA lapburkolat ragasztá­sa.

PIETRA lapburkolat dilatáció­jának kialakítása

4.62. ábra. PIETRA lapburkolat dilatáció­jának kialakítása 1 burkolólap, 2 ágyazó habarcs, 3 dilatációs (fél) profil, 4 rögzítő karmok, 5 gu­micsík (vagy gumicső), 6 elasztikus ki­töltés, 7 fugazil, 8 aljzatbeton, 9 szigete­lésvédő fólia, 10 szigetelés, 11 dilatáció, 12 neoprén sáv, 13 lejtbeton.

Keramitburkolatok

A keramitlap és a keramitkő mésztar­talmú agyagból égetés útján előállított, sárga vagy sárgásbarna színű padló­burkoló elem, szilárdsága igen nagy, kopásálló, sav- és lúghatásoknak kivá­lóan ellenáll, s miután üvegesre, tömör­re égetik, a nedvességet nem szívja ma­gába, ezért fagyálló is. Nyersanyaga sárgás vagy sárgásbarnára égő agyag, amely 11-18 % kalcium-kar­bonátot tartalmaz, olvasztóanyaga a kalcium-oxid, valamint a kis mennyiségű magnézium-oxid és vas-oxid. Ez utóbbi­aknak köszönhető a kiégetett termék tö­mörsége. A keramit nyersanyagát, a kö­ves szennyeződésektől mentes márgás agyagot száraz eljárással készítik elő, és hidraulikus préseléssel formázzák, majd az idomokat körkemencében kiégetik.

A keramitagyagba festéket nem ada­golnak, a színeltéréseket az agyag alapanyaga, valamint az égetés egyenetlen­sége okozhatja. A gyengén égetett la­pok halványak, a túlégetett lapok kissé vörösesek. A keramit anyaga – a kőagyaghoz hasonlóan – az égetés során erősen, több mint 20 %-kal zsugorodik, égetés közben emiatt a kőagyagnál is erősebben vetemedik, görbül és torzul.

A keramit kiválóan alkalmazható nagy forgalmú, koptatásra erősen igénybe vett felületek burkolataként. Keramitlap burkolattal készülnek a ka­zánházak, a mosodák, a tej-, a hús- és egyéb élelmiszeripari üzemek, az ak­kumulátor-töltőtelepek, a bőripari páco­lok, a keményítő- és csirizgyártó üzem­részek savas helyiségeinek padlói. Igen kedveltek lakóépület udvara és forgalmas járdák anyagaként, valamint mező­gazdasági épületekben is.

Keramitlap burkolatok

A lapok lehetnek négyzetesek, egyenes féllapok és átlós féllapok, a négyzetes lapok készülnek egy- és kétoldalt le­gömbölyített változatban is. A válasz­tékot különböző idomok, homorú lécek és ezekhez szükséges sarokidomok, to­vábbá folyókaidomok egészítik ki.

A négyzetes lapok mérete lehet:

  • 170x170x25 mm
  • 170x170x35 mm,
  • 150x150x20 mm.

Az egyenes, fél- és átlós féllap, vala­mint a gömbölyített lapok az egész la­pok méreteihez illeszkednek. A lapok felülete lehet sima, rovátkolt, szemcsés vagy osztott. A keramitlap fe­lületi síkjának megbontása azért szük­séges, mert a sík felületű lap nedvesség hatására igen csúszós lesz, és a felület osztása ezt gátolja. A mélyedések mér­téke a lap síkjától mérve nem lehet na­gyobb 5 mm-nél. A keramitlapokat az él csorbultság, a felületi hajszálrepedezettség, a járófelü­let foltossága és színeltérése alapján osztályozzák.

A túlnyomórészt ipari létesítmények­ben készülő keramitburkolatok fekte­tésének időpontját úgy kell meghatá­rozni, hogy lehetőleg az építés utolsó szakaszában készüljön el. A fektetés előtt ugyanazokat a feltételeket kell biz­tosítani, mint a kerámiaburkolatok ké­szítésénél. A padlóba épített tárgyak, a padlócsatornák, a gépalapok stb. készí­tésének meg kell előznie a lapok fekte­tését.

Nagyobb terhelések esetén az aljzatot méretezni kell, és ennek alapján kell meghatározni vastagságát és szilárdsá­gát is. Az aljzatbeton lejtésének azo­nosnak kell lennie a rá kerülő padló­burkolat lejtésével. A fektetőhabarcs rendeltetése nem az, hogy a hibásan ké­szített aljzatbetonok lejtéseit korrigál­ják vele! A kitűzést gondosan kell elvé­gezni, mivel a lejtések, az összefolyók, a gépalapok, az aknák stb. helye és ma­gassága a később elhelyezendő gépek­kel technológiailag is szorosan össze­függ-

Az aljzatbeton felső síkjának szintje az alkalmazott habarcsoktól, a lapvastag­ságoktól, tehát a burkolatszerkezet vas­tagsági méreteitől függ. A keramitpadlót sav- és lúgmentes, il­letve enyhe sav- és lúghatásnak kitett helyeken általában cementhabarcs ágya­zatba fektetik. Sav- és lúghatásnak erősebben kitett padlóburkolatok ágyazó-habarcsa nem cementhabarcs, hanem R 80-as ágyazóanyag, nátron-vízüveg, fenol-formaldehid gyanta, furángyanta és többféle epoxigyanta.

Az aljzatbeton felületet az ágyazóhabarcsoknak megfelelően kell kiképezni

Az epoxigyanta habarcs fektetési vas­tagsága mm-nagyságrendű, emiatt cementsimítóval simított vagy glettelt fe­lületet igényel. A cementhabarcs ágya­zóanyag vastagsága 2 cm, az aljzatbeton felületének kialakítása azonos a moza­iklap burkolatok alatti aljzatbetonokéval. Az ágyazó cementhabarcs összetétele és tulajdonságai megegyeznek a kerá­miaburkolatoknál megismert tulajdon­ságokkal.

Az adalékanyag és a cement mennyisége a teherbírásnak megfele­lően változhat. A földnedves ágyazóhabarcsot egyenletesen, üregmentesen és tömörítve kell elteríteni. A padlóburkolatot keret nélkül, rend­szerint hálósán készítik. Fektetési terv híján a lapsoroknak a hangsúlyos fallal párhuzamosan, ill. arra merőlegesen kell futniuk.

A keramitlap-burkolat hézagainak mérete 2 mm-nél kevesebb nem lehet. Miután az élméreteknél megengedett ± 6 mm-es el­térés sokszor ennél is nagyobb, a hézagok szélessége a 3-4 mm-t is elérheti. Nyitott hézagú burkolat esetén 7-10 mm széles hézagok is megengedettek. A lapokat – a kőanyag lapokhoz ha­sonlóan – fektetés előtt össze kell vá­logatni.

A fektetés során a kitűzőlapok­hoz igazodva fektetjük le a vezérsoro­kat, majd zsinór mellett a többi lapsort. A lapok egymáshoz viszonyítva mindig pontosan derékszögben illeszkedjenek, a hézagok egyenes vonalat alkossanak. A keramitpadló alatti aljzatbetont 5-10 m2-enként, de legfeljebb 5 m-enként tágulási hézagok beiktatásával készítjük. A teljes vastagságban átmenő hézag ék keresztmetszetű, felül 1,5, alul 1,0 cm széles legyen.

Keramitlap burkolat készítése

4.63. ábra. Keramitlap burkolat készítése ágyazó habarcsréteggel 1 lapburkolat, 2 ágyazóhabarcs, 3 fugázás, 4 aljzatbeton, 5 dilatáció, 6 kavicsfel­töltés, 7 keramitlábazat, 8 vakolat.

Keramitlap burkolat faltő dilatációval

4.64. ábra. Keramitlap burkolat faltő dilatációval 1 betonba ágyazott lapburkolat, 2 aljzat, 3 hőszigetelés, 4 vízszigetelés, 5 tágulási hézag, 6 elasztikus tömítés, 7 gumicsík (vagy gumicső) csempeburkolat, 8 ra­gasztó habarcsréteg.

 Keramittégla burkolat szegősorral

4.65. ábra Keramittégla burkolat szegősorral a) Z-kötésben rakva, b) ferde kötésben rakva.

Keramitkő burkolatok

A keramitkövet egyre elterjedtebben használják olyan helyeken, ahol a nagy­üzemi termelés során savas, lúgos igény­bevételek lépnek fel, pl. akkumulátor­házak, bőripari pácolok, keményítő- és csirizgyárak savas helyiségeknél, vegyi és élelmiszeripari üzemek padlóburko­latánál.

A keramitkő anyaga és gyártástechno­lógiája megegyezik a keramitlapéval, készül egész, háromnegyedes, feles és süveg alakban, 21 x 10,5 x8 cm méretben. Gyengén sav- és lúgálló hatásnak kitett helyeken a keramitkő burkolat cement­habarcsba ágyazva, cement alapú hé­zagkitöltő habarccsal készíthető. Szá­mottevő sav- és lúghatásnál bitumenes kiöntést vagy különböző gyantákkal va­ló hézagolást kell alkalmazni. Intenzív, erős savhatás esetében csak az R 80-as vagy a különböző gyantákból készült fektető habarcsok jöhetnek számításba.

A köveket – egyéb előírás hiányában – kötésben, esetleg hosszanti kötésben vagy parkettamintában kell lerakni. A hézagszélesség minimum 6 mm. A tég­lakiosztást előre meg kell tervezni, mert a köveket nem lehet vágni. A fektető habarcsba rakott, alaposan bedöngölt köveket cementből és élesszemű kvarc­homokból készült kiöntő habarccsal kell kihézagolni, a kiöntést addig ismé­telve, amíg a habarcs a hézagot teljesen kitölti.

Tégla padlóburkolatok

Tégla padlóburkolatok készítésére klin­kertégla, pillértégla és padlásburkoló tégla használható. A téglák tulajdon­ságai és minősége meghatározza a fel­használási helyeket.

Klinkertéglából készült burkolatok

A klinkertégla (burkolótégla) külső és belső térben egyaránt használható, szép és időtálló anyag. Alapanyaga vas-oxid tartalmú, mészben szegény agyag, ame­lyet tömörre égetnek. Tartóssága és esztétikus megjelenése miatt régebben igé­nyesebb középületek és ipari létesítmé­nyek burkolására használták, manapság előfordulnak családi házak külső és bel­ső burkolataként is. Funkcionális és díszítő jellegű felhasználása, egyre foko­zódó térhódítása – különösen a belső­építészetben – elsősorban az ősi anyag rusztikusságával, meleg, bensőséges megjelenésével magyarázható, emellett az sem utolsó szempont, hogy a ha­gyományos anyagok alkalmazása ko­runkban divattá vált.

A klinkertéglák ki­sebb igénybevételű ipari létesítmények­ben is jól használhatók, és fagyálló­ságuknak köszönhetően külső felületek burkolataként is megfelelnek. A klinkertégla burkolatot fektető habarcsba kell ágyazni. A kerámia lapbur­kolatokkal ellentétben, itt a hígabb, ja­vított habarcs is megfelel, a legjobb azonban a hagyományos, előterített és tömörített földnedves ágyazó habarcs.

A téglaburkolat sorkiválasztása és le­rakása azonos a lapburkolatokéval, a dilatációs hézagokat a funkció, az aljzat és épület mozgása alapján kell meg­határozni. A dilatációs hézag úgy készül, hogy a függőleges fugákba készítéskor egy vagy két réteg hullámlemez papírt helyeznek be, amit néhány óra múlva ki­vesznek. A hézagok – az igénybevétel szerint – készülhetnek sík vagy mélyí­tett fugákkal. Kapualjakban és udvaron a dilatációs hézag kiönthető bitumen­nel, igényesebb helyeken pedig egyéb rugalmas anyaggal.

 Z-kötésben rakott téglasor

4.67. ábra. Z-kötésben rakott téglasor.

Homok-vagy kavicságyazatba rakott téglaburkolat

4.66. ábra. Homok-vagy kavicságyazatba rakott téglaburkolat, homok hézagkitöl­téssel 1 burkolótégla, 2 fuga, 3 mozgási rés, 4 homokkiöntés, 5 finom ágyazó réteg, 6 kavics alapréteg.

Pillértégla burkolatok

Az égetett agyagtermékek körébe tar­tozó pillértégla – nagy szilárdságának és fagyállóságának köszönhetően – ki­válóan használható padlóburkolatok készítésére is. Minőségét a nyersanyag előkészítésének, szárításának és égeté­sének módja alapozza meg. A pillér­tégla névleges mérete 6,5x12x25 cm. Használhatók pincepadlók, raktárhe­lyiségek burkolására.

Kedvező szilárd­sági tulajdonságai felületi megjelené­sében is megmutatkoznak, tömör felü­lete, határozott vonalú élei miatt – kü­lönösen élre állítva lerakva – könnyen összetéveszthető a falburkoló klinker­téglából készült padlóburkolattal. A pil­lértégla burkolat előnye, hogy felülete nem hideg, nem túl kemény, mégis időt­álló.

Aljzatbetonra készítve beépítésének módja azonos a klinkertégla burkola­tokéval, de kisebb terhelések esetén, pl. gyalogjárdáknál kavics- vagy homok­ágy is megfelel. A téglák fektetése az igénybevétel függvénye, élükre állítva vagy lapjukra fektetve, változatos kö­tésű és mintázatú burkolatok készítésé­re használhatók.

Különféle mintázatú téglaburkolatok

4.68. ábra. Különféle mintázatú téglaburkolatok.

Padlásburkoló téglából készülő burkolatok

A padlásburkoló tégla padlásterek pa­dozatainak, burkolatainak anyaga. Az aljzat lehet döngölt salak, amelyre 2 cm vastag homokágyazatot terítünk, és er­re fektetjük a téglaburkolatot. A bur­kolat általában hálós fektetéssel, nyitott (3-5 mm) hézagokkal készül, amelye­ket híg mészhabarccsal kell kiönteni.