• faburkolat

Különleges falburkolatok

Ebben a cikkben röviden ismertetjük a rit­kán vagy kevésbé alkalmazott, illetve ismert burkolatokat. Nem foglalkozunk a tapétákkal (ame­lyek közismerten a falak és a mennye­zetek burkolásának anyagai), ugyanis sorozatunk egy későbbi részében majd részletesen, a „tapétázástól a színekig” alkalmunk lesz megismerkedni velük.

Műanyag anyagú vékonyburkolatok

A műanyag vékony falburkolatok közé tartoznak a műanyag bevonatú tapéták, a PVC-, a polietilén és a különféle fó­liák. A lemosható tapéta a vékony, átlátszó PVC-rétegnek köszönhetően egysze­rűen tisztán tartható, így konyhák, für­dőszobák és gyermekszobák tapétázá­sához ideálisan használható. Egyes faj­táit gyárilag ragasztóval bevontan for­galmazzák.

A PVC-tapéta nem tévesztendő össze a lemosható tapétával, bár puha kefével ez is könnyen tisztítható. A PVC-tapéta papír alapra rádolgozott vastag PVC-réteg, amelyet gombaölőszer-tartalmú ragasztóval kell felrakni. Az előragasztózott tapétát egy vízben oldható ragasztóval előre bevont alapra viszik fel. Felrakás előtt vízbe mártják, így egyenletes ragasztós felület kelet­kezik, és elkerülhető a ragasztással járó kényelmetlenség és rendetlenség.

A könnyű, nyomott textilre emlékeztető habosított polietilént a falra kell ragasz­tani. Tapintása meleg, és mivel nincs alábélelve, könnyen leszedhető. A habosított PVC-t be kell festeni. Ez keményebb, mint a dombornyomású tapéta, így a lenyomás nem árt neki. A mintát a nyomás után, hőkezeléssel domborítják ki, ezáltal a felszín dom­ború lesz, míg a hátoldala sima marad. A domború PVC-t modern, fotózásos technikával készítik, hogy – olcsóbb megoldásként – a valódi burkolóanya­gok illúzióját keltsék.

Fémfóliák

A fémfóliák olyan fémbevonatú műa­nyag filmek, amelyeket fényvisszaverő, színes, finoman domborított díszítéssel látnak el. Igen fontos, hogy a fal sima legyen, mert a csillogás kiemeli a hibákat.

A papírlapra felvitt fémbevonatú műa­nyag fólia tükröző felületének köszön­hetően ideális burkolóanyag. Két válto­zatban kapható: közönséges és ragasz­tós kivitelben. Az előbbinél minden csíkot meg kell kenni ragasztós hengerrel, az utóbbit a ragasztó aktiválásához víz­be kell mártani. A fóliát fölülről lefelé rakjuk fel, és tiszta szivaccsal simítjuk le. Ügyeljünk a minta gondos illeszté­sére és az egyenes felrakásra, mert az eltérések igen feltűnőek. Vágjuk le a csík alsó és fölső végét, illesszük össze a széleket, a végén pedig simítsuk le hengerrel.

Habosított polisztirol vékonylemez

A habosított polisztirol vékonylemez esetén a falat kell bekenni ragasztóval. Mindkét irányban felrakható, bár füg­gőlegesen könnyebb. A felrakást előre meg kell tervezni, hogy az illesztések a falburkoló anyag illesztései közé esse­nek. Az anyaggal óvatosan kell bánni, mert könnyen reped, mállik. Ecsettel kenjünk erős tapétaragasztót a falra, és hagyjuk szikkadni. A tekercs végét helyezzük a mennyezet közelébe, majd engedjük le a fal mentén, úgy, hogy a széle a falon meghúzott függő­leges vonalhoz essen, és simítsuk el.

5.144. ábra. Laza keretre kapcsolt falkár­pit készítése a) panelre ragasztás, b) panel felfüggesz­tése.

5.145. ábra. „Keretezett” falkárpitozás el­térő szövetanyagokból a) elkészült részlet, b) sarok bedolgozása.

Vigyázzunk, amikor a végét lenn, a sze­gélynél levágjuk, mert az anyag könnyen szakad, finoman hozzányomva a sze­gély széléhez jelöljük be a vágás vona­lát, majd vágjuk le és simítsuk el. Il­lesszük egymáshoz a további csíkokat, és az illesztéseket szegélyhengerrel fi­noman simítsuk le. A polisztirol vé­konylemezt ne is próbáljuk a kiugró sarkokon áthajtani, mert az anyag szét­mállik.

Ez az anyag kiválóan használható olcsó akusztikus, könnyed hatású burkolatok készítéséhez. Nagyobb falak mechani­kai igénybevételéhez azonban nem fe­lel meg (pl. gyerekszobákhoz és ha kis­állat van a lakásban).

5.146. ábra. Fém- vagy műanyag kerettel feszített falkárpit „lengő” burkolatának rögzítése.

5.147. ábra. Szőnyeg falburkolat speciális kiegészítői a) sarokkapcsoláshoz, b) élkapcsoláshoz

5.148. ábra. Üvegcsempe felragasztása „triplex” ragasztó koronggal.

5.149. ábra. Csempézett burkolati panel előkészítése.

Textília burkolatok

A burkolatok textúrája jelentősen befo­lyásolja a helyiség hangulatát. A csil­logó felület (pl. a fémfólia) visszaveri a fényt, látványa és érintése hideg. Az olyan fényes felület, mint a selyem, elegáns és hűvös, mégis lágy. Az olyan nehezebb, matt textúra, mint a zsákvászon és a lenvászon, melegebb hatást kelt. Számos anyag van, amely hő- és hangszigetelő is egyben, és többségük tartósabb is a papírnál. A falburkoló anyagok rendkívül sok­féle textúrával, tekercsben vagy méter­ben kerülnek forgalomba.

Zsákvászon

A rugalmas, szövetszerű falburkoló anyag papírbéléssel vagy anélkül, gazdag szín­es mintaválasztékban kapható. Olajfestékkel vagy diszperziós festékkel fest­hető, és kiválóan használható a fal hi­báinak álcázására.

A papírra kidolgozott zsákvászon ugyan­úgy ragasztható fel, mint a hagyomá­nyos tapéták, vagyis a hátoldalát kell bekenni ragasztóval. A béleletlen zsák­vászon felrakásakor először a falat kell bekenni, és minden csíkot le kell simí­tani, vigyázva arra, hogy ne nyújtsuk meg az anyagot, mert akkor egyenetlen felületet kapunk. Az egymást követő csíkok szélei fedjék át egymást. A gon­dos illesztéshez minden átlapolási éles késsel, egy acélvonalzó mentén vág­junk végig.

Nyersvászon

Ez a keleti eredetű szövet úgy készül, hogy természetes füveket pamuttal sző­nek egybe, majd papírlapra ragasztják. A felrakáshoz a szokásos módon meg­kenjük ragasztóval, a kenőasztalt azon­ban borítsuk be egy béléspapír csíkkal, hogy a szövetet megóvjuk. Ne hajtsuk szorosan össze, mert a hajtás vonala élesen megmarad. Rakjuk fel a csíkokat a falra, majd tiszta hengerrel simítsuk le. Egy kartonlappal karcoljuk be azt a vonalat, amelynek mentén a széleket le­vágjuk, de a vágást csak akkor szabad elvégezni, ha a ragasztó megszáradt, ekkor egy éles szikével, acélvonalzó mentén távolítsuk el a felesleges részt.

A vásznak alkalmazásának van egy ré­gebbi módszere, ami ma újból előtérbe került, elsősorban a skandináv népek­nél. A módszer lényege, hogy a vásznak ragasztásához, valamint a falak gletteléséhez használt gipsz és kötéskéslelte­tő anyag keverékéből készített masszát egy kopott meszelővel vagy teddy hengerrel pépes ragacsként felhordjuk a falra.

A műveleti sorrend a következő:

• a falfelületet csiszolópapírral át kell dörzsölni, majd portalanítani,
• száraz fal esetén a falat elő kell nedvesíteni kézi (pl. virágpermete­zéshez használt) permetezővel,
• a vásznakat a helyiség belmagas­ságánál 4-5 cm-rel hosszabbra le­szabjuk, és 1-2 percre vízbe márt­juk, majd hagyjuk kicsorogni be­lőlük a vizet,
• az elkészült pépes, glettszerű raga­csot felhordjuk a falra, a vászon­tekercs szélességénél 2-5 cm-rel szélesebbre,
• a ragadós falfelületre a még nedves vásznakat fentről lefelé a ragasz­tóba illesztjük és átdörzsöljük, egé­szen addig, amíg a vászon teljes fe­lületén a ragasztóanyagra ragad,
• egy-egy falmező elkészülte után a felületet a ragasztáshoz használt anyag hígabb változatával, mesze­lővel újból átmeszeljük.

A falak „rusztikus” hatása miatt a színe­zése nem feltétlenül szükséges, csak ak­kor, ha ettől eltérő árnyalatot szeret­nénk. Jó, ha tudjuk, hogy ehhez a burkolati rendszerhez nem szükséges sima felü­let, sőt repedezett falak burkolására is kiválóan használható, mert a rugalmas vászon még az 1-2 mm-es, mozgásban lévő repedezéseket is áthidalja, úgy, hogy azok alig észlelhetők a kész fe­lületen. E technika alkalmazása az ele­mes beton- és faházak belső tereinél kü­lön élményt nyújt, mert feledteti a pa­nelhatást. Hőszigetelésük 1-2 %-os ja­vulást jelent a falak egészére nézve, de hangszigetelő hatásuk sokkal jobb, mint a vakolt és festett vagy a tapétázott felü­leteké. Minden olyan helyiséghez ajánl­juk, ahol a helyiség bútorzata egyszerű, pl. paraszti, népies, esetleg vesszőbútor.

Selyemburkolatok

A selyemburkolatok már egészen más kategóriát képviselnek, a fényűző és tartós selyemmel különlegesen dekora­tív burkolat készíthető. Az anyag igen kényes, ezért felrakásakor nagyon kell vigyázni, nehogy megnyúljon vagy össze­gyűrődjék. A ragasztó- vagy vízfoltok kialakulásának megelőzésére a ragasz­tót csomómentesen kell a falra felken­ni.

A szükséges hosszt 5 cm ráhagyással kell lemérni, majd óvatosan, éles késsel egy acél vonalzó mentén levágni. Ha a csíkot egy sarkon kell áthajtani, egysze­rűbb a művelet, ha előbb ollóval nyer­sen levágjuk, mielőtt a szép eldolgozás érdekében éles késsel végighasítjuk az átfedést. Puha hengerrel simítsuk rá a felületre, és szépen szegélyezzük, mint a zsákvásznat.

Szőnyeg falburkolatok

A selymet és a zsákvásznat beteg, laza vakolatú falaknál keretre tűzve vagy pattintva is alkalmazzák. Ezt a megol­dást a falak szellőzése és levegőzése teszi indokolttá, de huzatos helyisé­geknél a lebegő és lengő „burkolat” nem nyújt kellemes látványt. A szőnyeg falburkolatok anyaga ha­sonló a padozati szőnyegekhez, igen elterjedtek a közép-amerikai országok­ban, főleg zajos helyiségeknél. A sző­nyeg falburkolatokat teljes felületükön kell felragasztani, felül tűzőgéppel vagy kárpitszeggel kapcsolva és szegővel lezárva.

A szőnyegpadlók és szőnyeg falbur­kolatok anyaguk szerint általában azo­nosak. Előfordul, hogy magát a padló­szőnyeget hajtják fel, kísérő falburko­latként, 0,9-1,0 m magasságig. A sző­nyeg ragasztása miatt a tapadó felü­letnek közepes feletti húzószilárdságú­nak kell lennie.

Kemény anyagú burkolatok

A tükörlap burkolatok felrakása előtt ellenőrizni kell, hogy a felület erős, szá­raz és egyenletes-e. Porózus anyag (pl. habarcs vagy fa) esetén olaj alapú fes­tékréteges tömítést kell készíteni, és azt 72 óráig száradni kell hagyni. A burko­landó felületről a régi tapétát tökélete­sen el kell távolítani, hogy a ragasztó­korongok biztosan tapadjanak. A fris­sen vakolt falakat jól ki kell szárítani. Ragasztókorongok házilag is készíthe­tők a kereskedelemben kapható kétol­dalú ragasztós tekercsből. Egyéb ra­gasztót ne használjunk, mert elszínező­dést okozhat! A tükörcsempe burko­latot nem kell fugázni.

A tükörlap burkolatok háromféle vál­tozatban készíthetők:

• Csempeméretű tükörlapok tapa­dó korongokkal felragasztva a falra.
• Csempeméretű tükörlapok a hát­oldalukon üvegszövetre vagy mű­anyag rácshálóra speciális ragasz­tóval felragasztva, az egységek kifeszítve vagy kerettel rögzítve kapcsolhatók a falhoz.
• Mozaikcsempe-szerű kialakítás felül tükörréteggel, alul fóliaszerű hordozó réteggel, amely stabilizálja a burkolt falakat és biz­tosítja a fal-tükör közötti ragasz­tás tökéletes együttműködését. Kiválóan alkalmas sík és ívelt fe­lületek burkolására, főként kör alakú oszlopok esetén mutatósak.

A táblás tükörburkolatok abban térnek el az előzőektől, hogy a burkolat sík táblákból, összefüggő felülettel készül. Készülhetnek műanyag és üveg hor­dozó réteggel. A tükör szerepet mindkét esetben a hordozólemez alá felhordott reflexiós (tükröző) réteg biztosítja. A műanyag lemezekből készülő tükrök jól használhatók ívelt felületek, mozgó szekrények, ajtók vagy elválasztó falak burkolására is. Üveganyagú burkolatok elsősorban fix falaknál készíthetők, al­só-felső keretléccel vagy a táblák – legalább fél m²-enkénti – papucsele­mes kapcsolásával a falhoz rögzítve. A fal- és burkoló szegők készülhetnek fából, polisztirolból, de legmutatósabbak a gipsz stukkószegélyek. A falakat, a mennyezeteket és a falburkolatot elő kell készíteni a lezáró elemek fogadá­sára.

5.150. ábra. Ívelt tükörburkolat készítése kismozaik elemekből.

5.151. ábra. Táblás tükörburkolat beépített szekrény ajtaján.

5.152. ábra. Tükörburkolat helyiségek közötti mobil térelválasztón.

5.153. ábra. Falburkolatok lezárása gipszstukkó szegőkkel.

A gipsz stukkószegélyek felrakásakor a helyiségben körben haladva megfelelő méretre kell vágni a darabokat, hogy jól illeszkedjenek. Minden egyes darab alá és fölé ideiglenes tartószögeket verünk be. Ha nem használunk készen kapható sarokdarabokat, akkor a széleket 45 fokos szögben levágva kell illeszteni a be- és kiugró sarkoknál. A vágásokhoz finom fogazatú fűrészt, a sarkak 45 fokos szögű vágásához pedig fűrészt vagy éles kést használunk.

A ragasztót krémszerű konzisztenciájúra keverjük ki, és vastagon kenjük be vele a szegély hátoldalát, majd nyom­juk be a helyére. A kitüremkedő ragasz­tóval rögtön tömítsük a széleknél vagy illesztéseknél kialakuló hézagokat, a maradékot pedig tisztítsuk le nedves kefével. A felragasztott stukkó 24 óra múlva diszperziós festékkel festhető. A tégla- és kőnyomatú burkolatok az olcsóbb kategóriába tartoznak. Ilyenek a kő- vagy téglamintázattal nyomott műanyag lemezek, amelyek ragasztási technológiája azonos a szőnyegpadló ra­gasztásával. (Tapétaragasztó nem hasz­nálható!) A nyomott mintás tekercsek anyagának leszabása és előkészítése vi­szont inkább a tapéta előkészítéséhez hasonló, a mintákat itt is össze kell il­leszteni, hogy azok folytatólagosak le­gyenek.

Különleges és egyszerű a vakolatba nyo­mott kő- vagy téglanyomat, amely 1,2-1,4 mm-es fóliából kiképezett tégla vagy kőminta híg habarcsba való nega­tív nyomataként készíthető a következő sorrendben.

A sorrend:

• a „burkolni” kívánt falat durva és egyenletes alapvakolattal látjuk el,
• az alapvakolat teljes kiszáradása után, vízzel előpermetezett felü­letre, kb. 0,5 cm vastag finom simí­tó habarcsot hordunk fel,
• a friss habarcsba (alulról felfelé) helyezzük bele a gondosan meg­tervezett mintabeállítással összevágott kő- vagy téglanyomatú lemezt, kívülről szivacshengerrel a friss habarcsba nyomva,
• fél vagy egy óra múltán a lemezt lefejtjük, és az újra felhasználáshoz kimossuk,
• az újra felhasználás előtt a lemez habarccsal érintkező felületét zsa­luleválasztó olajjal permetszerűen bevonjuk,
• a lemezsávok illesztésénél vegyük figyelembe a nyomat folyamatos­ságát,
• a toldási nyomokat gipsz-szobrász szerszámokkal össze kell dolgozni,
• az anyag félig kötött állapotában egy finom (kvarc + színező) keverékű felületet szivacs- vagy teddy hengerrel felhordjuk vagy csak szí­nezzük.

5.154. ábra. Polisztirol profil anyagú falszegők.

5.155. ábra. Polisztirol falszegők beépí­tése a) szabás, b) felrakás (szegezve és ra­gasztva), c) a toldás javítása spatulyával.