• fűtés
• kazán

Fűtés környezetkímélőn, takarékosan, kényelmesen

A felújítások, belsőtéri kialakítások számára az értelmes célok egész sora létezik. Három célnak azonban szinte sosem szabad hiányozni. Ezek: a kényelem, a lakáskomfort és az egészséges lakásklíma. A célok eléréséhez nem nélkülözhető a megbízható működésű, modern fűtés.

Alapvetően elmondható, hogy a 15 évnél idősebb fűtési kazánok energiafelhasználása rendkívül nagy, gazdaságtalanok és túl sok káros anyagot produkálnak. Takarékossági ötletekkel, bármilyen jók is azok, az el­öregedett fűtőberendezéseknél nem sokra megyünk.

Alacsony hőmérsékletű kazán, halk égésű, mert befúvás nélküli. Az üzemanyag előverése miatt kevesebb a károsanyag kibocsátás.

Arról, hogy a meglévő fűtési kazán a ma már szükséges gazdaságossági és környezet­védelmi követelményeket kielégíti-e, bárki egyszerű módon meggyőződhet. Az ilyen jellegű alkalmatlanság jelei: a pince kazánhelyiségében a magas hőmérséklet, az égés gyakori megszakadása, a 70 és 90° közötti fűtési vízhőmérsék­let. Ugyanis a hőt ott, csak ott kell leadni, ahol arra szükség van. A gyakori égésindítás megnövekedő károsanyag ­kibocsátást, a rövid felfűtési idő nagy állásidő-veszteséget, a magas vízhőmérséklet energiaveszteséget eredményez. Van egy érték, amely a beren­dezés teljesítőképességének felismeréséhez vezérfonalul szolgálhat: az éves hasznosítási klasszikus fűtési kazán, és az alacsony hőmérsékletű kazán.

A klasszikus típusok modern kazánjai ma 75 °C előremenő, és kb. 60 °C visszatérő vízhőmérséklettel üzemelnek. A visszatérő fűtővízhez egy keverőn át mindig annyi meleg vizet vezetnek a kazán­ból, hogy az az előremenő hőmérsékletet elérje, azt, amelyet a hőigénynél megszab­tak. Ennek során egy külső termosztát vezérli, ellenőrzi a kazán-hőmérsékletet és a keveréket.

A ház egyes helyiségeiben a hőleadást a fűtőtesteknél hőszelepekkel szabályozzák, amelyek kötelezően előírt értékeket produkálnak. A klasszikus típusok modern és viszonylag olcsó kazánjai a technika mai követelményeinek megfelelnek.

Modern technika: alacsony hőmérsékletű kazánok

A második fűtési kazánfajta, amely minden felhasználási lehetőséget illetően a legrugal­masabb hőtermelő, az úgyneve­zett alacsony hőmérsékletű kazán. A különbségek és hasz­nosítások könnyen beláthatok: A modern, klasszikus kazán szűk hőmérsékleti határokon belül produkál forró vizet és a kívánt hőmérsékleteket keveréssel érik el.

Az alacsony hőmérsékletű kazánt ezzel szemben 35 és 75 °C között, csúsztatottan lehet működtetni, a külső hőmérsékletnek és a berendezés kívánt fűtő teljesít­ményének megfelelően. Üzemi hőmérséklete tehát nem sokkal magasabb, mint amennyi a helyiség felmelegítéséhez szükséges. így elkerülhetők a hőveszteségek. Másképpen: a kazán- és előremenő hőmér­sékletek az alacsony hőmérsék­letű kazánoknál azonosak.

Egy alacsony hőmérsékletű fűtés – igény esetén – később átállítható az olajról vagy gázról hőszivattyús (légbefúvás kazánokban ritka) vagy szolár-berendezésű (napenergia hasz­nosítású) fűtésre. Az alacsony hőmérsékletű berendezések alacsonyabb előremenő hőmér­sékletei nagyobb fűtési felületeket is kívánnak. A korábbi 90/70 °C-ról 50/40 °C-ra történő hőmérsékletcsökkentés esetén a fűtőfelületeknek háromszorosára kell növeked­niük. Ez természetesen nem a szerkezeti nagyságot jelenti, hanem a fűtőtest fűtési teljesít­ményét, hőleadó képességét.

A padlófűtés utólagos beépítése is lehetséges

Az alacsony hőmérsékletű fűté­sek fűtőfelületeiként a padló­fűtés egy lehetőség. Mivel ezen fűtési módnál a fűtőfelület még nagyobb, a fűtővíz hőmérsék­letét tovább lehet csökkenteni. A padlófűtés mellett dönteni, utólagos beépítés esetén egy régi házban, csak a pontos hő­igény meghatározása után lehet. Biztosnak kell lenni abban, hogy a padlófűtés hőleadása a megfelelő lakás-hőmérséklet eléréséhez elegendő. Mivel az alacsony hőmérsékletű kazánoknál a füsthőmérséklet csökken, fennáll a kémény átnedvesedésének, illetve tönkremenetelének veszélye. Annak szerkezetére tehát ügyelni kell.

Még magasabb kazánhatás­fokot és ezáltal nagyobb éves hasznosítási fokot lehet elérni a magas égési értékkazánokkal. Ezeknél a konstrukcióknál az égéstérhez kapcsolnak hozzá egy hőcserélőt, amely a forró füstgázok hőjének nagy részét elvonja. Ezt a hőt hasznosítják a fűtés visszatérőjében az égéskamrába való belépés előtt a víz hőmérsékletének felemelésére. Az alacsonyabb füstgáz-hőmérsékletek ennél a rendszeméi kondenzátumok képződéséhez vezetnek. Gáz esetén gyengén savas, fűtőolaj esetén kénsavas kicsapódás keletkezik. Ezt a vizes kondenzátumot a környezetvédelmi előírások szerint kell elvezetni.

Még egy előnye van ezeknek a kazánoknak gáz esetén: az olajjal szemben nagyobb a hőhozamuk. Összegezve: Ez a viszonylag új technika meg­felelő keretfeltételek mellett, prioritásokat élvez. Nem szabad azonban azokat a problémákat sem elkendőzni, amelyeket a kis olaj üzemmel működő berendezések jelentenek.

Egymással összehangolt olaj-, gáz-, napenergiás, meleg levegős berendezések fűtési kazánszériáiból egy fűtési kazán.

Gáz-speciális kazán, kétlépcsős fűtési üzemmel és, modern mikroelektronikával.

A hőszivattyúk hasznosítják a levegő, talaj vagy víz mele­gét. A hőforrás­nak lehetőleg állandó magas hőmérsékletet kell biztosítania.

Környezetbarát égéstechnika: A fűtési gázok visszavezetésé­vel az olaj csep­pek az elégés előtt teljesen elgazosodnak, anélkül, hogy szilárd szén­maradványok maradnának.

Központi vagy decentralizált fűtőberendezések?

Egy modern fűtési berendezés tervezése során, felmerül a kérdés, mi kifizetődőbb: egy központi fűtés, amelynél egy kazán látja el meleggel az összes lakást, vagy decentrális berendezések, azaz etázsfűtések, amelyeknél minden lakás saját fűtési kazánnal rendelkezik. Az etázsfűtések fűtőkazánjait minden további nélkül a konyha alsó és felső szekrényei közé beépítve, vagy minden más feltűnésmentes helyen telepíteni lehet.

A decentralizált hőellátás mellett szól az, hogy kis fűtőkörével a valódi egyedi hőigény ékhez jobban illeszt­hető. A rövidebb fűtési csövek csökkentik a vezetékhossz okozta veszteségeket. Ezenkívül leegyszerűsödik a tüzelőanyag­ felhasználás számítása. Egy olyan fűtési berendezés könnyebben szabályozható, amelynél a hő-termelő és igénynek megfelelő hőleadó között kicsi a távolság. Ennek kihatása van a melegvíz ­készletre. A témára később visszatérünk.

A központi vagy decentrális fűtés kérdésének gyors eldönté­séhez kellő nyugalommal mérlegelni kell az érveket és ellenérveket. Mert sok tényező játszik benne szerepet, amelyek épületenként különbözőek. Általánosan érvényes szabály nincs.

Egy fűtési rend­szer vázlata, amelynél egy központi tároló­val összekötve egy fával fűtött cserépkályha és napelemek termelik a hőt a fűtéshez és melegvízhez.

A ferdén beeső napsugarakat is hasznosítják.

Így működik a vezérlés és -szabályozás

Egy fűtési berendezés vezérlése, azt jelenti, hogy a külső, és esetenként a belső hőmérséklet által irányíttatjuk a rendszert. Ehhez egy külső hőmérséklet­érzékelőt szerelnek fel, általában a ház szeles északnyugati sarkán. Az érzékelő méri a külső hőmérsékletet és közvetíti azt egy vezérlőberendezés felé, amely szükség esetén az égőt bekapcsolja vagy a keverést vezérli, amely a visszatérő fűtő vízhez van hozzávezetve. Megjegyezzük, hogy kisebb fűtőberendezések többnyire nem igényelnek külső hőmér­séklet-vezérlést. Ezek csak a szabályozással is gazdaságosan üzemeltethetők.

A vezérléssel szemben, amely a fűtési berendezést a mindenkori külső hőmérséklet szerint befolyásolja, a fűtés­szabályozás arra szolgál, hogy a berendezést a tényleges egyéni igényre állítsa és idegen energiát is figyelembe vegyen. Ha például télen a nap a szobába besüt, akkor egy jól szabályozott berendezés a fűtési teljesítményt visszaállítja.

Napenergiával a használati víz általában probléma­mentesen felmelegíthető.

Magas égési értékgázkazán többlakásos családi házakba. Nagy hőcserélő felületek szem­befutó, egymást keresztező benyomódások hálózatával. A füstgáz-hőmérséklet 30°C-ig lecsökken.

A fűtés-szabályozás egy olyan eszköz a lakók kezében, amellyel nagy mennyiségű energiát és ezáltal pénzt lehet megtakarítani. A legismertebb szabályozókészülék a fűtőtest termosztát. Annak egyszerűen kivitelezett részei adagolják a helyi hőmennyiséget a fűtési víz vezetékein keresztül. De léteznek termosztátok mikrokomputer-vezérléssel, időkapcsolással, ablakszellőzés esetén lekapcsolással, fagy­védelmi és saját működtetés­ ellenőrzéssel.

A fűtőberendezések ésszerű időszabályozásával energiát takaríthatunk meg, anélkül, hogy az a lakás kényelmét befolyásolná. Az időszabályozás jelentősége, hogy a fűtés időtartamát, erősségét tetszés szerint beállít­hatjuk. Például éjszakai vagy nappali időtartamra, munka­végzés ideje alatt csökkentve, hosszabb eltávozás, hétvégi szabadság és üzleti utazások idején csak a helyiségek temperáló fűtésére. Egyébként a túl erős lehűléseket kerülni kell. Egyrészt azért, hogy a nedvesség okozta károsodá­sokat kizárjuk, másrészt, hogy az ismételt felmelegedést gazdaságos keretek között tartsuk.

Balra: Egy fűtőberendezés rajza, amelyet a helyiség levegőjétől független füstgáz-hozzávezetésre szereltek.
Jobbra: A helyiség adottságaitól függetlenül itt a füstgáz és -levegő-hozzávezetés útjai világosak.

Az építés módja befolyással van a helyiség klímájára

Az, hogy egy fűtési berendezést kényelmes keretek között milyen jól lehet szabályozni, a ház építési módjától is függ. A nehéz építésmódú házakat nehezebb szabályozni, mint a kisebb tömegűeket. A ház hőszigetelésének is jelentős szerepe van ebben.

Aki új fűtés kiépítésének döntése előtt áll, az nem zár­hatja ki az elektromos hőtároló-berendezést. A müncheni gazdasági kutató IFO-intézetének modellszámítása, amely egy családi házra vonatkozott, kedvező éves összköltséget mutatott ki lakás-négyzet­méterre vetítve. A hőtárolós fűtőberendezéseknél egy tárolómagot elektromosan felhevítünk, egy ventillátor kiszívja a helyiség hideg levegőjét, az felmelegszik, és ismét visszaáramlik a helyi­ségbe. Az elektromos hőtároló fűtőberendezéseket forgal­mazók minden tekintetben felvilágosítást adnak.

Decentralizált melegvíz-ellátás: megfelelő alkalmaz­kodás az igényekhez, rövid vezetékhossz, azonnali melegvíz.

Fűtés-melegvíz kombinációk

A decentralizált fűtési berendezésekben, mint amilyen az etázsfűtés is, ajánlatos a melegvíz-termelést a fűtéssel kombinálni. Az ilyen kis fűtési berendezé­sek előnyei, a tényleges igényhez való pontos igazodás és rövid vezetékcsövek, így a melegvíz-termelés javát is szolgálják.

Más a helyzet a központi fűtési berendezések esetén. Az ingadozó melegvíz-igény, az egymástól távol fekvő csaphelyek és az emiatt szükséges hosszú csővezetékek miatt a központi fűtés fűtő­kazánjával a központi melegvíz­ellátás összekapcsolása kevéssé gazdaságos. Ez esetben kifizetődőbb a decentralizált melegvíz-ellátás elektromos berendezésekről. A decent­ralizált melegvíz-ellátásra két lehetőség van: az egyedi és a csoportos ellátás. Az egyedi ellátásnál minden energia-­kivételi helyen egy készülék van szerelve. A csoportos ellátásnál egy lakás több kivételi helye van ellátva egy közös melegvíz-berendezésről.

A decentralizált ellátás alkalmas az utólagos szerelésre. A központi fűtés vagy decentrális fűtés melletti döntést esetenként külön-külön kell vizsgálat alá vonni.

A szerelési rendszerrel a fűtési csövek elhelyezése könnyű. Tökéletes csővezetés.

Az utólagos tetőkialakításhoz alkalmas: egy gáz etázsfűtés, ami a helyiség levegőjétől függetlenül üzemmel. Itt: termoblokk turbó vízszintes tetőkivitellel. Vaillant

Kényelmes lakás: cserépkályha

A cserépkályha, amelyet gyakran az átmeneti időszakban használnak, sokak számára a kényelem megtestesítőjévé vált. A cserépkályha melege a nagy felületen sugárzó hő miatt kellemes. A cserépkályha ősi formája az úgynevezett alapcserépkályha. Ez egy tárolókályha, és túlnyomórészt kerámia anyagú. Műszaki továbblépést jelentett a meleg-levegős cserépkályha. Ennek van egy öntöttvasból vagy acélból készült fűtőegysége. Amíg az alapkályha csak fával fűthető, addig a meleg levegős kályha brikettel, olajjal vagy gázzal is üzemelhet.

Cserépkályha: melegforrás az átmeneti időszakokra és esztétikus megjelenésű. A fa mellett olajat és gázt is használhatunk tüzelőanyagként.

A cserépkályhák pótterheket jelentenek a födémnek. Menjen biztosra és kérdezzen meg a kályha vásárlása előtt egy statikust.