Építési ismeretek

Építésszervezési ismeretek: szállítás, víz- és energia ellátás, kitűzés, építés ütemterve

Az építésszervezés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyekkel a gazda­ságos építést térben és időben megszervezik.

Szállítás

Az építési tevékenység lehet:

  • szállítási;
  • segédüzem szervezési;
  • víz- és energiaellátási;
  • gépesítési;
  • organizációs tervezési;
  • előkészítési;
  • felvonulási és kitűzési;
  • gazdasági és műszaki ügyviteli;
  • ütemezési tevékenység.

Az építőipari szállítások

Az építőipari szállítás az építkezéseken fontos tevékenység. Jelentőségét az mutatja, hogy a teljes építési költség mintegy 10-15%-a szállítási költség. Ezért a szállítás gazdaságos meg­szervezése nagyon fontos.

A szállításokat csoportosíthatjuk a szállítás tárgya, jellege és módja szerint. A szállítás tár­gyai lehetnek építőanyagok és épületszerkezetek, építő gépek, szerszámok és építő berende­zések, felvonulási tartozékok (pl. lakókocsi, bódé, stb.), ömlesztett-, zsaluzási-, állványozá­si-, dúcolási anyagok és egyéb anyagok. A szállítás jellege lehet belső, helyi és távolsági. A szállítás módja szerint megkülönböztetünk kézi, közúti, vasúti, légi, vízi és különleges (pl. csővezeték, kötélpálya) szállítást. A szállítás gazdaságossága több körülménytől függ, amelyeket egymással összefüggésben kell vizsgálni.

Ezek a körülmények a következők:

  • rakodási feltételek;
  • a szállítandó áruhoz legalkalmasabb szállítóeszköz kiválasztása;
  • gazdaságos szállítási távolságok;
  • közvetlen (pl. csak tehergépkocsival) vagy közvetett (pl. tehergépkocsi, vasút) szállítás lehetséges;
  • visszafuvarra lehetőség van-e.

A körülmények gondos mérlegelése után lehet kiválasztani a legmegfelelőbb és a leggazda­ságosabb szállítási módokat. Ahhoz, hogy a munkahelyen megfelelő mennyiségű anyagról gondoskodni lehessen, megfe­lelő számú szállítóeszközre van szükség.

Egy-egy szállítóeszköz napi teljesítményét a követ­kezőképpen kapjuk meg:

  • meghatározzuk az egy forduló megtételéhez szükséges időt (ebbe bele kell számítani az oda és vissza út, valamint a rakodás idejét);
  • a fentiek ismeretében meg lehet határozni a naponkénti fordulók számát;
  • végül a naponkénti fordulók számából és az egyszerre elszállítható mennyiség szorzatá­ból megkaphatjuk a naponta elszállítható építőanyag mennyiségét.

Az építkezések segédüzemei

Az építőiparban az építési feladattól, az alkalmazott építési módszertől, a munka nagyságá­tól és a munkahely elhelyezkedésétől függőéi segédüzemeket létesítünk.

A segédüzem lehet:

  • betonüzem;
  • ácstelep;
  • vastelep;
  • helyszíni előregyártó telep;
  • kőfaragótelep;
  • acélszerkezeti telep;
  • habarcsüzem és aszfaltüzem.

A segédüzem telepítésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni.

  • Az üzem – a szállítások csökkentése érdekében – a felhasználás súlypontjában helyezkedjen el.
  • Ne települjön később építendő végleges építmény helyére.
  • Az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az anyagok feldolgozása és tárolása minél kevesebb átrakással, belső szállítással járjon.

Az ácstelepek

Állványozási, zsaluzási munkák előkészítésére az építési munkahelyen ácstelepet kell lé­tesíteni. Az ácstelepen gyártják le a többször felhasznált állványzatokat, zsaluelemeket és egyedi faszerkezeteket. Az ácstelepek nagyság szerint lehetnek munkahelyi, munkahelyi­-központi ácstelepek.

Az ácstelepek telepítésekor a fentieken kívül lényeges szempont még, hogy az anyagot lehe­tőség szerint a munkahely bejáratánál fogadják. Az ácstelep nyersanyaga, a fa, nagy hely­igényű, ezért az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az ácstelepen belüli anyagmozgatás minél kevésbé zavarja az építési munkahely életét. Ezért az ácstelepet úgy rendezzük be, hogy a faanyag megmunkálásának folyamata a készülő épület felé irányuljon. Gondoskodni kell az anyagtárolás, a méretre vágás, a szabás, az összeállítás, a félkész- és készelemek tárolási helyéről.

Az ácstelep nagy része fedetlen, csupán a telepített gépeket helyezzük el tető alatt. A tele­pet csak rendezett, sármentesített területre szabad építeni.

A faanyagtároló helyen a faanyagokat fajta, minőség, hosszúság és vastagság szerint osztá­lyozzuk és tároljuk. A lerakodást a belső anyagmozgatás meggyorsítása érdekében gépesí­teni lehet. A két alkalmazott gép az autódaru és a villástargonca. A faanyagot alátétgeren­dára kell elhelyezni, a földtől minimum 30 cm távolságra azért, hogy a faárut szellőztessük és megóvjuk a talajnedvességtől. A deponált faanyag, az úgynevezett máglya tetejére ferde tetőt kell építeni deszkából. A máglyából máglyasorokat kell képezni oly módon, hogy 3 m széles közlekedő út kialakítása váljon lehetővé a két párhuzamos máglyasor között.

Az egy­más melletti depómák között tűzrendészeti okokból egy méter széles sávot kell hagyni. Bal­esetvédelmi előírás, hogy gömbfa máglyák esetén a széthullás megakadályozására a máglyát támasztóoszlopokkal kell kimerevíteni és ácskapcsokkal összekapcsolni. A használt- és hul­ladék faanyagot úgy kell tárolni, hogy az minőségileg és mennyiségileg felmérhető legyen. A még felhasználható faanyagot megtisztítva, szegtelenítve kell tárolni. A már fel nem hasz­nálható faanyagot le kell selejtezni és külön kell tárolni.

Az anyagfeldolgozást gépesítjük

Ezért a helyszükségletet a stabil gépek nagysága, a dol­gozók száma és az egy időben készítendő faelemek száma határozza meg. Az állványozó és zsaluzó elemek előkészítését és megmunkálását az anyagtároló mellett célszerű elvégezni. Az ácstelepen a megmunkáláshoz leggyakrabban kör- vagy szalagfűrészt, gyalugépet és szalagcsiszolót használnak.

A nagyobb faszerkezeteket földbe ásott gömbfa oszlopokra erősített pallóterítésen, a zsinórpadon állítják össze. A zsinórpadon az előállítandó faszerke­zet előrajzolható, leszabható és összeállítható. Az összeállítás után az egyes részeket úgy jelölik meg, hogy a szétszedés után a beépítés helyén különösebb gond nélkül újra összeállít­ható legyen.

A kész- és félkész árukat a beépítés sorrendjéből tárolják úgy, hogy a termékek közé befér­jen a szállító tehergépkocsi. A kész- és félkész termékek szállítását szintén gépesíteni kell.

Ennek eszközei:

  • autódaru:
  • villás- és platóstargonca;
  • valamint tehergépkocsi.

Az ácstelepen használt munkagépek elektromos energiaigényét földkábelről kell biztosítani. Mivel az ácstelep fokozottan tűzveszélyes terület, ezért tűzvédelmi célból a vízvezeték-hálózatról csatlakozóhelyeket kell kialakítani tűzcsapokkal.

A vastelepek

A munkahelyi betonacélt a vastelepen munkálják meg. A vastelep lehet építéshelyi és köz­ponti vastelep. Az építéshelyi vastelepet több építményből, vagy műtárgyból álló, általában nagy kiterjedésű építkezésekhez létesítik. A központi vastelepet a kivitelező cég a saját köz­ponti anyagtelepén létesíti. A vastelepen az anyagokat kézi erővel, kéziszerszámmal, gépek­kel munkálhatják meg.

A vastelepen hely és tér szükséges az anyagszállítás, tárolás, egyengetés, vágás, hajlítás, szerelés és a szerelt betonacél tárolására és szállítására. A vastelepen is lehet a munkálato­kat gépesíteni. A gépeket a munkafolyamatok sorrendjének megfelelően kell elhelyezni. Az elkészült termékeket a felhasználás sorrendjében kell tárolni. A vastelep területét kb. 15-20 cm vastag kénmentes salakterítéssel vagy szilárd burkolattal’kell ellátni. Gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetéséről is. A vastelep telepítésekor fő szempont, hogy lehetőleg fő közle­kedési útvonal mellé települjön.

A betonüzemek

A betonüzem az építkezés betonigényét elégíti ki.

A betonüzem nagyságától és helyétől függően lehet:

  • központi betongyár;
  • építéshelyi betonüzem;
  • munkahelyi betonüzem.

A betonüzemekben kell fogadni az adalékanyagot, a cementet; az üzemnek rendelkeznie kell vízzel, keverőgéppel és szállítóeszközzel. Ezeket úgy kell elrendezni, hogy az adalék­anyag, a cement és a víz a keverőgépbe minél rövidebb úton és minél gyorsabban eljusson A keverőgép elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy az közvetlenül a szállítóeszközbe (pl. mixerkocsi) üríthessen.

A beton adalékanyaga a folyami- vagy bányakavics. Az adalékanyagot a keverőgép közvet­len közelében frakciókra szétbontva, osztályozva tárolják és géplapáttal juttatják a keverő­gépbe. A beton másik összetevőjét a cementet, ömlesztett állapotban, cementsilókban tárol­ják, ahonnan a gravitáció segítségével vagy sűrített levegővel kerül a keverőgépbe. A beton harmadik összetevőjét a vizet, nyomóvezetéken adagolják a kavicshoz és a cementhez.

A vízellátás

Az építkezésen fogyasztási, technológiai és tűzoltási célra használnak fel vizet. Az ideigle­nes vízszükségletet az építkezéshez közműhálózatról, felszíni vizekből és kutakból elégíthetjük ki. Közműhálózati vízellátást az illetékes vízügyi szervekkel engedélyeztetni kell. A felvonulási területen vízaknát és fogyasztásmérő órát kell létesíteni. Felszíni vízkivétel esetén is be kell szerezni az illetékes vízügyi szervek engedélyét. Egyedileg kell megvizsgálni, hogy a víz alkalmas-e üzemi célokra.

Kutakat az előzetes talajviszonyok felmérése után lehetőleg a vízfogyasztás súlypontjába kell helyezni. Nemcsak a vízigény kielégítéséről, hanem a szennyvíz elvezetéséről és elhelye­zéséről is gondoskodnunk kell. A szennyvíz bevezethető az utcai közcsatornákba.

Az energiaellátás

Az építkezés megkezdése előtt fel kell mérni a szükséges energiaigényt és az energiát az illetékes energiaszolgáltató vállalattól kell igényelni. Az elektromos hálózatra való rákapcso­lást az Elektromos Művek szakemberei végzik. Az építkezések kezdetén az energiaellátást ideiglenes áramfejlesztő állomásokkal is meg lehet oldani. Az áramfejlesztő gépek benzin­ vagy dízelmotorral működő egységek. Az áramfejlesztő gépeket a terhelés súlypontjában kell elhelyezni.

Ha a nagyfeszültségű hálózatról kapjuk az elektromos energiát, akkor a feszültséget transz­formálni kell. Az energiaforrás ismeretében kell megtervezni az elosztóhálózatot. Építkezése­inken az elektromos energiát általában faoszlopra szerelt zárt dobozból osztják el. Innen szigetelt vezetékeken juttatják el a fogyasztóhoz. Olyan munkaterületen, ahol nagy munka­gépek mozognak, földkábeleket használnak. Az elektromos hálózat építésekor nagy figyel­met kell fordítani az elektromos vezetékek érintésvédelmére és az áramütés veszélyének elhárítására.

Az építkezés gépesítése

Az építési munkák termelékenységének növelésére, a termék önköltségének leszállítására, a nehéz fizikai munka minimálisra csökkentésére és az élőmunka ráfordítás mérséklésére az építési munkákat gépesíteni lehet. Az adott építési feladat megoldásához többfajta gép is alkalmas lehet. Ezek közül azoknak a használata indokolt, amelyeknek a legkedvezőbb a költségkihatása. A leggazdaságosabb gépeket számítások alapján választják ki. Az építés során szinte mindegyik munkaművelet más és más gépet igényel. Ezért az építkezései fel­használt gépek igen sokfélék lehetnek.

Az organizációs tervezés

Minden nagyobb jelentőségű építési-szerelési munkát organizációs (szervezési) tervezés előz meg. Az organizációs tervezés célja és feladata megteremteni az építési-szerelési mun­kák elvégzésének összes feltételét. Ezeket a feltételeket az organizációs tervek foglalják össze.

Az organizációs tervek tartalmazzák az építési terület terep-, talaj- és talajvízviszonyait, a szállítási-, rakodási-, közlekedési-, valamint a víz-, csatorna- és energia adottságokat, az építő- és technológiai anyagok helyszükségletét, segédüzemek, gépek elhelyezését, ideiglenes és végleges építmények (egészségügyi, szociális, kulturális célú építmények, szállások, iro­dák, stb.) telepítését, ütemterveket (munkamenetterv, munkaerőterv, anyagszükségleti terv, gépszükségleti terv, szállítási terv, stb.), kiviteli részletterveket (ácstelep, vastelep, beton­üzem terve, dúcolási, állványozási terv, stb.), általános metszetet az építményről, organizá­ciós költségvetést, stb.

Az organizációs terveket a tervező készíti el a beruházóval, hatóságokkal, közművállalatokkal (víz, csatorna, gáz, elektromos) és a kivitelezővel egyez­tetve. A következőkben ismerkedjünk meg az organizációs tervezés során a gyakran használt fo­galmakkal.

  • Beruházónak azt az intézményt, költségvetési szervet, magántársaságot, magánszemélyt stb. nevezzük, amely megbízást, megrendelést ad új létesítmények létrehozására, meglévő építmények megsemmisítésére, részleges vagy teljes újraépítésére, építmények korszerűsí­tésére, átalakítására. A beruházó a munkát megtervezteti és a tervekben foglaltak végre­hajtását ellenőrzi, az elkészült építményt üzemelteti vagy más üzemeltetőnek átadja és az építkezést fizeti. A beruházót gyakran megrendelőnek vagy építtetőnek szoktuk nevezni.
  • Tervezőnek azt az intézetet, magántársaságot, magánszemélyt, szövetkezetet, stb. ne­vezzük, amely a beruházó megbízása alapján, az építkezés megvalósulásához szükséges műszaki terveket, költségvetéseket, műszaki leírásokat, egyéb mellékleteket elkészti az érvényes jogszabályok, hatósági előírások, szabványok alapján és azt az érdekelt szer­vekkel és a kivitelezővel egyezteti, valamint a beruházóval jóváhagyatja.
  • Kivitelezőnek nevezzük azt a magántársaságot, magánszemélyt, szövetkezetet, kisipa­rost, stb. amely a tervekben foglalt építési-szerelési munkát elvégzi. A kivitelezőt gyak­ran vállalkozónak nevezzük.

Az előkészítési tevékenység

Az építkezés megkezdése előtt még számos szervezési feladatot kell megoldani,

  • A helyszíni bejárásra az előkésztés folyamán kerül sor. A tervező hívja össze az építke­zés helyszínére az organizációs tervek, valamint a teljes kiviteli tervdokumentáció elkésztéséhez szükséges adatok véglegesítésére. A helyszíni bejárásra meg kell hívni a kivite­lezőn és a beruházón kívül az építési munka során érdekelt hatóságok, közművállalatok, esetleg egyéb érintett vállalatok képviselőit. A helyszíni bejárást a tervező, vagy a kivite­lező távolléte esetén meg kell ismételni. A helyszíni bejárásról jegyzőkönyv készül, amelynek alapján készíti el a tervező a kiviteli tervdokumentációt.
  • A kiviteli tervdokumentációt (építész, statikus, gépész tervek, melléklétesítmények ter­vei, költségvetések, műszaki leírások, organizációs tervek, egyéb mellékletek) a kivitelező felülvizsgálja. A tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeit a beruházónak (tervező­nek) jóváhagyásra megküldi.
  • Az építési szerződés megkötésére a jóváhagyott tervek alapján kerül sor. Az építési szerződést a beruházó és a kivitelező vállalat köti meg a jóváhagyott költségvetés össze­gére. Az építkezés az építési szerződésben foglaltak szerint valósul meg.
  • Az építkezés előkészítése során még meg kell kérni az építésügyi hatóságtól az építési (bontási) engedélyt és közterületen végzett munka esetén a burkolatbontási valamint közterület-foglalási engedélyt.
  • A munka megkezdésének időpontját a kivitelező vállalat köteles az érintett vállalatok­nak, hatóságoknak, stb. bejelenteni. Az építkezés megkezdése előtt a kivitelezőnek át kell vennie a munkaterületet az építési terület birtokosától.
  • A munkaterület átadás-vételéről a kivitelező, a beruházó, az építési terület gazdája, esetleg a tervező és a hatóság jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni. A munkaterület hivatalos átvétele után az ott történtekért a továbbiakban a kivitelező felel.

A kitűzés

A munkaterület átadás-átvétel időpontjáig általában kitűzik a telekhatárt és az épületet. Kitűzésen az építmény jellemző sarokpontjainak, fő irányainak a kijelölését értjük, magas­sági és vízszintes értelemben.

A vízszintes méretekkel (hosszmérés, szögmérés, stb.) az építmény vízszintes vetületét ha­tározzák meg. A függőleges mérések (magasságmérések) során a pontok magasságkülönb­ségét és tengerszint feletti magasságát adjuk meg. A magasságmérések során abszolút magasságnak nevezzük a tengerszinttől (Balti, vagy Adriai-tenger), mint alapoktól mért magasságot. Jelölése pl. 105,23 m Bf, jelentése 105,23 m Balti alapszint felett. Az Adriai alapsík 675 mm-rel mélyebben helyezkedik el a Balti alapsíknál. Ezért az Adriai magasság számértéke 675 mm-rel nagyobb, mint a Balti magasság számértéke.

Relatív magasságnak nevezzük két pont egymáshoz viszonyított magasságát, amely egyenlő a két pont abszolút magasságának különbségével. Egyik pontnak rendszerint a főbe­járat előtti végleges járdaszintet, vagy a földszinti padlóvonal magasságát szoktuk megadni. Ezt a magasságot kezdőszintnek nevezzük, jelölése. ±0,00. A + kezdőszintnek meg kell adni az abszolút magasságát is, pl. 105,23 m Bf. A további magasság kitűzését legegyszerűbben ettől a kezdőszinttől végzik. Például első emeleti födém zsaluzási szintje +2,63 m, ami azt jelenti; hogy a kezdőszint felett 2,63 m-re kell a zsaluzást elkészíteni. A zsaluzási szintnek természetesen abszolút magassága is van, példánk szerint: 105,23 + 2,63 = 107,86 m Bf. A kitűzött pontok megvédéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

A zsinórállvány segítségével tűzik ki a falakat, oszlopokat, alapokat. Zsinórállványnak az épület határain kívül leásott gerenda- vagy gömbfaoszlopokra, azonos vízszintes síkba szö­gelt deszkákat, pallókat nevezzük, amelyekre az épület alapjainak, falainak függőleges sík­jait kitűzzük. A sarokpontokat a zsinórállványra kifeszített vékony dróthuzalok találkozási pontjainak a függőzésével kapjuk. A sarokpontok terv szerinti magasságát a zsinórállás ismert magasságú vízszintes síkjától kell függőleges méréssel meghatározni.

A felvonulás

A felvonulás az építkezés első lépése. A felvonulás keretében valósítják meg az organizáci­ós tervekben foglalt ideiglenes, vagy végleges építményeket, építik meg az anyagtároló he­lyeket, végzik el a gépek fel- és üzembe állítását, építik ki a víz- és energiahálózatot, utakat. A felvonulással egy időben megkezdhetik az anyagok, szerszámok, építési berendezések helyszínre szállítását is. A munkaerő fokozatosan, mindig az igényeknek megfelelően vonul fel.

Műszaki és gazdasági ügyviteli tevékenység

Az építések megindításakor építési napló vezetését kell elkezdeni. Az építési napló a beru­házó és a kivitelező közös okmánya. Az építési naplóban rögzítik a beruházó és a kivitelező építéssel kapcsolatos észrevételeit. Az építési naplóban fel kell sorolni minden olyan ese­ményt, amely az építkezéssel kapcsolatos. Az mellékletként csatolni kell a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a felmérési naplót, és minden olyan jegyzőkönyvet, amelyet nem az építési naplóban vettek fel. Az naplót mindig a munkahelyen kell tartani, vezetéséért az építésvezető, vagy a munkavezető a felelős. Az építési naplót tisztán, olvashatóan, vilá­gosan és egyértelműen kell vezetni.

A felmérési napló az elvégzett munkák részletes, esetleg magyarázó ábrákkal szemléltetett jegyzéke. A felmérési naplónak naprakész állapotban, hűen kell tükröznie az építkezés állá­sát. A munkahelyen munkavédelmi naplót is kell vezetni. Ebbe a naplóba kell bejegyezni az előfordult baleseteket, a körülmények pontos és részletes leírásával; valamint csatolni kell a naplóhoz a balesetelhárítási oktatások jegyzőkönyvét.

Az elkészült munkákat a műszaki átadás-átvételi eljáráson veszi át a beruházó. Az átadás-­átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül, amelyet a rendeletekben meghatározott szervek, válla­latok, stb. képviselői írnak alá. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítik többek között a mennyiségi-, minőségi hibákat és kijavításuk határidejét. A számlázásra csak a műszaki átadás-átvétel után kerülhet sor, az elvégzett munka szerint.

A gazdasági ügyvitel

Napi jelentést kell vezetni a dolgozók munkabérének elszámolására is. A napi jelentés tar­talmazza a napi munka fajtáit (pl. földkiemelés, dúcolás, zsaluzás), a jelenlevő dolgozókat név szerint, valamint az időbérben, ill. teljesítményben ledolgozott órák számát. A napi je­lentésben közölni kell a távollevő, de a munkahelyi létszámban levő dolgozókat is, a távollét okának feltüntetésével.

Az anyag forgalmi naplóban az építkezésre kiérkezett, ill. az építkezésen beépített anyago­kat kell nyilvántartani. Ha az anyagban valamilyen ok miatt kár keletkezik (pl. lopás, betö­rés, stb.), akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az építkezés ütemezése

Az építkezés ütemezésének célja, hogy a kivitelező egyenletesen, tervszerűen használja fel az építőanyagokat, a gépeket, a munkaerőt, segítse a szállítási feladatok megoldását. Az építkezés ütemezését az ütemtervek foglalják magukban.

A sávos ütemterv vonalak (sávok) formájában foglalja magában a munka ütemezését a kezdéstől a befejezésig, a költségvetési termelési értéket, a munkafolyamatokhoz szükséges létszámot (szakmánkénti bontásban), valamint a szükséges anyagokat és gépeket.