Építkezés

Fa, mint hőszigetelő anyag

A gyakorlatban használatos falazatok egyik alternatíváját nyújtják a faépületek. A fának λ = 0,13 W/(mK) hővezető képességével hasonló hőszigetelési tulajdonságai vannak, mint egy jobb fajta téglafalnak, és épületbiológiai szempontból is elismert anyagnak számít.

Előnyök

Jelentős előnye a fának az ökológiai szempont, az előállítás és a feldolgozás semmilyen nehézséget nem okoz, a nyersanyag újratermelhető, a nyersanyag pedig újrafelhasználható. Problémát csak az egzotikus faanyagok felhasználása jelent a természettel folytatott rablógazdálkodás és a szállításra fordított nagy energiafelhasználás miatt.

A fejlődő környezettudatosság, az iparosítási módszerek, egyszerűsített technológiák alkalmazása, és a jó statikai-szerkezeti lehetőségek esélyt adnak arra, hogy a fa mint nyersanyag ismét nagyobb piaci részesedést szerezzen a lakóházépítés területén.

A fafeldolgozás új módszerei (forgácslapok, ragasztott rétegelt faanyagok), valamint az új építőipari technológiák (egyszerűsített illesztési és montázstechnikák) olyan rendszerek kifejlesztését teszik lehetővé, amelyek felváltják a hagyományos gerendás, deszkás és favázas építési módot.

A szerkezeti rendszereket ma a következőképpen csoportosítják:

  • tömörfás és gerendás építési mód
  • vázas építkezés
  • bordás építési mód, táblás építési mód

A tömörfás vagy tömbfás építési mód építésbiológiai szempontból jó hírnek örvendő módszer. Ezeket a gerendaházakat vagy fűrészelt fatörzsekből, vagy ragasztott rétegelt gerendákból alakítják ki, többnyire egyrétegű, 20 cm körüli falazattal, vagy pedig több rétegben elhelyezett pallódeszkákból, mintegy 24 cm-es falvastagsággal.

Energetikai szempontból a pallókból kialakított fal fogadható csak el (kívül és belül 70 mm vastagságú pallók, közöttük 100 mm vastagságú magszigetelés parafadarából, cellulózból, ásványi rostból vagy gyapjúból), amely összességében mintegy 0,28 W/(m2K) U-értéket jelent, így akár a jófajta téglafalazatokkal is versenyre kelhet.

A tömörfaházak építésének egyik nehézsége, hogy számításba kell venni a falelemek későbbi száradását külön-külön az ajtóknál, ablakoknál, lépcsőknél és épületgépészeti berendezéseknél egyaránt. Épületszintenként mintegy 5-10 cm száradással, leszállással kell számolni. A bordás és táblás építési mód Nagy-Britanniában, Skandináviában és Hollandiában nagyon elterjedt. Ez az építési mód -mindenekelőtt tűzvédelmi szempontból – a német viszonyokhoz képest mindenképpen problémásnak mondható.

Jó tudni! Elterjedtnek mondható a vázas vagy állványos építési mód, amelynél a ház váza fából készül. A faszerkezet megalkotása után a ház burkolatot kap, az üregeket pedig szigetelőanyaggal töltik ki. Mivel a fa a szigetelőanyaghoz képest 3-4-szer jobban vezeti a hőt, a hőhidak kialakulásának megakadályozása céljából a fagerendákra belülről még egy hőszigetelő réteget tartó keresztlécezet is kerülhet.

Egy a költségektől függően érdekes alternatívát kínálnak ezen a területen a készházak. Csak néhány gyártónak sikerült azonban a hagyományos épületekkel összehasonlítható minőségű, szigetelt készházakat piacra dobni, amelyek egyúttal az alacsony energiafelhasználású ház (AEFH) szabványának is megfelelnek. Tipikusnak mondható a készházak esetében a külső falak bentről kifelé haladó építési technikája: gipszkartonlemez, párafólia, fa tartószerkezet, ásványi rost (HCS 0,35) a külső és belső tartószerkezet között, külső fa tartószerkezet, vakolattartó és külső vakolat.

Az értékesítésben a fő érvet ezek mellett a házak mellett az integrált, a házhoz kínált technikai megoldások jelentik (napkollektorok és -elemek, esővízgyűjtő berendezések, szellőztető berendezések, épület-vezérléstechnika), amelyek azonban nem merítik ki az energiahatékony épület lényegét.

Jegyezzük meg! A kész faépületeknél különös figyelmet kell fordítanunk a légmentesség biztosítására. A fa egy „élő” építőanyag, ami azt jelenti, hogy még évek múltán is mozgásban van. Ennek következtében rések keletkezhetnek, amelyeken keresztül a szó szoros értelmében befütyül a szél. Ennek velejárói a nagy hőveszteség és a kényelmetlenség, amelyet a huzat jelent a ház lakói számára.

Emiatt a külső oldalon a szélnek, a belső oldalon a levegőnek ellenálló szigetelést kell kialakítani (hasonlóan a tetők szigeteléséhez). Erre alkalmas a belső oldalon a gőzfékként szolgáló fólia, amelyet egy ragasztószalag segítségével a számos rés, repedés, illesztésnél és áthatolásnál alaposan, légmentesen rögzíteni szükséges.

Jegyezzük meg! A hangszigetelés érdekében tömeget kell bevinni a házba. Nehéz töltőanyagok (pl. kavics, márvány- vagy téglatörmelék) vagy a padló alá és a közfalakba helyezett égetetlen agyagtégla segítenek a hőtárolásában és a hang elnyelésében. A lépések zaját csak a hanghidak (szinteken és falakon átvezető csövek, tartóelemek stb., amelyek a hangot fokozottan vezetik) következetes elkerülésével fojthatjuk el.

A kevert építési módok – pl. fa külső falak és vályog vagy tégla válaszfalak – a fa mozgása miatt csúnya réseket és repedéseket okozhatnak a fa és az egyéb falazat között. Ez hangtechnikai és esztétikai problémákat von maga után. Pl. egy olyan megosztás esetében, hogy a földszint tömör fából, az emelet pedig favázas építési technikával készül, ez nem jelent problémát.

A hagyományos egyrétegű téglás építési móddal szemben a favázas építés

Előnyei:

  • kis falvastagság viszonylag jó hőszigeteléssel
  • rendelkezésre álló és pótolható építőanyag
  • olcsó építési alternatíva

Hátrányai:

  • fokozott követelmények a hangszigetelés biztosítása érdekében,
  • a barakk-klíma nem zárható ki
  • fokozott követelmények a légmentesség biztosítása érdekében
  • jó hőszigetelés csak mesterséges hőszigetelő anyagok útján érhető el