• gipsz

Gipsz építőlapok a falon

A szárazépítés valóban tudja azt, amit a neve ígér. Elmaradnak azok a hosszú száradási idők, amelyek egy 10 mm vastag belső vakolat­rétegnél szükségesek lennének. A gipsz építőlapokat a szerelés után rögtön tapétázhatjuk vagy csempével burkolhatjuk.

Minél egyenetlenebb a nyers fal, annál vastagabb vakolat­réteget kell arra felhordani. Ebből több hátrány is következik. 8 mm-nél vastagabb vakolatok felhor­dásához nagyon sok vakolási tapaszta­latra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a fal felülete sima legyen. A vakolás után kényszerszüneteket kell beiktatni: legalább egy hetet kell várni, mielőtt a tapétázást vagy csempézést el lehetne kezdeni. Arról se feledkezzünk meg, hogy a szárító fűtés fázisát egy vastag vakolatréteg jelentősen meghosszabbít­ja. Mindez együtt elegendő érv ahhoz, hogy a befejező munkákhoz gipsz építőlapokat használjunk.

Különböző anyagok állnak rendelkezésünkre:

• A lakóhelyiségekhez használható gipszkarton lapok általában 9,5 mm vastagok. Tömegük 8 kg/m². Belső rétegük gipsz, amelyet mindkét oldalon kartonlap borít. Ezek a lapok különbö­ző formátumokban kaphatók. Optimá­lis a helyiség magasságának megfelelő hosszúságú lap, így egyetlen darab a padlótól a mennyezetig ér.
• Nedves építőlapok (impregnálva vannak). Ezeket a lapokat általában a zöld színű kartonrétegről lehet megis­merni. Alkalmazási területük: például a fürdőszobában alkalmazott takaró­falas szerelésekhez.
• A tűzvédelmi lapok (vastagságuk 12,5 mm) belső magját üvegszálas réteg erősíti.
• A (homogén vagy többrétegű) rost­erősítésű gipszlapot (gipszrost lemezt) a lakó- és nedves helyiségekben, a pincétől a padlásig mindenhol alkal­mazhatjuk. Ezeknél a tűzvédelem is mindig biztosítva van. A 10 mm vastag anyag tömege 11 kg/m². A felhasznált anyagok: gipsz és papírrost. A gipsz­karton lapok és a rosterősítésű gipsz­lapok hőszigeteléssel ellátva, több­rétegű lapok formájában is kaphatók. Ezek alkalmazási területei: külső falak belső oldalai és pincefödémek.

Példánkban 10 mm vastag, homogén rosterősítésű gipszlapok alkalmazását mutatjuk be.

Ragasztható vagy csavarozható: így rakjuk fel a rosterősítésű gipszlapokat

A rosterősítésű gipszlapokat kétféle­képpen lehet a falra felerősíteni: ha az alap kellően sík, akkor a lapokat felragaszthatjuk csomókban elhelyezett kö­tőanyaggal, vagy egy előre elkészített lécezetre csavarozhatjuk. Ha az alap egyenetlenségei meghaladják a 20 mm-t, akkor csak egy megoldás marad, a hát­szerkezet alkalmazása.

A munka a helyszínre szállítással kezdődik: az építőlapokat élükre állít­va szállítják a helyszínre, ott viszont raklapon, fektetve tároljuk azokat. A felszerelés egyik lehetséges vál­tozata a ragasztás. Az alapon nem maradhatnak régi festékmaradványok, a meglazult részeket távolítsuk el, a port keféljük le. Alapozásra még erő­sen nedvszívó alapok (pl. pórusbeton) esetén sincs szükség.

Lépések:

1. A gipsz építőlapok különböző formátumokban kaphatók: vannak a helyiség teljes magasságának megfelelő elemek (mint a képen), de jobban kezelhető, 150 x 100 cm-es, úgynevezett „egyemberes” lapok is
2. Fürdőszoba, konyha, mosókonyha? Nedves helyiségekben impregnált gipszkarton lapokat használunk, amelyeket általában zöld színű felületükről lehet megismerni
3. A mindentudó gipszkarton lap: a könnyen kezelhető egyemberes lapokat a lakóházban a lakószobától a fürdőszobáig, a mennyezettől a padlóig mindenhol alkalmazhatjuk.
4. A rosterősítésű gipszlapok közvetlenül tapétázhatok, festhetők vagy csempézhetők. Csempézés előtt az alkalmazott csemperagasztótól függően alapozásra lehet szükség
5. A többrétegű lapoknak ráragasztott szigetelőrétegük van. Felhasználási területük: külső falak belső oldaIán vagy pincefödémek alsó oldalán, a hőszigetelés javítására
6. Gipsz építőlapokból készített szárazesztrich. A képen rosterősítésű gipszlapokból álló szárazesztrichelem látható. A kemény-hab réteg a hang- és hőszigetelés feladatát egyaránt ellátja.

A ragasztómasszát a gyártó előírá­sait követve egy tiszta edényben kever­jük meg. A massza tulajdonképpen egy különlegesen nagy tapadóképességű, speciális gipsz. A megkevert massza felhasználhatóságának ideje 30-45 perc. Az anyagot csomókban helyezzük el. A csomók a lapok szélétől 5 cm, egymástól legfeljebb 45 cm távolságban legyenek. A lapot nyomjuk neki a falnak, és a szintezőléccel állítsuk be. Figyelem: a munkát a padlónál, egy függőlegesen álló „egyemberes” (150 x 100 cm-es) lappal kezdjük. A lap alsó széle 10 mm-re legyen a padlótól (faékekkel rögzítsük). Az egyes gipsz­lapok között szintén hézagot kell hagy­ni (5-7 mm).

Lépések:

1. A munka a kiszállítással kezdődik: a lapokat függőleges helyzetben vigyük a helyszínre
2. Az építőlapokat raklapon, fektetve tároljuk
3. A ragasztómasszát tiszta vödörben keverjük meg, majd
4. … csomókban helyezzük el a gipszlapon. A szegélytől való távolságot (5 cm) tartsuk be
5. Minden falhoz készítsünk kiosztási tervet.A lapok illesztéseit legalább 25 cm-re! toljuk el
6. Az első lapot egyszerűen nyomjuk neki a falnak. Fontos, hogy a padló menti fugát faékekkel rögzítsük
7. A gipszlapok között 5-7 mm-es hézag marad

2,52 m-es belmagasságig a máso­dik sort fekvő helyzetben rakjuk fel. A mennyezettől való távolság mintegy 5 mm legyen. Ha a helyiség magasabb, a második sort szintén álló helyzetben tesszük fel (a keresztfugákat kerüljük, a lapok illesztéseit legalább 25 cm-rel toljuk el).

A felszerelés másik lehetséges vál­tozata a fa tartószerkezet alkalmazása. A falra dűbelekkel függőleges léceket erősítsünk fel (a dűbelek távolsága leg­feljebb 65 cm legyen). A léctávolság rosterősítésű gipszlapok esetén 50, 25 cm. Az összes léc külső felülete egy síkba essen (a fal egyenetlenségeit faékekkel egyenlítsük ki). Hézagok: a padló mellett 10 mm, a mennyezetnél 5 mm, a lapok között 5-7 mm. A lapokat önmetsző speciális csavarok­kal erősítjük fel (a csavartávolság 25 cm). A befeszülés elkerülésére először a lap közepét csavarozzuk fel, onnan haladjunk a szélek felé.

A lapok fűrésszel vághatok vagy megkarcolva törhetők

Ha a gipsz építőlapokat méretre kell vágni, a késsel vagy lapkarcolóval megkarcolt lap él mentén könnyen eltörhető. A karcolást vonalzó mentén végezzük! Másik lehetőség: a lapokat rókafarkfűrésszel vagy körfűrésszel jól lehet vágni. A szúrófűrészt akkor hasz­náljuk, ha kerek kivágásokra van szük­ség, például csőátmenetekhez, beépített halogénlámpákhoz és hasonlókhoz.

Lépések:

1. Méretre vágás, 1. változat: A lapot vonalzó mentén lapkarcolóval (vagy tapétázó késsel) karcoljuk meg
2. A megkarcolt lapot él mentén óvatosan törjük le
3. Méretre vágás, 2. változat: A lapokat körfűrésszel is méretre lehet vágni
4. Amikor már több lap is a falon van, szintezővonalzó­val ellenőrizzük azok egysíkúságát
5. A fugákat speciális fugázótapasszal töltjük ki
6. Ezután következik a csiszolás, majd a finomtapaszolás
7. Ha a fal nagyon egyenetlen, szereljünk rá függőleges faléceket
8. A rosterősítésű gipszlapokat speciális csavarokkal erősítsük fel, ezután tapaszoljuk el a fugákat
9. Az önmetsző gyorsépítő csavarok (balra) jól meg­különböztethetők a másféle csavaroktól

A vágási éleket mindig csiszoljuk meg! A ragasztómassza megkeményedése után a lapok szélén esetleg meglévő egyenetlenségeket csiszoljuk le. Ha a lapokat csavaroztuk, egyik-másik csa­varfejnél is használni kell a csiszoló­papírt. Ezután tapasszal töltsük ki az összes fugát és (ha vannak) a csavar­fejeket is. A tapasz száradása után másodszor is csiszoljuk át a felületet. Ezután következik a finomtapaszolás. A fugákba erősítő betétcsíkokat nem kell tenni.

Kész a fal. Kezdhető a tapétázás vagy a kerámiaburkolás. Az alapozás szükségessége a csemperagasztótól függ. A zuhany és a fürdőkád környékén azonban a felületet feltétlenül szigetel­ni kel.