Nedvesség elleni védelem
A falazatokat általában védeni kell a nedvességtől. Földdel érintkező falaknál a nedvesség a normál talajnedvesség, továbbá torlaszvíz vagy talajvíz formájában fordulhat elő. A falazatot ezeken kívül csapadék és vízgőz is érheti és károsíthatja.
Szigetelés
A fenti ábra egy alápincézett új épület példáján mutatja, hol kell gondoskodni a nedvesség és a víznyomás elleni szigetelőrétegekről (szaggatott vonalak). Normál talajnedvesség esetén a függőleges szigetelést a vakolat és egy szigetelő mázolás (szigetelő szuszpenzió vagy bitumenes mázolás) biztosítja. Alternatív megoldásként a megfelelő szigetelő bevonatot közvetlenül a falazatra is fel lehet hordani. A lábazat környezetében cementvakolat gondoskodik a kellő védelemről, a normál vakolat kb. 80 cm-rel a talajfelszín fölött kezdődik.
Ha az épületet talajvíz vagy torlaszvíz veszélyezteti, akkor a szigetelést általában több rétegben, átlapolással összeragasztott szigetelőlemezzel vagy pl. vízzáró betonból készített betonfalakkal kell megoldani.
A vízszintes szigetelést a pince padlóján alakítjuk ki
A szigetelőlemezt habarcságyba fektetjük, erre ismét habarcsot hordunk fel és a falazást ezen a szigetelőrétegen folytatjuk. Hasonló szigetelést készítünk a terepszinten, rendszerint a pincefödém magasságában.
A vízszigetelés folytonosságához a pincefal és pincealjzat közötti sarkot homorú átmenettel kell kialakítani, hogy a függőleges és vízszintes vízszigetelő rétegeket átfedéssel tudjuk egymáshoz csatlakoztatni. Ezt üvegpalackkal vagy csődarabbal lehet cementhabarcsból kialakítani.
Alagcsövezés
Ha a falazatot időnként nagyobb mennyiségű nedvesség is érheti, akkor manapság alagcsövezést (dréncsövezést) szoktak alkalmazni. Ez általában teljesen körülveszi a házat, saját tisztítóaknája van és köröskörül kb. 20 cm-nyi durva kavicságyban helyezkedik el. A szivárgóréteg fölött elhelyezett szűrőpaplan tovább csökkenti annak a lehetőségét, hogy finom részecskék belesodródjanak az alagcsövekbe.
Sok az olyan, elsősorban régebbi épület, amelynél ezek a szigetelőrétegek egyszerűen hiányoznak. A falak nedvesek, különféle sók hatolnak be a falazatba, kivirágoznak és szétroncsolják a vakolatot. A gondok megszüntetésének módja az épület adottságaitól, az átnedvesedés mértékétől és a tervezett további hasznosítás jellegétől függ.
Ha az épület nincs alápincézve és az átnedvesedés mértéke viszonylag csekély, a bajon rendszerint egyszerű eszközökkel lehet segíteni: a falazat kiszabadításával, a lábazat környezetében kívül és belül megfelelő felújító vakolat felhordásával és szivárgókavics elhelyezésével jó eredményeket lehet elérni.
Erősebb átnedvesedésnél más eszközökhöz kell nyúlnunk. Különféle, részben csak szakcégek által elvégezhető eljárásokkal érhető el a nedvesség elleni utólagos, vízszintes szigetelés. A krómacél lemezes eljárásnál hullámos acéllemezt sajtolnak be a fal fugáiba. A falfűrészelő eljárásnál egy speciális fűrészlappal rést marnak a falba, ebbe nyomják be a szigetelőréteget. A falcserélő eljárásnál a régi falat eltávolítják és megfelelő szigetelőréteggel ismét felfalazzák. A fúrt lyukakba való injektálásnál a nedvszívó falazatot vegyi oldatokkal itatják át, amelyeknek szigetelő hatásuk van.
Nedvesség elleni utólagos védekezés
Az utólagos függőleges szigetelést célszerű kívülről elvégezni, mert így a fal ki tud száradni. Ehhez a régi vakolatot leverjük, új vakolatot és szigetelő bevonatot hordunk fel – pontosan úgy, mint az új épületeknél. Bizonyos esetekben belső szigetelésre is van lehetőség, ilyenkor azonban a fal maga állandóan nedves marad. Minél nagyobb ráfordítást igényel a nedvesség elleni utólagos védekezés, annál inkább indokolt, hogy független szakértő véleményét is kikérjük. A falazatot általában a csapadék ellen is védeni kell – kivételek csupán a téglaburkolatú falak, amelyek időjárásálló építőanyagból készülnek. A falazatot a külső vakolat és az arra kerülő festékréteg védi. A repedések és folytonossági hiányok átnedvesedést, hosszabb idő elteltével pedig komoly károkat okoznak.
Az épületelemeket a belső levegőben lévő vízgőz is nedvesíti. Ha a levegő nedvességtartalma nagy és a belső levegő (pl. a helyiség rossz hőszigetelésű sarkaiban) lehűl, akkor lecsapódik a pára, aminek átnedvesedés és penészedés a következménye. Minden építészeti jellegű beavatkozásnál ügyeljünk arra, hogy ne hozzunk létre hőhidakat, amelyet egyebek között a rosszul szigetelő építőanyagok okozhatnak.
Így környezetbarát
A nedves falazat elveszíti szigetelőképességét. A kellő időben végzett javítással nemcsak a költséges javítást igénylő károsodásokat előzhetjük meg, hanem fűtési energiát is megtakaríthatunk. Ráadásul fűtési költségeink is csökkennek.