Takarékos háztartási eszközök

A mosó- és mosogatógépek, a hűtő- és fagyasztógépek csakúgy mint a szárítógép sok évre szóló szerzemények. A jó teljesítmény mellett elsősorban megbízhatóságot és hosszú élettartamot várunk tőlük. Mindezen túl persze legyenek takarékosak is.

Takarékos eszközök beszerzése

Az alacsony áram- vagy vízfogyasztás nemcsak a környezet tehermentesítését jelenti, hanem alacsonyabb üzemeltetési költséget is. Sok berendezés esetében az élettartam alatt elfogyasztott energia drágább, mint maga a berendezés. A különösen takarékos berendezések ezzel szemben az évek során sokkal többet takarítanak meg az áram- és a vízszámlán, mint amennyivel többe kerültek beszerzésükkor.

Minden egyes csoportban maximum 1% a különösen takarékos modellek aránya. 50%-uk áram- és vízfogyasztása a közepes-magas, 49%-uké pedig a magas-nagyon magas kategóriába tartozik. A besorolások viszonylagosak, a fogyasztásban mutatkozó különbségek gyakran a tizedesvesszőt követő tartományban helyezkednek el.

De ne hagyja magát megtéveszteni: pl. a legenergiatakarékosabb hűtőszekrény fogyasztása (amelynek jelölése) a legtöbb áramot fogyasztó modellhez képest 15 év alatt (ez kb. a hűtőszekrény élettartama) összesen mintegy 600 € különbséget jelent. Így a takarékosabb modell még a 180 € körüli magasabb beszerzési költség mellett is rentábilis beruházásnak tűnik.

EURO-címke

A fogyasztóknak olyan egyszerű segédletre van szükségük, amelyről egy csapásra fel tudják ismerni a takarékos berendezéseket. Ennek céljából vezették be az EURO-címkét, ami egy az A – G között elhelyezkedő egyetlen betűből áll. Az A jelű berendezéseknek meglehetősen takarékosaknak, míg a G jelűeknek borzasztóan pazarlóaknak kell lenniük, az összes többi pedig B-től F-ig a kettő között helyezkedik el.

Ez az osztályozás az első lépés, azonban a legtakarékosabb berendezések tekintetében még mindig nem kellően meggyőző:,,A” betűjellel villoghat ugyanis bárki, aki az 1992-ben valamennyi azonos felépítésű európai berendezés alapulvételével meghatározott átlagos érték 55%-ától kevesebbet fogyaszt. Ez még mindig a készülékek túlságosan is széles körét foglalja magában, ami arra kényszerít, hogy az ,,A” jelzésű készülékek között tovább keressük a legjobb berendezéseket.

Hűtő- és fagyasztó-berendezések

Ezek a berendezések az év 365 napján megszakítás nélkül üzemelnek, így a legnagyobb áramfogyasztók háztartási gépeink sorában. A rengeteg márka és típus fogyasztása között 100-300%-os eltérések is lehetnek.

Először is: a hűtőberendezések áramfogyasztása annál kisebb, minél kisebb környezetük hőmérséklete. Célszerű ezért a hűtőt hűvösebb helyre állítani (de legalábbis ne a tűzhely vagy egy fűtőtest mellé, vagy kitéve a nap sugarainak).

Jegyezzük meg! Vegyük figyelembe a hűtőszekrény klímaosztályát: az N klímaosztályba tartozó berendezéseket 16-32 °C-os, az SN osztályba tartozókat 10-32 °C-os környezeti hőmérséklethez alakították ki. Ezenkívül a beépíthető típusoknak alul és felül is megfelelően nagy szellőzőnyílást kell biztosítani.

Ha új hűtőt szerzünk be, tartsuk szem előtt, hogy az áramtakarékos berendezés mindig gazdaságosabb, mint egy átlagos fogyasztású darab. A 0,1 kWh-os különbségből, amennyivel a takarékosabb készülék naponta kevesebbet fogyaszt, a vásárlásnál vállalt többletköltség mintegy 70 € erejéig megtérül.

A régi készülék azonnali cseréje mindenképpen gazdaságos, ha a régi és az új készülék napi fogyasztása közötti különbség nagyobb, mint 0,6 kWh/nap.

Az elmondottak változatlanul érvényesek a fagyasztóberendezések vonatkozásában is. Egyébként: a fagyasztóládák azonos térfogat esetében kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hűtőszekrények, mivel kedvezőbb a felépítésük, és többnyire a szigetelésük is jobb. A nyaralás alatt például ki is válthatják a hűtőszekrényt, míg a fagyasztószekrény zavartalanul tovább üzemelhet.

Tipp! A hűtő- és fagyasztóberendezésekre 2004 óta átmeneti megoldás van érvényben: az A jelzést A+ és A++ jelzéssel helyettesítik, mivel mára valamennyi berendezés 80 %-a az A-osztályba tartozik, B alatti berendezések pedig egyszerűen nincsenek.

Mosógép

Ha újat szerzünk be, mindenképpen megéri a leginkább áram- és víztakarékos berendezést választani. A mosógépek az áram legnagyobb részét a víz felmelegítésére használják fel. Ha a készülék külön csatlakoztatható a meleg vízhez, áramot takaríthatunk meg, már amennyiben a mosógép rendelkezik hőmérsékletvezérelt előkeverő berendezéssel, és a melegvíz-tárolóval illetve a cirkulációs melegvíz-vezetékkel összekötő vezeték nem hosszabb 5 m-nél, valamint a meleg víz megnyitásakor nem folyik ki több mint 2 liter hideg víz, mielőtt a meleg vízre kerülne a sor.

A meleg vízhez való csatlakoztatásnak természetesen nincs értelme, ha a meleg vizet egyébként is árammal állítjuk elő. Különösen előnyösnek ígérkezik azonban a meleg vízhez való csatlakoztatás, ha a meleg vizet napkollektor segítségével állítjuk elő.

Megtakarítás

A meleg vízhez történő csatalakoztatással az egyébként szükséges áram 30-50%-át megtakaríthatjuk. Ha a vizet nem napenergia segítségével melegítjük, a primerenergia-megtakarítás mindössze 10-20%-ot tesz ki, mivel ilyenkor áram helyett tüzelőanyagokat (fűtőolaj, földgáz) használunk fel.

Amennyiben a készülék nem rendelkezik saját melegvíz-csatlakozóval, egy mosógép–előtétkapcsoló segítségével csatlakoztatható a meleg vízhez. Ezek a digitális eszközök 30 és 95 °C közötti extern idő- és hőmérsékletbeállításokkal üzemelnek. Be kell tehát állítani, hogy mennyi időn át kapjon a mosógép meleg vizet a mosáshoz, és mikortól kapjon már csak hideg vizet az öblítési folyamatokhoz. Az előtétkapcsoló 220 és 275 € közötti áron szerezhető be, amelyben a melegvíz-vezeték még nem foglaltatik benne. Heti nyolc program futtatása esetén azonban már megéri egy ilyen készülék beszerzése, már amennyiben a fenti feltételek fennállnak.

A főzőmosás a 60 °C-on történő mosással szemben mintegy 50%-kal több energiát fogyaszt. Esetenként kell eldöntenünk, nem elegendő-e a 60 °C-os program. A ruha higiéniai minősége ugyanis kevésbé függ a víz hőmérsékletétől, sokkal nagyobb szerepet játszik benne az öblítővíz minősége, a mosószer és a textíliák típusa. Észak-Amerikában pl. a ruha nagy részét hagyományosan langymeleg vízben mossák.

Szárító

Egy szárító áramfogyasztása annál kisebb, minél magasabb a mosógép centrifugateljesítménye. Ha a ruhát 1.600 helyett percenként csak 1.000 fordulattal centrifugázzuk, a szárító áramfelhasználása mintegy negyedével növekszik. Ezért a mosógépvásárlásnál ügyelnünk kell a magas centrifugateljesítményre.

Ha a mosógép 1.000 fordulatnál is lassabban centrifugál, érdemes külön centrifuga beszerzését fontolóra venni (80-200 €). Mind a szárítókat, mind a mosógépeket csak teljes töltettel szabad üzemeltetni, mivel az 1 kg ruhára eső energiaköltségek féltöltet esetében nyilvánvalóan magasabbak.

A légkivezetéses szárítók mintegy 50%-kal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a kondenzációs szárítók. Utóbbi ellen szól a nagyobb vízfelhasználás is, továbbá az is, hogy a hőszivattyús berendezések hűtőanyagként FKW R 134a gázt is tartalmaznak. A gázüzemű légkivezetéses szárítók fogyasztják a legkevesebb áramot, ugyanakkor szárításonként mintegy 4 kWh-nak megfelelő gázt fogyasztanak.

A hideg levegős szárítók igénylik a legkevesebb energiát, ugyanakkor a szárítási idő jelentősen megnő (mintegy 5-7 óra).

Jó tanács! Ha lehetőségünk van rá, a ruhaszárítón („szoláris evaporátor”) való szárítás jelenti a megújítható nap- és szélenergia leghatékonyabb felhasználását.

Mosogatógép

A mosogatógépek a mosógépekhez hasonlóan a felhasznált energia legnagyobb részét a víz felmelegítésére fordítják. Ha a berendezést nem árammal hajtott hálózati meleg vízhez csatlakoztatjuk, kedvező feltételek mellett az áramfogyasztás akár 60%-át is megtakaríthatjuk. A meleg vízhez való csatlakoztatás akkor ajánlható, ha az épület melegvíz-ellátó rendszerében van cirkulációs vezeték, vagy ha a meleg víz megnyitását követően kevesebb mint 1 liter hideg víz folyik el a meleg víz megérkezéséig, valamint a mosogatógépet legalább heti három alkalommal használjuk.

Melegen ajánlott a meleg vízhez való csatlakoztatás, amennyiben a ház melegvíz-ellátásáról a nap energiája gondoskodik. A meleg víz ne legyen melegebb 60 °C-nál. A legtöbb modern berendezés közvetlenül csatlakoztatható a melegvíz-vezetékhez. Hogy az ön készüléke ezek közé tartozik-e, az a használati útmutatóból derül ki.

A fűtés keringető szivattyúja

Amennyiben nem fordulatszám-vezérlésű szivattyút alkalmazunk, a keringető szivattyúk több teljesítményfokozatra is beállíthatók.

Gyakran a szivattyúkat túlságosan nagy teljesítményre állítják be. Ha az ön keringető szivattyúja éppen nem a legkisebb teljesítményfokozaton üzemel, próbaképpen át kellene erre állítania. Ha a lakás a kisebb fokozaton nem melegszik megfelelőképpen, tekerjen eggyel magasabb fokozatra.

Szivattyú teljesítménye

Ha a szivattyú teljesítménye nem állítható, becsléssel próbálhatjuk megállapítani, hogy megfelelően méretezett szivattyúval rendelkezünk-e: a szivattyú teljesítménye = a kazánteljesítmény 0,2%-a (ha pl. a kazán teljesítménye a gépkönyv alapján 20 kW, a számítás szerint: 20 kW x 0,002 = 0,04 kW illetve 40 W, tehát helyes méretezés esetén 40 W-os szivattyúteljesítménnyel rendelkezünk).

Ha szivattyúnk teljesítménye az így kapott értéket több mint 50%-kal meghaladja, mindenképpen megéri kisebb teljesítményűre cserélni. Egy 10 W-tal kisebb teljesítményű szivattyú évente 8,50 €-t takarít meg az áramszámlából.

Melegvíz-cirkulációs szivattyú

Az EnEV szabvány 12. § (4) bekezdésének értelmében a cirkulációs szivattyúk „önműködő szerkezettel rendelkeznek a ki- és bekapcsoláshoz.” Különösen éjszaka érdemes a szivattyút egy időkapcsoló segítségével leállítani. Az általános megszakítási idő általában napi 10 óra. Amennyiben nem tudjuk, vagy akarjuk nélkülözni a melegvíz cirkulációs szivattyút, ellenőrizzük, hogy az éjszakai lekapcsolást szolgáló, kötelezően előírt időkapcsolóval a berendezés rendelkezik-e (előfordulhat az is, hogy a fűtés vezérlésébe építették be).

Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a beállított kikapcsolási idő éjszakára meghosszabítható-e a kényelem sérelme nélkül, és emellett napközben is kikapcsolható-e a készülék. Ha pl. egy 20 W-os szivattyút napi 14 órán át kikapcsolva tartunk, mintegy 100 kWh évi megtakarításra tehetünk szert. Ehhez további megtakarítást jelent a vezeték csekélyebb hőveszteségeiből adódó fűtőenergia-megtakarítás. Egy időkapcsoló vételára kb. 15-30 €.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

1 × 5 =