Építkezés

Tető hőszigetelése

Amióta az ember megtanult építkezni, legelőször is a védelmező tetőt alkotta meg. A tető megóv minket és az épületet a hőségtől, a hidegtől, az esőtől és a vihartól. A tető jobban ki van szolgáltatva ezeknek a sokrétű viszontagságoknak, mint bármely más épületelem, és így kívülről is, belülről is magas elvárásoknak van alávetve, A tetőknek évtizedeken át kell ellenállniuk ezeknek a „támadásoknak”. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk ezzel a nagyfokú igénybevétellel, és ennek megfelelő szerkezeti megoldásokat alkalmazzunk.

Ferde és lapostetők

A tető témakörébe tartoznak a ferde tetők, lapos- és zöldtetők, fűtetlen padlásterek tetőtéri födéméi és azok oldalfalai. A hővédelmet elsősorban a hőszigetelő réteg jelenti. A többi szint (betonfödém, cserép, vagy a tető zöld növénnyel való betelepítése) szerkezeti és mikroklimatikus feladatokat szolgál, nem pedig a hőszigetelést célozza.

Amennyiben a padlást nem használjuk lakótérként, csak a legfelső szint födémét kell hőszigetelnünk, nem pedig a tető ferde síkjait! Ez hatékonyabb, és kivitelezése is egyszerűbb és költségtakarékosabb. Jelen esetben, nem tárgyalunk minden egyes szerkezeti megoldást. A súlypontot a leggyakrabban alkalmazott ferde tetőkre helyezzük. Ennél a szerkezetnél három megoldás lehetséges.

Szarufák közötti hőszigetelés

Ebben az esetben a szigetelőanyagot a tetőszerkezet fagerendái (szarufái) között helyezik el. Ez kivitelezhető szellőztetett, vagy szellőztetés nélküli szerkezetként is.

Szellőztetett vagy szellőztetés nélküli szerkezet?

A tetőben alapvetően két szellőztethető síkot különböztetünk meg:

  • Sík a tetőfedőanyag és a szerkezet között helyezkedik el, és többféle feladatot tölt be. Alkalomadtán le kell vezetnie a kívülről benyomuló nedvességet (amelyet pl. a szállingózó hó, a ferdén becsapó eső, vagy a tető felszínéről a fagy és olvadás váltakozása következtében a tetőhéjazatról beszivárgó olvadékvíz okoz, mivel a tető felszíne gyakran hidegebb, mint környezete). Ez a réteg, felelős a tető borításának nyári melegben történő hűtéséért, valamint a hó megtartásáért. Ez a módja a szellőztetésnek független a szigetelés típusától.
  • Sík a tető síkja és a szigetelés között található. Ennek a feladata, hogy a ház belsejéből esetleg a tetőszerkezetbe bejutó párát elvezesse (ami azonban a hosszú távon nem kizárható épületkárosodás miatt lehetőség szerint elkerülendő). A kérdéses sík alatt, azonban a szigetelés (és a szarufák) fölött helyezkedik el a szél hatását megakadályozni hivatott légmentes szigetelés.
Jegyezzük meg! A két szellőztető síkkal ellátott tetőszerkezetet szellőztetett szerkezetnek vagy hidegtetőnek nevezzük.

A hőhídként funkcionáló rések elkerülése érdekében a szigetelőanyagnak szorosan a szarufákhoz kell simulniuk. Előnyösen alkalmazhatóak itt pl. a szigetelőékek. A szellőztetés nélküli tetőknél az alsótető és a szigetelés közötti második szellőztető síkról lemondhatunk. A tető külső borításának hátsó szellőztetése itt is megmarad. Egy szellőztető síkkal a tető felépítését szellőztetés nélküli szerkezetnek vagy melegtetőnek nevezzük.

A (szellőztetett) hidegtető:

  • anyagigényesebb és ezzel előállítása is drágább
  • korlátozza a hőszigetelés értékét

A helyszíni építési kivitelezés keretében a második sík kielégítő, megszakítás nélküli szellőztetése ritkán biztosítható (a tetőgeometria, tetőkiugrók, kémények, tetőablakok stb. miatt). Ha ilyenkor a teljes egészében, de legalábbis részleteiben hiányzó „szellőztetésre” hagyatkozunk, annak következményeként könnyen épületkárok keletkezhetnek.

Éppen ezért a hidegtetős szerkezetet csak kivételképpen (lemezborítás esetén, vagy nagy magasságokban) javasolt alkalmazni.

Jó tudni! Általánosnak a szellőztetés nélküli melegtetőt kellene tekintenünk Ez a felépítés többek között az oldalsó párafóliák átlapolásának rések, repedések nélküli nagyon gondos, légmentes kivitelezését kívánja meg, valamint száraz építőanyagokat.

Az érvek egész sora szól emellett a felépítés mellett:

  • A szarufák teljes magassága a hőszigetelés rendelkezésére áll, ami a korlátozott szarufamagasság esetében különösen előnyös.
  • A vízgőzdiffúzió és a légáramlások nem okozhatnak károkat, amennyiben a belső párafólia kivitelezése megfelelően történt.
  • A tető ellenállóbb a szélnek. A szigetelőanyagot a hideg szél nem tudja átfújni. Nem adódhat huzat, vagy hőveszteség sem a szél következtében benyomuló hideg levegő, sem a réseken és repedéseken kiáramló meleg belső levegő miatt.

Új ház építésénél keskenyebb és magasabb szarufák, Wellsteg-tartók, vagy újszerű box- vagy I-tartók választásával törekedhetünk a lehető legnagyobb szigetelésvastagság elérésére a lehető legcsekélyebb hőhíd-hatás mellett. Szigetelőanyagként egyaránt alkalmazhatók lemezek, szigetelőpaplanok vagy töltőanyagok

Vigyázat! Ebben az esetben számolnunk kell az ülepedés veszélyével.

Szarufák fölötti hőszigetelés

Ebben az esetben a szigetelést a szarufák fölött helyezzük el. Ezt az eljárást új építésű házak és tetők újrafedése esetén különösen akkor célszerű alkalmazni, amikor nagy alapterületű tetőnket egyszerű geometria szerint, kiugrók és oldalfalak nélkül épül fel.

Kombinációk

Túlnyomórészt régi tetők felújítása során, amikor különböző szarufaprofilokkal találkozunk, olykor lehetőség nyílik a szarufák alatti szigetelés alkalmazására is. Itt azonban, mivel a belső térből vesszük el a helyet, valamint szerkezeti okokból, gyakran csak kisebb szigetelőanyag-vastagságok kerülhetnek szóba.

Hogy a kisebb szigetelésvastagság ellenére jó hőszigetelést érjünk el, különböző kombinációkra van lehetőség.:

  • szarufák közötti hőszigetelés, a szarufák alatti szigetelés
  • szarufák feletti, közötti, alatti hőszigetelés

Az ilyen kombinációk ajánlhatók az új építésű házak esetében is. A szarufák alatt elhelyezett hőszigetelő anyag megakadályozza a szarufák hőhíd-hatását, a lemezek ugyanakkor megfelelő sík felületet nyújtanak a párafólia elhelyezésére is. Az összeköthető lemezek másrészt az illesztéseknél gletteléssel vagy simítással összefogathatóak, így a szélnek meglehetősen ellenálló megoldást kínálnak.

Erre különösen alkalmasak a farostlemezek, amelyek súlyukból adódóan (nagy sűrűség) jobb hangszigetelést és nyári meleggel szembeni védelmet nyújtanak. A szarufák teljes magassága a hőszigetelő anyag rendelkezésére áll. A szarufák fölötti záróréteget nyújtó szokványos burkolatot speciális farostlemezzel cserélhetjük fel, amely teret ad a páradiffúziónak, másrészt azonban ellenáll a szélnek és a víznek.

A tető fontos szerepet kap a túlmelegedéssel szembeni védelem terén, ami a nyári meleggel szembeni védelem része. A hőmérsékletkülönbség nyáron meghaladhatja a téli hőmérséklet különbségeket. A túlhevülés okai között szerepelnek többek között a csekély szigetelésvastagság és a kedvezőtlen tájolású tetőablakok, amelyeket kívülről semmi sem árnyékol.

Jegyezzük meg! A ferde tetők szigetelésére célszerű szarufák fölötti vagy kombinált szigeteléssel kivitelezett melegtetős technikát alkalmazni!

Szellőztetés nélküli síktető

A lapos tetőket több okból is kerülni érdemes. A fő probléma a tartós külső sűrűség. Ezen a helyen kell azonban felhívnunk a figyelmet egy rendkívüli károsodási formára is, amely mindenekelőtt sík- és alacsony dőlésszögű ferde tetőknél fordul elő.

Esettanulmány – lapostető

Egy ikerházakból álló lakótelep esetében számos tetőablakokkal ellátott síktető esetében – röviddel az építkezés befejezése után – beázásos károkat fedeztek fel, amelyek a belső gipszkarton-burkolat felületén keletkezett foltok formájában jelentkeztek.

A tetőablakokat télen létesítették, a károsodások pedig tavasszal keletkeztek. A lapos, tetőablakos tetőket szellőztetés nélküli kivitelben tervezték meg, és teljes szarufa-szigeteléssel rendelkeztek. A tetők nem érintkeztek a környezetükben lévő ferde tetőkkel.

A szerkezet felül horganylemez-borítással volt ellátva, belülről pedig párazáró réteg védte. Vízpróba és a tető burkolatának vizsgálata útján megállapítást nyert, hogy nincsenek a szerkezetben rések, az esővíz beszivárgása kizárható. így a szerkezetet alulról kezdték el vizsgálni.

A gipszkarton-lemezek eltávolítása után a párazáró réteg mélyedéseiben vizet találtak. A párazáró fólia olyan jól volt felragasztva, hogy a víz csak a károkozás helyein tudott lefolyni. A fóliát felhasították, és a szarufák közötti mezőkből mintegy 10 liter vizet szabadítottak ki szarufaközönként (10 m2). A szigetelés 2 cm mélységben át volt ázva, szarufa nedvességtartalma 20%-os volt.

Kár oka, következtetés

A kár okaként azt állapították meg, hogy a tető munkálatai idején, mivel az építkezés túl nedves időszakban történt, az alul és felül egyaránt leszigetelt tetőszerkezetben túl sok nedvesség maradt bezárva, amelyet, ha egyáltalán lehetséges, csak nagyon lassan tud a szerkezet levezetni.

Az első tavaszi napok erős napsugárzása a horganylemezborítást mintegy 70 °C-ra is felmelegíthette, így a szerkezetben tárolt nedvesség párologni kezdett. A pára a keletkezett nyomás hatására diffúzió útján a szerkezet alsóbb részeibe jutott, ahol a viszonylag még hidegebb párazáró rétegen lecsapódott, így képződött cseppről cseppre a szerkezetben talált víz.

A jelentős mennyiségű víz, és az abból eredő károsodások – amelyeknek még folytatása várható – a tetőszerkezet megnyitásával és kiszárításával, majd a száraz szigetelőanyagok és párazáró réteg újrabeépítésével járó munkaigényes felújítást tett szükségessé.

Jó tudni! Mindazonáltal ez a tetőszerkezeti modell megfelel a technika állásának, és jól működő, ajánlható tetőszerkezetnek minősül.

Ahogyan azt a leírt káreset is mutatja, a szellőztetés nélküli szerkezetekben – sokkal inkább, mint más esetekben – figyelnünk kell, hogy valóban száraz anyagok kerüljenek beépítésre.

Ajánlások

  • A fát meglehetősen alacsony víztartalommal építsük be, nem árt, ha az előírt 12%-os nedvességtartalomnak is alámegyünk (ez szaküzemekben állapítható meg).
  • Mindaddig, amíg hiányzik a tető külső borítása, a tető faszerkezetét mindig védjük az esővel szemben.
  • Ne építsünk be nedves szigetelőanyagot.