Épületkárok

Alépítményi tömegszigetelések – szigetelések hibái és károsodásai

A károsodások jellemző okai

A legtöbb tervezési és kivitelezési hiba a víz­záró beton-tömegszigetelések körében fordul elő. A belső terek rendszeresen nedvesednek, vízbetörések, jelentős szerkezeti károk kelet­keznek. A munkában résztvevők jellemzően úgy tekintik ezt a technológiát, mint a szigete­lési probléma egyszerűsítését. A vízzáró beton készítését gyakran összekeverik a hagyomá­nyos betonozási munkával, így rengeteg hiba keletkezik, amelyeket csak nehezen lehet javí­tani, és a javított szerkezet sokszor már nem egyenértékű, nem azonos élettartamú a ter­vezettel.

A hibák bekövetkezésének egy sajátos oka, amikor a felelőtlen használat miatt következ­nek be károsodások. Ezen esetekben a tulaj­donosok/üzemeltetők nem tartják be az épület­re vonatkozó „használati utasításokat” (sok esetben azért, mert nincs is tudomásuk róla), tehát nem a rendeltetésnek megfelelően hasz­nálják azt. Ilyen esetek elsősorban funkció­váltásoknál (új tulajdonos, új elképzelések) vagy az épületbe vetett túlzottan nagy „biza­lom” esetén fordulnak elő.

A megváltozott funkció új, és fokozottabb terheléseknek teszi ki a szerkezeteket (belülről), valamint nem szá­mol a szerkezeteket érő (külső) hatásokkal. Az eredmény, hogy a szerkezetek tönkremen­nek, a használat lehetetlenné (netán egészségkárosítóvá, balesetveszélyessé) válik. Tipikus eset, hogy az eddig pinceszinti raktárak vagy garázsterek vendéglátóipari, sport-, vagy egyéb fokozott igényszintű funkciókat kapnak (más szárazsági követelmények, ezáltal más szige­telési, gépészeti és egyéb igények).

A belülről jövő károsítok gyengítik a szerke­zetet, így annak külső hatásokkal szembeni ellenállása (jelen esetben vízzáró képessége) is jelentősen csökken. A betonvédelem elmaradásának következtében a károsítok hatása megnő, a csapadék- és csurgalékvíz, olaj, különböző sók, gázok (CO, CO2, SO2, NO2), savak (gázok és nedvesség együtt) kerülnek a betonba, rontva annak szilárdságát, vegyi ellenállását, csökkentve lúgosságát, növelve korrózióját, valamint a szerkezetek repedéseinek számát, amelyen keresztül még több káros anyag jut a szerkezet belsejébe.

Esettanulmányok – alépítményi tömegszigetelések

Esettanulmány

Épület: Egy budapesti, a Duna közelében épült szálloda három pinceszinten beépített parkolója.

Károsodás: A pincefalak beázása, vízbeáram­lás a legalsó pinceszinten.

A károsodás okai: Az épület pinceszintjeit ned­vesség ellen csupán vízzáró résfalak védik. A készítéskor nem épült sem szivárgó, sem bélésfal. A résfalkészítés technológiájából adódóan azonban függőleges irányú munka­hézagok keletkeztek, és ezeken keresztül nagy mennyiségű nedvesség áramlott a pinceszin­tekre, elsősorban a legalsó szintre.

Tovább növelte a beázásokat a födémszerkezetek falakba történő bemetsződése; ez elvékonyítva a vízzáró szerkezetet, átázásokat okozott. A falfelületeken körben sok helyen sókiülés látszik. Az alaplemezen keletkezett repedéseken, réseken a legalsó pinceszintre a vízbeáramlás folyamatos. Itt esetenként 6-7 cm egybefüggő vízfelület alakult ki az alsó parkolószint hasz­nálatát lehetetlenné téve, elsősorban magas Duna-vízálláskor.

Vízbetörés a „vízzáró" falon.Vízbetörés a „vízzáró” falon.

Sókiülés a vízzáró falon.Sókiülés a vízzáró falon.

Az alaplemez repedése.Az alaplemez repedése.

Vízmegállás az alaplemezen.Vízmegállás az alaplemezen.

A víztelenítést az is nehezí­tette, hogy a parkoló padlóján csupán pont­szerű vízelvezetések és lejtésmentes felületek készültek.

Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár