• faház

Egészséges otthon, építésbiológia

Egyre több építkezésben érdekelt, főleg kisgyermekes család fordít nagy gondot arra, hogy egészségesen építkezzen. A környezetük iránti aggodalom miatt a konvencionális építési módokat kritikusan szemlélik, és új vagy régi megoldásokat keresnek.

Az építésbiológiai ter­mékek piaca rohamosan nő, és a szakemberek számára is átte­kinthetetlenné kezd válni. Könnyebb akkor dönteni, ha végiggondoljuk, mely célok fontosak számunkra, és ezek után sorrendet állítunk fel: csak az egészséges lakhely a fontos, vagy az is számít, hogy a környezettel kímélete­sen bánjunk?

Az egyik oldalon áll az építésbiológia, ami a lakók egészségét állítja középpont­ba, a másikon az építésökoló­gia, ami az építkezések kör­nyezetünkre gyakorolt hatását vizsgálja. Mindkét szemlélet­mód a természetes és egészsé­ges építési anyagokat helyezi előtérbe. A kitűnő hőszigete­lés, amely alacsony energiafo­gyasztású házat jelent, éppoly egyértelmű, mint a nap- és egyéb alternatív energiaforrá­sok használata. A víztakaré­kossághoz megfelelő szerelvé­nyeket alkalmaznak, és esővíz­gyűjtőket építenek be. Magas sugárzású építőanyagokat nem használnak.

Építésbiológia

Az építésbiológia az élőlé­nyek és a lakhely közti egy­séges viszony tana.Több szak­területet érint, egységes egé­szet alkot, és az építés többi vonzata felé rendelt. A lakhely lakókra gyakorolt hatását vizs­gálja, és a lakókat helyezi elő­térbe ennek a kölcsönhatásnak a folyamán.

A károsanyag terhe­lést, amennyire csak lehet, el kell kerülni. A nyersfalazott építményhez csak olyan anya­gokat alkalmaznak, amelyek­ről biztonsággal állítható, hogy nem párologtatnak mérgező anyagokat. Itt vizsgálják a geológiai zavarokat is, mint pl. a vízereket, amelyeket már a tervezés során figyelembe vesznek.

A lakhelyet érintő külső behatásokat is figyelembe veszik, mint pl. az utakat, va­sutat, elektromos vezetékeket. Természetes velejáró az épí­tésbiológiai elektromos szerelék, amely legalább az alvó- és pihenőhelyiségeket szabadon tartja az elektromos mezőktől. Olyan burkoló­anyagok, amelyek elektroszta­tikusán feltöltődnek, és ezál­tal a szobalevegő ionizációját megzavarják, nem kerülnek felhasználásra. A természetes mágneses mezőket zavaró ön-mágnesező anyagokat, mint pl. az acélszerkezetek, kerülik.

Az építésbiológiának spe­ciális területe az építésbio­lógiai méréstechnika, amely a már felépült házakban az egészségre ártalmas tényező­ket kutatja. Ha csupán az „egészséges építkezésre” törekszünk, csak a lakókra gyakorolt egészségi hatásokat vesszük figyelembe, és nem törődünk a feldolgo­zókkal.

Építésökológia

Az ökológia az élőlények és környezetük váltakozó kap­csolatát tanulmányozza, az elő­térben a természet zavartalan egyensúlya áll. Építkezés alatt elsősorban a természetbe való beavatkozást értik. Ezt a beavatkozást lehetőség szerint kíméletesen kell létrehozni.

Hogy egy terméket körül­tekintően és mindenre kiterjedően értékelni lehessen, ter­mékcsalád-analízist, úgyneve­zett öko-mérleget készíte­nek, amely a termék egész életútját nyomon követi. Fon­tos az elsődleges energia­felhasználás, amely magá­ban foglalja azt az energia­igényt, ami az adott építő­anyag nyersanyagtól készter­mékig való feldolgozásához szükséges. Minden felhasznált energiaformát a természetben is előforduló energiafajtákra vezetnek vissza.

Az elsődleges energiafelhasználás kiszámí­tása során a lehető legponto­sabban figyelembe veszik a távozó hőt, a szállítás és az át­alakítás során keletkezett vesz­teségeket is. Az energiafel­használással szorosan összefüg­gésben vannak természetesen egyéb, a környezetet terhelő hatások is. A következő két példán ke­resztül bemutatjuk az építés­biológia és az építésökológia közti különbséget.

A fa

A fa kitűnő építésbiológiai és ökológiai alapanyag, igen jó technikai adottságokkal. Alapvető azonban, hogy a feldol­gozás és a megmunkálás meg­felelő legyen. Például, ha a fát a tengerentúlon vágják ki, és ezek után szállítják Európába, még mindig jó tulajdonsá­gokkal rendelkező alapanyag, de az öko-mérleg a szállítás miatt igen rossz lesz. Ha a fa ráadásul egy esőerdő tarvágá­sáról származik, még elkeserí­tőbb lesz a hatás. Éppen ezért ökológiai szempontokból a hazai fafajiakat részesítsük előnybe.

Amikor honos, megművelt erdőkből származó fát hasz­nálnak fel, de azt az egészség­re káros pácokkal kezelik, még mindig ökológiai faanyagról beszélhetünk, de a lakók egész­sége károsodhat.

Feltéve, hogy mind az ás­ványgyapotot, mind a cellu­lózt szakszerűen, és működő hőszigetelő rétegben építették be, a lakókra használat közben semmilyen káros hatásuk nincs. Ha azonban az öko-mérleget és a két anyag tulajdonságait vizsgáljuk, már jelentősek a különbségek: az ásványi gya­pot elsődleges energiafelhasz­nálása pl. három-négyszerese az újrahasznosított papírból készült cellulózénak. A cellu­lózt lényegesen egyszerűbb új­ra hasznosítani, és jobb szige­telési tulajdonságokkal rendel­kezik a magas nedvességtar­talmú épületrészek szigetelése során. A nyári hőszigetelés és a napi hőmérséklet-ingadozá­sok kiegyenlítése szempont­jából fontos, hogy a cellulóz kb. kétszer annyi meleget ké­pes tárolni, mint az ásványi gyapot.

Közös célok

Az ásványi gyapotokban ta­lálható újféle rostok egészség­re káros hatásait még ma is vitatják, ártalmatlanságukat nem fogadják el mindenütt. Cellulóz alkalmazása során is nagy rost koncentrációk lép­hetnek fel. Hogy a lakókat ne érje egészségkárosodás, fontos a szakszerű beépítés. Tehát ás­ványi gyapottal is lehet „egész­ségesen építkezni”, ha helye­sen építik be. Epítésökológiai szempontokból azonban a cel­lulóz egyértelműen kedvezőbb.

Összefoglalva: az építésbio­lógiának és az építésökológiá­nak szinte azonosak a céljai, és egyenrangúan kezelendők. „Csak” egészségesen építkez­ni, miközben nem vesszük figyelembe a környezetre gya­korolt káros hatásokat, rövid­látó dolog, mert negatív kö­vetkezményeik előbb utóbb kifejtik hatásukat közérze­tünkre, egészségünkre.