Festék tudástár

Fémfelületek előkészítése festéshez: rozsdátlanítás, zsírtalanítás

A leggyakoribb korrózióvédelmi módszer a bevonati rendszerek alkalmazása. A bevonatok meggátolják, hogy a korróziót okozó anyagok a fémfelülethez jussanak. A korrózióra hajlamos fém felületére kétféle védőréteg hordható fel: különböző festékek képezhetnek vékony védőbevonatot, és másik fémréteg is védheti a fémet.

Felület tisztítása

A bevonatok tartósságának alapfeltétele, hogy az alapfelület „fémtiszta” legyen, és a védőbevonatot azonnal felhordjuk rá (a gyors újrakorrodálás miatt). A fémtiszta alapfelület rendkívül alapos felület-előkészítést igényel. Ezután összefüggő, sértetlen festékréteget kell készítenünk, amely védi a felületet. Az acél esetében a fémtiszta felület előállítása az oxidréteg mechanikai vagy kémiai eljárással való eltávolításával kezdődik. Ezután zsírtalanító felületi előkezelés következik.

Fémfesték

A zsírtalanítás lehetővé teszi, hogy az alapozó bevonati réteg a fémfelülethez tapadjon, így nő a bevonati rendszer élettartama.

Oxidréteg eltávolítása

A vas- és acélfelületen az oxidréteg rozsda és reve formájában fordulhat elő. A reve az acélgyártáskor keletkező oxidréteg. Jól tapad az alapfémhez, színe szürkés vagy kékes árnyalatú. A hosszú tárolás után ez a réteg leválik az alapfémről, és a helyén természetes rozsdásodás kezdődik meg.

A vasfémek felületének-előkészítésénél a rozsdát a következőképpen távolíthatjuk el:

  • Kézi munkával.
  • Gépi eljárásokkal.
  • Kémiai oxidmentesítéssel.
Kézi munkához csiszolóvásznat, drótkefét, kaparóvasat, verőkalapácsot használhatunk. A csiszolóvászon a teljes fém felületén többször is végighúzható. A keletkező súrlódás következtében a rozsda lenyíródik a fémről. Hasonló hatással működik a drótkefe is, itt a súrlódást a drótkefe fémszálai okozzák. A kaparóvassal és a verőkalapáccsal a vastagabb vagy nagyobb rozsdadarabokat távolíthatjuk el.

A gépi eljárásokhoz a különböző csiszológépeket, a vibrációs drótkefét, a tűköteges leverőt használhatjuk. Ezekkel tiszta felületet állíthatunk elő. A gépek elektromos meghajtásúak, és a rozsda eltávolítása közben rezgő vagy forgómozgással működtetik a közvetlenül súrlódó részeket. Tökéletesen fémtiszta felületet homokfúvással lehet készíteni. Ennek alkalmazásakor nagy nyomással homok vagy korundszemcséket, illetve acélforgácsot juttatunk az oxidálódott fém felületére. A szemcsék az ütközés következtében tökéletesen lekoptatják az oxidréteget.

A rozsda savakkal is eltávolítható

A sav fellazítja a rozsdát, ennek hatására az könnyen ledörzsölhető. Alkalmazhatunk hígított kénsavat, sósavat vagy foszforsavat. Ezek folyékony állapotban vagy paszta formájában használatosak. Ezeket a szereket általában ecseteléssel hordjuk fel a felületre, üzemi körülmények között savbamártást is alkalmazhatunk. A művelet után a savmaradékokat vizes mosással el kell távolítani, mert a maradványok később korróziót okozhatnak.

A különböző eljárásokkal rozsdától és revétől megtisztított fémfelületek tisztasági osztályai a következők lehetnek.

Ezek:

  • K0 tisztasági fokozat. Fémtiszta felület; az acél felületéről a revét és a rozsdát teljesen eltávolították. Portalanítás után a felület egységesen fémes fényű.
  • K1 tisztasági fokozat. Tiszta fémfelület; az acél felületéről a revét és a rozsdát oly mértékben eltávolították, hogy portalanítás után csak árnyalatban vagy a mély bemosódások alján marad nyomuk.
  • K2 tisztasági fokozat. Mérsékelten tiszta fémfelület. Az acél felületéről a revét és a rozsdát gondosan eltávolították. Portalanítás után a matt vagy gyengén fémes fényű felületen rozsdaszínű foltok vannak.
  • K3 tisztasági fokozat. Mérsékelten rozsdás felület. Az acél felületéről a laza revét és a rozsdát gondosan eltávolították. Portalanítás után a rozsdaszínű felületen matt vagy fémes fényű foltok vannak.

Zsírtalanítás

A vasfémek felületének előkészítésénél gyakran a felületen lévő olaj- vagy zsírréteget is el kell távolítani. Ezek az anyagok a gyártási folyamat során kerülnek a felületre, és gátolják a rákerülő rétegek tapadását. A zsír- és olajréteg könnyen kimutatható: a felületet vízzel benedvesítve a víz könnyen lepereg róla.

Zsírtalanítás

A zsírok, olajok eltávolításhoz leggyakrabban lakkbenzint használunk, mert jól oldja a zsírokat és az olajokat. Ecseteléssel hordható fel a felületre. Az eredményes eltávolítás érdekében a műveletet többször meg lehet ismételni. A felhordás és az oldás után a felületet ronggyal szárazra kell törölni. A lakkbenzin tűz- és robbanásveszélyes, oldóképessége korlátozott. A zsírtalanítás lúgok segítségével is elvégezhető, ekkor a zsírokkal és olajokkal reagálva szappan jön létre.

Tapaszolás vas és acél felületen

Az egyszerű felületek mázolásához nem alkalmazunk tapaszolást. Az igényesebb felületeknél folttapaszolással javítjuk a kisebb felületi hibákat, simítótapaszolással pedig a teljes felületet átvonjuk. A felületi hibák javítására általában a helytelen megmunkálás és az alaki hibák miatt kerülhet sor. Mindig a fémfelületek tapaszolására alkalmas anyagot használjunk. A tapaszolást a fafelületeknél tanultak szerint végezzük.

Közbenső és átvonórétegek felhordása

A rozsdagátló alapozókra közbenső, valamint zománcfesték réteget kell felhordani. A bevonatok kialakításánál számos tényezőt kell figyelembe venni. A felület színe olyan legyen, hogy a szerkezet harmonikusan illeszkedjen a környezetébe. A rozsdagátló alapozó színe lehetőleg ne nagyon térjen el a zománcfestékétől.

A külső és belső terekben eltérőek a korróziós viszonyok, ezért belső térbe egy réteg alapozó és két réteg zománcfesték ajánlható (kb. 100-120 Lim). Külső térben emeljük a rétegek számát (150 Lim vastagság), vagy a célnak megfelelő bevonati rendszert alkalmazzunk. Különleges igénybevételek (agresszív környezet stb.) esetén speciális anyagokat és felhordási módokat kell választani.

A nemesfafémek felületkezelése

A nemvasfémek közül a sárgaréz, a vörösréz és az ólom általában festetlenül marad. Ezek felületén egybefüggő oxidbevonat képződik, ami befolyásolja ugyan a fém külső megjelenését, azonban meg is védi azt. Amennyiben a vörösrezet vagy a sárgarezet festeni kell, közvetlenül egy réteg hígított, magasfényű festékkel kell lefesteni.

A galvanizált vas és acél cinkbevonatot kap, amit tűzi horganyzással és galvanizálással visznek fel. A bevonat bizonyos védelmet nyújt a rozsda ellen. Az alumínium és a cink a leginkább ellenállók a korrózióval szemben. A kémiai behatásokra azonban érzékenyek. A korrózió felléptével fehér sókat képeznek a felületen. Ezért az alumínium és a cink esetében festés előtt alapos előkészítésre van szükség.

Az új nemvasfémek felületét olaj- és zsíreltávolítóval kell zsírtalanítani, majd le kell mosni, és hagyni kell megszáradni. Ehhez gőzborotvás tisztítás is alkalmazható. Bizonyos előkezelésre azért a festés előtt is szükség van – az alapréteg kialakítása miatt. Az elmállott galvánrétegre közvetlenül fel lehet vinni az alapozóréteget, a felületen lévő sót azonban előzőleg erős szálú kefével el kell távolítani, majd a felületet vízzel le kell mosni. Fontos ellenőrizni, hogy a felület a gyártás során kapott-e előkezelést. Az alumíniumöntvény felülete durva, amire közvetlenül alapozófestéket vihetünk fel.

Jó tudni! A rozsdamentes acél rendkívül ellenálló a korrózióval szemben, festékhordozóként pedig nem megfelelő. Meg kell jegyeznünk, hogy a karbantartásmentes ablakokban vagy ajtókeretekben az eloxált alumíniumot tilos mázolni.

Oxidálódott felületre felhordható festékek

Több gyártó kínál már olyan összetételű festéket, melyet a bemutatottnál lényegesen kevesebb előkészítési munkával lehet a fémfelületre felhordani. A fémfelület függvényében a következő műveleteket kell elvégezni:

  • Az új festendő felületet enyhén mosószeres vízzel meg kell tisztítani.
  • Enyhén rozsdás acélfelület esetén a pergő, málló felülettől könnyen elváló rozsdát drótkefével el kell távolítani. A felületet mosószeres vízzel kell megtisztítani.
  • Erősen rozsdás acélfelület esetén az előbbi előkészítést követően rozsdastabilizáló alapozót kell felhordani a felületre, még a festés előtt.
  • Az alumínium-, króm-, rézfelületeket egy csiszolópapírral kell finoman átdörzsölni (így érdesebb lesz, jobban tapad a festék). Az elváló oxidálódott részeket mosószeres vízzel mossuk le, és hagyjuk megszáradni. A fedőréteg jobb tapadása érdekében az adott fémhez alkalmas alapozót hordjuk fel a felületre.

A mosószeres víz, illetve az alapozó száradását követően hordható fel a festék. A festéket használat előtt alaposan fel kell keverni. A festéket csak a gyártó által megadott anyaggal és arányban lehet hígítani. Más anyaggal az összetétel miatt ne keverjük.

Az anyagot két rétegben javasolt felhordani. Ügyelni kell arra, hogy a sarkokba, nehezen hozzáférhető részekre is egyenletes anyagvastagság jusson. Függőleges felületeken a festék megfolyását úgy lehet elkerülni, ha három vékonyabb réteget viszünk fel a felületre. A következő réteget csak a már felhordott réteg száradása után lehet elvégezni. Amennyiben az első réteg ráncos lett, teljes száradás után a felületet csiszolópapírral át kell csiszolni.

Munkavédelem festés esetén

  • A felületek mázolásakor oldószeres festékeket használunk, ezért nagyon fontos, hogy ismerjük az alkalmazott festék oldószerét és tulajdonságait. A lakkbenzin például tűzés robbanásveszélyes; ha gőzeit hosszabb ideig belélegezzük, az szédülést, eszméletvesztést is okozhat. Az oldószerek kiszárítják a bőrt, gyulladást, ekcémát okozhatnak, allergiás betegségeket is kiválthatnak. Zárt térben ezért mindig biztosítani kell a megfelelő szellőztetést és légcserét, így zavaró munkakörülmény sem tud kialakulni. Tartályok, kazánok és más ki nem szellőztethető felületek mázolásánál megfelelő légzőkészüléket kell biztosítani. Ha az oldószerek a levegőbe jutnak, gondolni kell arra, hogy szikrát okozó tevékenységet ne végezzünk (hegesztés, dohányzás, elektrosztatikus feltöltődés). A bőrfelületet védőkesztyűvel és védőkenőccsel óvhatjuk meg.
  • A mechanikus úton végzett oxidmentesítésnél bőrkesztyű, félálarc, védőszemüveg, porvédő használata ajánlott. A csiszolás, rozsdamentesítés közben lehetőség szerint gondoskodni kell a keletkezett festék és fémpor gépi elszívásáról.
  • Homokfúvás közben teljesen védő légzőkészüléket és védőálarcot kell használni. A munkaterületet minden esetben el kell keríteni úgy, hogy oda idegenek ne juthassanak be.
  • Az ólommíniumos és cink-kromátos alapozók veszélyesek az egészségre. Ezek az anyagok a szájon és a légutakon keresztüljuthatnak a szervezetünkbe, a csontokban lerakódhatnak, akadályozhatják a vérképző rendszer működését. Ezért a rendszeres orvosi ellenőrzés elengedhetetlen. Azok részére, akik ilyen anyagokkal dolgoznak, biztosítani kell a tisztálkodás lehetőségét, a fekete-fehér öltözőt. Munkavégzés közben tilos a dohányzás. Régi ólom-oxid por eltávolításakor is be kell tartani a fenti intézkedéseket, illetve egyéni szűrő védőálarcokat kell alkalmazni. Mivel az ólom felhalmozódó hatású sejtméreg, ezért nők és 18. életévüket be nem töltött egyének ólomtartalmú festékekkel nem dolgozhatnak!
  • Az olajos, festékes, oldószeres rongyokat és festékesdobozokat össze kell gyűjteni, és biztonságos megsemmisítésükről gondoskodni kell! A mázolásnál használt eszközeinket szakszerűen, a tisztántartási műveletek elvégzése után kell tárolni!
  • A környezetvédelem előírásai szerint az oldószereket, festékmaradványokat tilos a lefolyóba, központi szennyvízcsatornába önteni. Innen az anyagok a talajba, talajvízbe, nyílt vizekbe, juthatnak, és nem kívánt szennyeződést okozhatnak. Az oldó- és hígítószerek és a festékek központi begyűjtését meg kell oldani. Gondoskodni kell ezeknek az anyagoknak a regenerálásáról, újrahasznosításáról vagy végleges megsemmisítéséről!