Festék tudástár

Festési munkák, anyagigény számítása

A mázolómunkák felmérése

Felméréseket annak érdekében végzünk, hogy az anyagszükségleteket, a munkaerőigényt, a munka ellenértékét és a munkák ütemezését meg tudjuk állapítani. A felmérés során azokat a geometriai adatokat határozzuk meg, amelyek segítségével a számítások elvégezhetők.

Kalkuláció

Felmérés a helyszínen

A meglévő régi vagy megépült új épületeken felméréseket kell végezni abban az esetben, ha nincs vagy nem megfelelő a rendelkezésre álló műszaki rajz. A felméréshez vázlatos rajzokat kell készíteni, amelyeken fel kell tüntetni a mért adatokat. A rajzokat közvetlenül a felmérési naplóba készíthetjük el a helyiségek beszámozásával. A sorrend szerinti nyilvántartással könnyen kiszámíthatjuk az összes mennyiséget, ugyanakkor az egyes helyiségek adatait is jól nyomon tudjuk követni. A felméréshez használjunk mérővesszőt és mérőszalagot, illetve alkalmazzuk a síkidomokra vonatkozó terület- és kerületszámítás szabályait.

Felmérés rajzokról

Rajzok alapján kell a munkát felmérnünk általában épülőben lévő létesítmények esetén. Ebben az alaprajzok, homlokzati rajzok, valamint a metszetek lehetnek segítségünkre. Az említett rajzokról a vízszintes és függőleges irányú méreteket lehet leolvasni a méretvonalak beazonosítása után. A feltüntetett parapet magasságok, a nyílászárók és falkávák méretei alapján könnyen kiszámíthatjuk a felületek nagyságát. A számítások elvégzésénél számozzuk meg az egyes felületeket, és vegyük figyelembe az esetleg ismétlődő felületek nagyságát (ajtóknál, káváknál stb.). Az egyes méreteket nem elég a rajzról leolvasni, ajánlatos a helyességükről számítással is meggyőződni.

Nyílászáróknál a konszignáció segíthet a mennyiségek meghatározásában. Típusszerkezeteknél a tervgyűjteményben közölt adatok az irányadók.

A felmérés mértékegységei

A mázolás mennyiségeinek meghatározása a következő mértékegységekben történhet:

  • A mázolandó tárgyak, szerkezetek nagyságát m2-ben, m-ben vagy darabszámmal kell meghatározni.
  • Mindazokat a szerkezeteket m2-ben számoljuk, amelyek kiterített szélessége 25 cm-nél nagyobb. Ilyenek a nyílászárók, kapuk, kerítések, radiátorok, falfelületek, lakatos szerkezetek, oszlopok, tartályok stb.
  • 25 cm-nél kisebb kiterített szélesség esetén az elszámolást m-ben kell elvégezni. Csövek, kábelek, idomok, rudak stb. tartoznak ebbe a csoportba.
  • Darabban kell elszámolni azokat a felületeket, amelyek ismétlődnek a munka során. Ilyenek a csőbilincsek, dobozok, gyűrűk, szerelvények, szelepek stb.
  • A falfelületek mázolásához a méreteket a festőmunkáknál tanultak szerint kell felmérni. A mennyiségeket m2-ben kell megadni, de le kell vonni az 1 m2-nél nagyobb kimaradó felületeket.

Mi az irányadó fémrácsok, korlátok, kerítések mázolásánál?

Rácsok esetén a rácsfelületet az alábbi módon kell figyelembe venni, ha a rácsrudaknak, díszeknek, egyéb rácselemeknek a rács síkjába eső vetületi felülete a rács befoglaló méretekkel számított felületének:

  • 10%-a, akkor a rácsfelület 0,5-szeresét.
  • 11-20%-a, akkor a rácsfelület 1,0-szeresét.
  • 21-30%-a, akkor a rácsfelület 1,5-szeresét.
  • 31-40%-a, akkor a rácsfelület 2,0-szeresét.
  • 40%-nál több, akkor a rácsfelület 2,5-szeresét.(Korábban kerítéseknél vagy más azonos lyukméretű mázolásra kerülő felületeknél 3 cm-nél nagyobb lyukméret esetén a kétoldali mázolást egyszeres felülettel kellett számításba venni. A 3 cm-nél kisebb lyukméret esetén a kétoldali mázolást kétszeres felülettel lehetett meghatározni. Ezt a számítási módot még ma is használhatjuk.)
  • Sodronyfonat kerítések esetében a tüskés drót magasításával növelt területet a mázolandó felület,
  • egy oldalon számítva.
  • Kerítésajtók esetében a tömör lábazatot a kávaszélességből és a tömör lábazat magasságából adódó kétszeres területtel az előzőekben leírtak alapján kell számítani.
Jegyezzük meg! Tartályok és sík kiterjedésű szerkezetek mázolását kiterített felületi m2-ben számoljuk el.

Hullámlemez fedések egyoldali mázolását a vetületi felület 1,3-szorosával, a hullámlemez redőnyök egyoldali mázolását a vetületi felület 1,5-szörösével kell elszámolni.

A felhasznált anyagmennyiség

A felhasználásra kerülő anyagok mennyiségének meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy a választott beeresztőanyag, alapozó, lakk, zománc, korrózióvédő festék stb. mennyire kiadós. Általában a gyártók meghatározzák azt az értéktartományt, amely a felület függvényében alapul szolgálhat a festékmennyiség számolására.