Festék tudástár

A faanyag betegségei: gombák és rovarok. A védekezés módjai

Farontó gombák

A farontó gombák az élő és feldolgozott faanyag tartalék tápanyagát, illetve vázanyagát bontják le, és ezzel kisebb vagy nagyobb mértékben megváltoztatják a szerkezeti felépítését, műszaki tulajdonságait.

Penészesedés

A penészedés elszíneződéssel járó folyamat. A penészgombák nem változtatják meg a fa fizikai és mechanikai tulajdonságait. Nagyon nedvességigényesek, tartós napfény és száradás hatására elpusztulnak. A frissen döntött fáknál figyelhető meg zöld foltok formájában a zöldpenész. A feketepenész a nedves fa felületén megtelepedett gombák által okozott fekete csík vagy folt.

Kékülés

A fenyőféléknél gyakori jelenség a kékülés. A gombák a frissen kidöntött fa felületét támadják meg, majd később a fa egész keresztmetszetébe is eljutnak. A vizes, rosttelítettségi határnál nagyobb nedvesség-tartalmú faanyagot támadják meg. A hosszú ideig tárolt, kérgében lassan száradó hengeres fát és a helytelenül máglyázott fűrészárut fertőzik meg.

A fülledés a sejtfalat lebontó farontó gombák élősködésének a következménye. A fülledést okozó gombák kezdetben csak a sejtüregek anyagát élik fel; a szilárdság ekkor még nem csökken. Elmaradt előkezelés esetén azonban a gombák megtámadják a sejtfalak cellulóz- és lignintartalmát. Ilyenkor egyre jobban elszaporodnak, és a faanyag egyre nagyobb keresztmetszetén a végleges tönkremenetel jelei mutatkoznak.

Korhadások

Korhadás során a fa sejtfalai károsodnak, ezért ez az egyik legsúlyosabb károsodás. Barnakorhadás esetén a gombák felélik a sejtfalak cellulóztartalmát, és visszamarad a barna lignin. A fa először megrepedezik, később kisebb darabokra esik szét, végül teljesen szétporlad. A korhadásnak ez a fajtája gyorsan csökkenti a szilárdságot.

Fehér bélrohadás

A fehérkorhadás következében a sejtfalak lignintartalma semmisül meg, és a fa foltos, fehér színű lesz. A korhadás veszélyes lehet a tartószerkezeteknél, mert a bekövetkező keresztmetszet-csökkenés hatására a fa veszít teherbíró képességéből. Ezért a fából készült tartószerkezeteket rendszeresen ellenőrizni kell, illetve a szükséges időközönként el kell végezni a megelőző, karbantartó munkákat.

A korhadást okozhatnak a következő fajták:

  • Lemezes fenyőgomba. Fenyőféléken telepedik meg, általában az anyagok tárolásakor. Szárazságtűrő, hosszú ideig képes nedvesség nélkül fennmaradni. A faanyag repedésein támad, a korhadási folyamat belülről indul kifelé. 50-60% nedvességtartalom szükséges a megtelepedéséhez. Vékony, egyre vastagodó rétegben telepszik meg.
  • Házi kéreggomba. A fenyőanyagot támadja meg. Nedvességigénye nagy, de a száraz időszakot hosszú ideig átvészeli, majd újra aktiválja magát. Össze-téveszthető a könnyező házigombával.
  • Könnyező házigomba. A faszerkezetek legveszedelmesebb kártevője. Csak beépített vagy már fertőzött fát támad meg. Szinte lehetetlen kiirtani, mert a falakon, födémeken is áthatol, és minden faanyagot megfertőz. Terjedéséhez nem szükséges külső nedvesség, mert a faanyag lebontásával vizet termel magának.

Farontó rovarok

A farontó rovarok okozta hibák következtében a faanyag mechanikai és szilárdsági tulajdonságai károsodnak. A rovarok a friss döntésű és a száradó fűrészáruban, illetve a beépített faanyagban okoznak kárt. Ilyenkor a fában létrejövő járatok és folytonossági hiányok is elősegítik a gombák megtelepedését. A legfontosabb farontó rovarok a kopogó-bogarak, a cincérek, a szúfélék, a darazsak, a lepkék és a hangyafélék.

Kopogóbogár

A kopogóbogarak a fejüket a faanyaghoz ütögetik, amely jellegzetes kopogó hangot ad. Nedves, gombás felületeken igen gyorsan kifejlődnek, de a száraz felületeket is megtámadják. Sok fajuk létezik, mindegyik más típusú és nedvességtartalmú fafajokban fordul elő. 1-2 mm-es lyukakat fúrnak.

Fa károkozók

Jó tudni! A cincérfélék a száraz és nedves faanyagot is megtámadják. Jelenlétükről a fa felületén megjelenő faliszt árulkodik. Elsősorban fenyőfélékben és kemény, lombos fafajokban fordulnak elő. 6-12 mm széles, ovális keresztmetszetű járatokat rágnak a fába.

A szúfélék hengeres testű, néhány mm nagyságú bogarak. Élő és döntött fában okoznak károkat. A fúrt járatok kör keresztmetszetűek. Általában a nem gyantagazdag, száraz, beteg tűlevelűeket támadják meg.

A fadarazsak erdőgazdasági kártevők, a feldolgozott faanyagot nem károsítják. A farontó lepkék főleg élő fákban okoznak károkat, a fűrészárukban csak a károsítás nyomai észlelhetők. A hangyafélék közül veszélyesek a barnafarkú lóhangyák és a faodvasító lóhangyák.

Favédelmi eljárások

Az épületfák gombásodás elleni védelmét gombaölőszerek alkalmazásával lehet biztosítani. A faanyagvédelem alapvetően megelőző és megszüntető védelem lehet. A megelőző védelem célja a károsodások bekövetkezésének megakadályozása. Ilyenkor a faanyag még beépítetlen, így a védőszer több eljárással is felhordható. A beépítés után megmunkált részeket is kezelni kell faanyag-védőszerrel.

Fa kezelése

A megszüntető védelem célja a bekövetkezett kár megszüntetése. Első lépésben az épület kiszárításával megszüntetik az átnedvesedés okát. Ezután lehetőség szerint el kell távolítani a faanyagot, és el kell égetni. A fertőzött részek környékén a vakolatot le kell verni,a fugákat ki kell kaparni. A fertőzött anyag helyére új, száraz faanyagot kell beépíteni – megfelelő favédelemmel. A fa tartósságát, időállóságát, a rovarok, illetve a gombásodás elleni ellenálló képességét a következő eljárásokkal lehet fokozni.

A fa tartósságának növelése:

  • A fa kilúgozása, gőzölése. Csökken a fehérje- és keményítőtartalom, elpusztulnak a fában levő gombacsírák, rovarok.
  • Hőkezelés. Hősugárzóval, lángszóróval stb. való kezelés esetén a spórák és rovarpeték elpusztulnak (60 °C feletti hőmérséklet).
  • Impregnálás. Az alábbi technológiákkal készülhet:
  • Mázolással.
  • Permetezéssel
  • Bemártással.
  • Áztatás. így is telíthetjük a faanyagot. A felvett védőszer mennyisége az időtartammal nő, amely 8 órától akár 10 napig is tarthat.
  • Telítés. Légmentesen zárt telítőhengerbe helyezik a faanyagot, és nagy nyomással bejuttatják a védőszert, így a legmélyebb az átitatás és a legnagyobb a vegyszer felvétel.

A fa gyúlékony, alacsony hőmérsékleten is lángra lobban. Az építőipar szempontjából ez hátrányos tulajdonság. Nem küszöbölhető ki teljesen, de vannak égésgátló anyagok, amelyek bevonata a gyulladás hőfokát emeli, az égés sebességét pedig csökkenti. Az égésgátló anyaggal legalább kétszer be kell vonni a faanyagot.

Jegyezzük meg! A faanyagvédőszereket célszerű a védelem irányultsága szerint csoportosítani. A gombák elleni hatóanyagok a baktériumok és a különböző gombafajok ellen nyújtanak védelmet. A rovarok elleniek hatásmechanizmusuk szerint lehetnek riasztók, pusztítók és táplálkozási mérgek. A tűz elleni hatóanyagok késleltetik a gyulladást, lassítják az égést (pl. vízüveg, fémsók vizes oldatai). A vegyes hatóanyag-tartalmú szerek egyszerre több károsodástól védik a fát.