Fűtési módok

Fűtés a víz szivattyús keringtetésével

Abban az esetben, ha nem tudjuk növelni a nyomómagasságot és csök­kenteni az ellenállást (a túlságosan nagy átmérőjű csőhálózat rontja a helyiség esztétikai képét) és némely radiátor – leggyakrabban a legked­vezőtlenebb helyzetben lévő – nem fűt, akkor a rendszerbe keringtető-szivattyút kell kapcsolni. A szivattyúval ellátott rendszereket kényszerített keringésű, szivattyús fűtésnek nevezzük.

A szivattyú használatakor minden fűtőtest fűteni fog, még az is, amely ugyanolyan magasan vagy alacsonyabban helyezkedik el, mint a kazán. A kazánnál alacsonyabban elhelyezett gravitációs fűtési rendszerek soha nem fűtenének, mivel „negatív” nyomómagasságuk van. A fűtőberendezés minden elemét úgy kell elhelyezni és bekötni, hogy megfelelően és biztonságosan lehessen azokat kezelni, tisztítani, javítani vagy cserélni. Minden újonnan beszerelt központifűtési-rendszernek van néhány energiamegtakarító berendezése.

A kazánban levő víz legkisebb hőmérséklete kb. 65 °C a kazánban fellépő kondenzáció elkerülése érdekében. Kisebb hőmérsékleten a víz lecsapód­na, ami a kazán acélrészein korróziót okozna. Ezt a jelenséget a kazánok kis hőmérsékletű korróziójának nevezik.

Alsó elosztású, szivattyús központi fűtés

18. ábra. Alsó elosztású, szivattyús központi fűtés

Háromutú keverőszelep bekötése

19. ábra. Háromútú keverőszelep bekötése, vízmelegítőt tartalmazó fűtési rendszerbe

Négyutú keverőszelep bekötése a fűtési rendszerbe

20. ábra. Négyútú keverőszelep bekötése a fűtési rendszerbe
K kazánköri cirkuláció; F fűtőköri cirkuláció

Tehát a kazánban levő víz nagyobb hőmérsékletre melegszik föl, mint amennyire a külső hőmérséklet miatt szükséges lenne. Azonban az így felmelegedett víz nem kerül be azonnal a fűtőtestekbe, mert „túlfűtés” lépne föl. A víz visszatér az ún. kazánkörben. A fűtéshez elegendő a fűtő­körben levő víz hőmérséklete. Ez a víz a szivattyú segítségével kering.

Amikor a fűtőkörben levő víz a hőátadás következtében lehűl, akkor a négyutú szelepből melegebb víz érkezik a kazánkörből. A meleg víz hozzáadása egy vezérlőbillentyű segítségével történik, amely a négyútú keverőszelepen található. Ezt a szelepet keverőszelepnek vagy duomixnek is nevezik. A duomix forgatókarját kézzel lehet működtetni. Amikor változik a hőmérséklet, le kell menni a kazánházba, mivel a keverőszelep a kazán mellett helyezkedik el.

Előnyösebb, ha a keverőszelep forgató­karja automatikus szervomotorral működik. Ez a motor kétféleképpen irányítható. Az időjárásfüggő szabályozó külső helyen elhelyezett érzéke­lővel ad impulzust a külső levegő hőmérsékletétől függően. A dinamikus szabályozó a duomix forgatókarjának vezérlését a fűtött helyiség belső hőmérséklete alapján irányítja.

A háromútú keverőszelepet mixnek nevezzük. Működése azonos a duomixével azzal az eltéréssel, hogy a mix nem juttatja vissza a kazánkörből a meleg vizet a kazánba. Használata megfelelő az akkumulációs fűtésnél, mivel a tárolótartályban nem következik be a víz összekeveredése. A háromútú keverőszelepeket hegtoldatos kivitelben gyártják, hogy hozzá lehessen őket hegeszteni a csőhöz. A hegesztés közben szét kell szedni a keverőszelepet, nehogy a hő megrongálja a belső részeket. A keverőszelepek menetes vagy karimás csatlakozással is kaphatók.

Keverőszelepek működése

21. ábra. Keverőszelepek működése
a) négyútú (duomix); b) háromútú (mix)

Csőcsatlakozások a bojlerhez

22. ábra. Csőcsatlakozások a bojlerhez
a) melegvíz-tartályhoz vezető helyes elágazás;
b) a melegvíz-tartályhoz vezető helytelen elágazás

A családi házakban a (háztartási) meleg víz is elég gyakran a fűtési rend­szerből származik. A kazánból jövő meleg víz (primer – elsődleges közeg) közvetlenül a melegvíz-tartályba (bojlerbe) kerül. A kazánból a fűtőtest­hez, ill. melegvíz-tartályba vezető csövön az elágazást a keverőszelep előtt célszerű elhelyezni, hogy a bojlerbe kerülő víz mindig elég meleg legyen.

A szerelők a csőcsatlakozást a bojlerhez a 22. ábra alapján tanácsolják. A csőnek közvetlenül a bojlerhez kell vezetnie, és az elágazásnak a fűtési rendszerben kell lennie, hogy a fűtés ne „vegyen el” meleg vizet a meleg­víz-tartály feltöltéséhez szükséges meleg vízből. A központi fűtés vízszintes rendszerének minden szinten fekvő, szerteágazó csőhálózata van, amely minden fűtőtesthez egy függőleges csővel csatlakozik. Minden fűtőtestet légteleníteni kell!