• fűtés

Fűtési rendszerek légtelenítése, fűtőtestszelepek, elzárók

A fűtési rendszer egyes szakaszaiban összegyűlt, ill. a keringő vízzel együtt áramló szabad levegőbuborékok csökkentik a hőleadás hatásfokát, kor­rodálják a rendszer elemeit, csökkentik a szivattyúk teljesítményét, zavaró zajt okoznak. Az oxidáció során keletkező oxidációs iszap lerakódik a rendszer elemeiben, ami további hatásfokromlást okoz, ill. egyes lemezeket tönkretesz (kazán, szivattyú, szabályozószelepek stb.), mind­ezek a hatások állandó és költséges karbantartást igényelnek, idő előtti javítások válnak szükségessé, csökkentik a rendszerelemek élettartamát.

Honnan kerülhet levegő egy zárt rendszerbe?

Tudomásul kell vennünk, hogy az a tény, hogy a rendszer sehol sem csöpög, nem jelenti, hogy egyút­tal gáztömör is. A csökkenő hőmérséklettel növekszik a víz levegőfelvevő képessége, amikor is az egyébként tömör csatlakozásokon, tömítéseken keresztül, vagy akár a műanyag csőfalon át (diffúzió) levegő áramlik a környezetből befelé, ami feloldódik a vízben.

A vízben oldott levegő ezután a hőmérséklet emelkedésekor (a kazánban) újra felszabadul, mert a víz levegőfelvevő képessége a hőmérséklet növekedésével csökken. Ezek a felszabaduló (mikró)buborékok okozzák a bevezetőben leírt káros jelenségeket.

Levegő szabadul fel a keringő vízből, a túlzott nyomáscsökkenéskor is. Igen sok levegő kerül be a gyakorlatban a rendszer feltöltésekor, ill. min­den egyes utántöltéskor is.

A rendszert a szabad levegőbuboréktól buborékleválasztókkal lehet megszabadítani. Egyes leválasztókészüléket a kazán előremenő vezeté­kébe (a rendszer nagy hőmérsékletű pontja) beépítve, a rajta folyama­tosan átáramló nagy hőmérsékletű – azaz mikrobuborékokkal teli – vízből a levegőbuborékokat folyamatosan leválasztja, és a vele egy egységet képező úszószelepes automata légtelenítőn keresztül eltávolítja a rend­szerből).

A tovább áramló, levegőbuborékokban szegény víz a hőleadás során lehűl, miáltal levegőfelvevő képessége újra megnő, ami azt eredmé­nyezi, hogy a rendszer különböző pontjain megrekedt levegőbuborékokat feloldja és oldott állapotban továbbítja a kazán felé.

Ez a folyamat megszakítás nélkül folyamatosan légteleníti az egész rendszert, néhány körfordulás után az egész fűtésrendszer teljesen levegőmentes lesz. A keringő víz a teljes rendszerben levegőelnyelővé válik, azaz levegőt csak oldott állapotban tartalmaz, ami semmilyen káros hatást nem jelent.

Fűtőtestszelepek, elzárók

A nyitás és elzáró funkción kívül a fűtési rendszer hidraulikai beszabá­lyozását is szolgálják, ún. kettős beállításúak. Egy fűtési rendszeren belül azonos típusú szelepeket használjunk.

Termosztatikus (hőmérséklet-szabályozós) fejes fűtőtestszelepek alkal­mazása esetén azon helyiség fűtőtestjeire ne szereljük fel (tilos), amely helyiségben a helyiségtermosztát (szobatermosztát) van. Ez esetben a fűtési rendszerbe be kell építeni egy ún. tehermentesítő szelepet is, amely akkor nyit, ha a termosztatikus szelepek lezárnak. Jó megoldás az is, ha csak a ritkán használt, vagy az erős napsütésnek kitett, pl. déli fekvésű helyiségek fűtőtestjeinél alkalmazzuk. E vegyesen alkalmazott fűtőtest­szelepek is csak azonos típusúak lehetnek.