• fűtés
• gáz

Gázzal működő fűtőberendezések (konvektorok)

A fűtőberendezés olyan fogyasztó, amely a helyiség közvetlen, helyi fűtésére szolgál, amikor is a hőátadás áramlással (konvekcióval) vagy sugárzással történik. Minden egyes földgázzal működő fűtőberende­zéshez gázvezeték vezet. Ennek átmérője a fogyasztó hőteljesítménye szerint változhat. A gázvezetékek acélcsőből készülnek, amelyeket hegesztéssel kötnek össze. Alkalmazhatnak más anyagból készült, hason­ló vagy jobb tulajdonságú csöveket is. Ma a réz-, ill. rézötvözetű csövek is használatosak, amelyeket keményforrasztással illesztenek egymáshoz.

A gázvezetékekhez használt minden anyagnak hegeszthetőnek kell lennie, és a hegesztést csak az erre illetékes vizsgázott szakemberek végezhetik. A gázvezetékeket védeni kell a korrózió ellen, pl. bevonattal, amit csak a sikeresen elvégzett nyomáspróba után lehet fölvinni.

Minden fogyasztón kell lennie kézi vagy automatikus elzáróberendezés­nek, hogy el lehessen zárni az égőfejbe vezető gáz útját. Ez leggyakrabban gázcsap, amely a fogyasztó előtti csövön található. A csap felső oldalán van egy jel, amelynek alapján megtudható, hogy a csap nyitott vagy zárt állapotban van-e. A csap rendelkezik egy karral, amit szükség esetén azonnal el lehet zárni.

Próbanyomásos vizsgálat, beüzemelés

Az új vagy felújított gázvezetéket átadás előtt próbanyomással kell vizs­gálni. A próbát szakembernek kell végeznie. Eközben a gázvezeték nem lehet sem befalazva, sem befedve. A gázvezeték üzembe helyezése a gáz áramlásának elindításával és a csőben levő levegő kiengedésével kezdődik.

Az új vagy felújított gázvezeték fogyasztóinak üzembe helyezését és be­szabályozását az illetékes szervezeteknek kell elvégezniük. Kötelességük a fogyasztókészülékeket a gyártó utasításai szerint beszabályozni, és kipróbálni azok működését. Ellenőrizniük és szabályozniuk kell az égőfe­jeket, szerelvényeket, határolókat, biztonsági és szabályozó szerkezeteket, a begyújtást és a láng stabilitását, a begyújtó berendezés működését, az égés minőségét, a tüzelőberendezés hatásfokát és működését.

A legtöbb modern gázkészüléket már a gyártók felszerelik gáznyomás­-szabályozóval. Minden fűtőberendezésben kell lenni égésbiztosítónak. A fűtőberendezések a kéményen vagy a külső falon át vezetik el az elégett füstgázokat.

10. ábra. Fűtőszerkezet csatlakozása a kéményhez

11. ábra. Fűtőszerkezet csatlakozása a homlokfalba

A füstelvezető cső belső átmérője függ a fűtőkészülék teljesítményétől. Például egy 4,8-5,5 kW teljesítményű fűtőszerkezet füstcsövének belső átmérője 65 mm. A füstcsövek általában a kéményhez csatlakoznak. Amennyiben ehhez a csatlakozáshoz nem adottak a helyi feltételek, eset­leg, ha a közelben vagy az épületben egyáltalán nincs kémény, akkor a füstgázokat a külső falon át vezetik el a levegőbe. A füstgázok olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek bepiszkítják a homlokzatot. Ezért a kivezetőnyílás környékét ajánlatos kerámiaburkolattal körberakni. Az oldalfalon át történő égéstermék-elvezetéshez az építésügyi hatóság és az ANTSZ hozzájárulása szükséges.

A fűtőszerkezeteket úgy kell elhelyezni, hogy az üzemeltetés során az égéshez szükséges levegő elegendő mennyiségben akadálytalanul eljusson a készülékhez. A gázberendezéssel fűtött helyiségeknek szellőztethetőknek kell lenniük. A szellőztethető helyiség olyan térrész, amelyet szükség esetén, ablakok, ajtók stb. kinyitásával szellőztetni lehet.

A gázfogyasztó készülékeken a következő alapvető információkat tüntetik fel: a gáz típusa, ül. fajtája; a fűtési teljesítmény; csatlakozási gáznyomás; a gyártás éve; a gyártási szám; esetleg további információk. A forgalmazó minden készülékhez csatol dokumentációt, amely tartal­maz használati útmutatót a berendezés kezeléséhez és karbantartásához, bizonylatot a termék minőségéről és hiánytalanságáról, jótállási jegyet és a javítóműhelyek listáját.

Minden üzemeltetőnek ismernie kellene saját kötelezettségeit a gáz­fogyasztó-készülékeinek biztonságos üzemeltetéséhez.

Többek között az alábbiak is ide tartoznak:

• legalább évente egyszer el kell végeztetni a gázberendezések ellen­őrzését;
• a készülékeket csak útmutató alapján s a célnak megfelelően lehet használni;
• a hiánytalanul felszerelt készülékeket csak megfelelő technikai állapot­ban lehet üzemeltetni;
• amennyiben fölmerül az üzemzavar bármilyen gyanúja, azonnal szak­embert kell hívni.

A fűtőszerkezet előkészítése az üzembe helyezéshez:

• a gázbevezető csövön kinyitjuk a csapot;
• kicsit benyomjuk a biztosítógombját és elfordítjuk nyitott helyzetbe;
• a meggyújtott gyufát az égőfejhez helyezzük – az őrlánghoz – és egy­idejűleg a másik kezünkkel benyomjuk és kb. 30 másodpercig benyom­va tartjuk a biztosítógombját;
• a biztosítógombjának elengedése után égnie kell(ene) a lángnak, amennyiben nem ég, mindent újból ismételjünk meg és a biztosító­gombját tovább tartsuk benyomva.

A fűtőszerkezet fő égőfeje begyújtható és eloltható kézzel vagy automatikusan, a felszereltségtől függően gombbal, biztosítóval vagy ter­mosztáttal. Az égőfej begyújtása egy pillanat alatt kell, hogy történjen, kilobbanás nélkül. A begyújtásnál megtörténhet, hogy a láng leszakad, de az üzemeltetés állapotában a láng stabilan ég. A láng hosszan tartó leszakadása megengedhetetlen.

12. ábra. A láng helytelen és helyes alakja

17,5 kW névleges hőteljesítményű gázfűtőkészülékek megengedett zaj­szintje nem szabad, hogy meghaladja a 30 dB-t.

Ma Magyarországon több százezer földgázzal működő fűtőkészülék üzemel. Régebbi kivitelezésűek az ún. nyitott fűtőkészülékek. Ezek a fűtőkészülékek a fűtött helyiségekből szerzik az égéshez szükséges le­vegőt. A szakirodalom ezeket „B” besorolású gázfogyasztóknak nevezi. A modern, biztonságosabb fűtőkészülékek kintről (a légtérből) szerzik az égéshez szükséges levegőt. Az ilyen fűtőkészülékek legtöbbször az ablak alatt helyezkednek el, és parapetnek hívják őket. A füstgázokat a gázfogyasztók mindkét csoportja a légtérbe vezeti ki.

A palackok többféle méretben kaphatók

Magyarországon a 11,5 és a 23 kg-os az elterjedt. Az előírás szerint a palackok alumíniumból készül­nek és hegesztettek. A fűtéshez használt palackokon saját, biztosító nél­küli szelep van. A szelephez hozzá van erősítve a balmenetes gáznyomás­-szabályozó. A palack ráhegesztett karimán áll. A palackok magassága tartalmuktól függően változó lehet. A palackokat függőleges helyzetben tárolják. A palackokat az arra kijelölt kocsikon szállítják.

A PB-palackok elhelyezésére vonatkozó pontos előírásokat rendeletek tartalmazzák, ezeket a tervezésnél figyelembe kell venni. A különböző méretű palackokból – a környezet hőmérsékletétől függően – meghatározott mennyiségű gáz használható fel óránként. A túlzott mértékű gázelvé­tel a palackot „lefagyasztja”, ezért több párhuzamosan kötött gyűjtőcsőre csatlakoztatott palackkal lehet a nagyobb gázigényt kielégíteni. A több palackos gázellátást minden esetben tervezőnek kell megterveznie figyelembe véve a szabványok, rendeletek előírásait.

PB-gáz tárolására, ill. szállítására gyártott palackokat nem szabad tárolni:

• alvásra használatos helyiségekben;
• lakások szerelőaknáiban;
• olyan helyeken, ahol ki van téve hőhatásnak;
• a felhasználó területén kívül levő idegen helyeken;
• földszint alatti helyiségekben (pincék, aknák);
• fürdőszobákban, mosodákban, éléskamrákban;
• garázsokban, kazánházakban, raktárakban és olyan helyeken, ahol gyúlékony anyag található;
• olyan helyeken, amelyek a használón kívül másnak is hozzáférhetők, abban az esetben, ha nincsenek elzárható védett helyen;
• továbbá, ahol a föld alatti nyílásokon át bejuthatunk az objektumba;
• védett menekülő utakon.

A gáz nyomása szabályozóval csökkenthető, amely a palack szelepére van erősítve. Többféle gáznyomás-szabályozó van. A többségüknél a bemeneti nyomás 0,2 – 1,0 MPa, és a kilépő 3 – 5 kPa. A gáz névleges átfolyása a szabályozón a típustól függ.

Többpalackos állomásoknál a nyomásszabályozást kétféleképpen lehet megoldani:

1. Az egyszerű szabályozás abból áll, hogy a palackok egy nyomásszabá­lyozóval ellátott közös csőhöz csatlakoznak.
2. A csoportos szabályozásnál minden palack szelepe mögött található gáznyomás-szabályozó és a közös gyűjtőcsőben a gáznak kis nyomása van (legtöbbször 3-5 kPa).

A palackok bármilyen kezelése közben az üzemeltetőnek be kell tartania a biztonsági előírásokat. Kötelességei közé tartozik a rendszeres karban­tartás és főleg az elosztás ellenőrzése.