Gipszkarton

Hang- és hőszigetelés gipszkartonoknál

A dűbelek elhelyezésében a hangszigetelés szempontjait is fontos figyelembe vennünk, mivel egy építmény egyébként kifogástalan hangszigetelését tönkretehetik a rezgéseket továbbító kötések. Ilyesmi pl. akkor fordulhat elő, ha padló szerelésekor a rögzítőcsavar az úsztatott aljzaton és az alatta fekvő szigetelőrétegen áthatolva érintkezik a födémszerkezettel.

Az így létrejövő hanghídon át a lépészaj (ún. test- vagy kopogóhang) a födém alatti lakószinten felerősödhet. Ennek elkerülésére a gipszkarton válaszfal vázszerkezetének padlóba horgonyzásakor lengéscsillapító műanyag dűbeleket célszerű használni. Olyan mély lyukat fúrjunk, hogy a csavar hegye akkor se érjen a fúrás homlokfelületéig, ha előírásszerűen hatol át a dűbel végén.

Ne felejtsük el tömíteni a csatlakozásokat!

Válaszfalak építésekor ne csak a hangszigetelés végett gondoljunk a tömítésre, hanem ott is tömítsünk, ahol a fal padlóhoz, falhoz vagy mennyezethez csatlakozik. Ehhez öntapadó nemezcsíkot használhatunk, amelyet az állványzat felszerelése előtt úgy ragasztunk az aljzatra, hogy a csatlakozó faelemek vagy profilok teljes felületükkel a tömítésen nyugodjanak.

A csatlakozások tömítése

A csatlakozások tömítése

Hő- és hangszigetelés

Lakások korszerűsítésekor gyakori kívánság az alaprajz módosítása. A szárazépítészeti módszerek az átalakításoknál különösen kedvezően használhatók. Ha azt akarjuk, hogy a szárazon épített, viszonylag vékony és ezáltal helytakarékos falak ne csak optikailag válasszanak el, hanem megőrizzék a szoba melegét és kielégítő hő- és hangszigetelést is nyújtsanak, ügyelnünk kell a megfelelő mértékű hő- és hangszigetelésre.

Az alaprajz optimális kihasználásához a szakiparban arra törekednek, hogy a teljes falvastagság legfeljebb 80 mm legyen. Ez a vastagság úgy érhető el, hogy egy fémprofilokból készített, 40 mm vastag állványzatot mindkét oldalán 20 mm vastag lakásépítő lapokkal burkolunk. Barkácsolók időnként olyan válaszfalakat építenek, amelyek állványzata 60 x 60 és 60 x 40 mm-es lécvázból készül, ezt mindkét oldalán 12,5 mm vastag gipszkarton lapokkal burkolják. Ilyenkor a teljes falvastagság 85 mm. Kettős lapborítással a fal vastagsága 100 mm.

Hang- és hőszigetelésre mindkét esetben 40 mm vastag kőzetgyapot lapokat használunk. Ezeket azután helyezzük a vázszerkezetbe, hogy annak egyik oldalát lapokkal burkoltuk. Ezzel az építési móddal igen jó hangszigetelés érhető el. Egy 12,5 mm-es gipszkarton lapokkal kétszer két rétegben burkolt és 40 mm

Így biztonságos

Az ásványi szálas szigetelőanyagok (kőzetgyapot és üveggyapot) előnye, hogy nem éghetőek. Ha ilyenekkel dolgozunk, legyünk elővigyázatosak és viseljünk porvédő maszkot az elemi szálak miatt! vastag kőzetgyapot lapokkal hőszigetelt 10 cm vastag válaszfal léghang gátlása egy 24 cm vastag tömör falénak felel meg. Ezt az energiát elnyelő falhéjak és a kőzetgyapot szigetelés által érjük el. Mivel a szálas szigetelőanyagot a fedőrétegek lezárják, ismereteink jelenlegi állása szerint nem kell egészségi ártalmaktól tartanunk.

Vastag hő- és hangszigetelő lapok

Vastag hő- és hangszigetelő lapok

Párazáró fólia

Párazáró fólia

Párazáró fólia felerősítése tűzőgéppel

Párazáró fólia felerősítése tűzőgéppel

Ha a szárazon épített fal fűtött helyiségeket választ el fűtetlenektől – pl. lakóteret lépcsőháztól -, a „meleg” oldalon egy párazáró, ill. párafékező réteget kell elhelyeznünk. A párazáró réteg egy vastag alumínium- vagy polietilén fólia, amelyet a szigetelőréteg fölé feszítünk ki oly módon, hogy a gipszkarton lap felrakása előtt a fóliát tűzőgéppel az állványzatra erősítjük vagy ragasztjuk. A fóliák kellő párazáró hatása csak akkor érvényesül, ha az illesztési helyeket bőven átfedjük velük és ragasztószalaggal leragasztjuk, továbbá ha a csatlakozószerkezetekhez (pl. külső fal és födém) is felület folytonosan csatlakoztatjuk azokat.

Speciális eset: tetőterek hőszigetelése

Ha a beépített tetőtér határoló szerkezeteit nem szigeteljük eléggé, nemcsak a drága hőenergia távozhat kihasználatlanul, hanem lakásunk komfortja is csökken. Hideg napokon a tartós, nagy hő veszteséget állandó fűtéssel kell pótolni. A rossz szigetelés miatti túlmelegedés a lakáskomfortot nyáron is kedvezőtlenül befolyásolja. A ferde tetősíkok szigetelése tehát mind energiatakarékossági okokból, mind a környezetvédelem szempontjából, nem utolsósorban pedig a kellemes, egészséges lakótéri klímához szükséges. E célra különféle anyagokat és módszereket alkalmazhatunk.

Hazánkban leginkább a szálas szigetelőanyagok terjedtek el, amelyek készülhetnek üvegszálból (pl. URSA üveggyapot) vagy kőzetgyapotból (pl. Rockwool, Toplan). Ezek nem gyúlékonyak, nagyon jó hőszigetelők, egyes termékek víztaszítók és zaj ellen is hatásosan védenek. Hogy a szarufák és a hőszigetelő anyag között ne maradjon hőhidat képező hézag, okszerűen, 1-2 cm-es ráhagyással szabjuk ki és szorítsuk a szarufák közé azokat.