Konyhai edények: melyiket hogyan használjuk?
Alumíniumlábosok, teflonserpenyők, kerámiafazekak – az elmúlt években sokféle edénnyel kapcsolatban merültek fel aggodalmak egészségügyi szempontból. Szerencsére ezek közül a legtöbb alaptalannak bizonyult. A modern főzőedények többsége biztonságos, feltéve hogy jól karbantartjuk, és a gyártó előírásai szerint használjuk őket. Némelyik még hasznos is lehet az egészségre.
Öntöttvas edények
Az öntöttvas és rozsdamentes acél edényekben való főzés útján a szervezet egy létfontosságú elemhez, a vashoz jut hozzá igen kis mennyiségben. Az öntöttvas edényből, különösen ha hosszasan olyan savas ételt főzünk benne, mint az alma- vagy paradicsomszósz, kioldódik egy kevés vas. Az öntöttvas serpenyőben 25 percig főzött spagettiszósz pl. közel tízszer annyi vasat tartalmaz, mint ha zománcozott lábosban készült volna.
Melyiket hogyan használjuk?
Mindenfajta edény anyagából kerül valamennyi az ételbe, de ez csak ritkán ad okot aggodalomra.
- Teflonbevonatú edények. Lehetővé teszik, hogy kevés zsiradékkal vagy anélkül főzzünk bennük. Használatuk biztonságos, kivéve a mikrohullámú sütőben. Az üres teflonbevonatú edényt soha ne hagyjuk a tűzhelyen, mivel hő hatására a szemet, az orrot és a torkot izgató gőzök szabadulhatnak fel. Ha véletlenül mégis ott felejtettük az edényt, és érezzük a kellemetlen hatást, kapcsoljuk ki a tűzhelyet, nyissunk ablakot, és azonnal hagyjuk el a konyhát.
- Alumínium edény. Az alumínium edényben való főzés, kivéve a mikrohullámú sütőt, nem rejt veszélyeket. Korábban elterjedt nézet volt, hogy az alumínium növeli az Alzheimer-kór veszélyét, de a kutatások ezt nem erősítették meg. Az ételbe kerülő mennyiség elenyésző – több százezerszer kevesebb, mint amit számos savkötő vagy a gyomorkímélő aszpirin tartalmaz.
- Öntöttvas és a rozsdamentes acél. Az öntöttvasból, rozsdamentes acélból készült edényekben való főzés, kivéve a mikrohullámú sütőt, biztonságos. Ezek az edények értékes élelmi vasat adnak az ételekhez. Ez azonban nem kívánatos a haemochromatosisban (hajlam a vas túlzott mértékű felszívására).
- Rézedény. A mikrohullámú sütőt kivéve biztonságos, ha a főzőfelület ón- vagy rozsdamentes acél bevonattal van ellátva. A bevonat nélküli rézlábos vagy -serpenyő azonban elméletileg kibocsáthat olyan mennyiségű rezet, ami rosszullétet okoz, különösen ha nagyon savas ételek hosszú időn át, pl. egész éjszakára benne maradnak. A megkopott ónbevonatú edényeket ónoztassuk újra. (A bevonat nélküli rézüstben fel lehet verni a tojásfehérjét, de főzni nem biztonságos benne.)
- Üvegedény. Gyakorlatilag semmilyen étellel sem lép reakcióba. Biztonságos benne a főzés, az étel hűtése, és bizonyos esetekben a mikrohullámú sütőben is használható. Az üveg még a magas savtartalmú ételekkel sem lép reakcióba. Üvegedényt ne tegyünk ki hirtelen nagymértékű hőmérséklet-változásnak, mert elrepedhet. A mikrohullámú sütőben csak az arra alkalmas üvegedényt használjuk. Az egyéb üvegek túlságosan felforrósodhatnak, és könnyen megégethetjük magunkat velük, vagy el is repedhetnek.
- Zománcozott fémedények. Gyakorlatilag semmivel sem lépnek reakcióba. A mikrohullámú sütő kivételével használatuk biztonságos, és a hűtőben is tárolhatunk bennük ételeket.
- Műanyag edények. Biztonságosan használhatók a mikrohullámú sütőben, de csak akkor, ha a „mikrohullámú sütőbe alkalmas” felirat olvasható rajtuk. A teljes biztonság kedvéért hosszú főzési idő esetén használjunk üveg- vagy kerámiaedényt. A műanyag edényeket csak újra melegítésre használjuk. Soha ne használjunk más műanyagot, pl. régi margarinos dobozt, mert megolvadhatnak, és anyaguk összekeveredhet az étellel. Befedhetjük az edényt műanyag fóliával, ha nem érintkezik az étellel, de a műanyag fedő biztonságosabb, mert a fólia megereszkedhet és hozzáérhet az ételhez főzés közben.
- Kerámia- és agyagedények. A megfelelő minőségű, ólommentes mázzal készült kerámia- és agyagedények általában biztonságosan használhatók a mikrohullámú sütőben. Azonban ha egy edény csorba vagy repedt, ne használjuk. Ha az edény felszínén mosogatás után krétaszerű szürke bevonat marad, akkor nem szabad ételekhez használni. A dísztárgyként vásárolt kerámia edényekből veszélyes ólom kerülhet az ételbe, ezért ezekben nem szabad ételt készíteni vagy tárolni. A „hőálló” jelzéssel ellátott kerámiaedényeket csak közepesen forró sütőben szabad használni.
A fazekaskorong
Semmi veszélyt nem rejt, ha az ételt egy gyönyörű, a legjobb barátunk égetőkemencéjéből vagy a kedvenc fazekasműhelyünkből kikerült, kézzel formázott tálban sütjük meg vagy tálaljuk, feltéve, hogy ólommentes mázzal készült. Okvetlenül kérdezzük meg, hogy az edény főzésre alkalmas-e. Ha külföldön vásárolunk kerámiaedényt, és nincs módunk ezt ellenőrizni, jobb, ha nem főzünk benne.
A főzés során a fémedények által kibocsátott csekély mennyiségű fém nem veszélyes. Mivel azonban a tárolás során több fém oldódik ki, a maradékot tegyük műanyag vagy üvegedénybe.
A főzés során a fémedények által kibocsátott csekély mennyiségű fém nem veszélyes. Mivel azonban a tárolás során több fém oldódik ki, a maradékot tegyük műanyag vagy üvegedénybe.
A szivacsok rejtett élete
Amikor szivaccsal elmosogatunk vagy konyharuhával eltörtünk egy edényt, azt gondoljuk, hogy tisztább lett. Pedig valószínűleg nem. baktériumok bőven tanyáznak a konyharuhán és a mosogatószivacson. A közelmúltban 352 háztartási szivacsot és 75 konyharuhát vizsgáltak meg. Minden hetedikben találtak szalmonellát, és minden ötödikben staphylococcust.
Megfelelő lépesekkel a kockázat csökkenthető:
- A konyharuhákat és konyhai kéztörlődet naponta cseréljük, ill. mossuk ki, hogy megöljük a baktériumokat és a vírusokat.
- Konyharuha helyett használjunk tiszta papírtörlőt. Használat után dobjuk el.
- Az edényeket, lábosokat, serpenyődet (az öntöttvas kivételével) ha lehet, mosogatógépben mossuk. Ha mégis kézzel mosogatjuk el, akkor ne törölgessük el, hagyjuk inkább megszáradni.
- Nikkel is kerülhet az ételbe a rozsdamentes acélból, tehát ilyen edényben ne tegyük a hűtőbe az ételt. Nikkelérzékenység esetén főzzünk hőálló üveg- vagy zománcozott edényben.