• konyha

A konyha és az élelemtároló tervezési szempontjai

A konyha az élelem előkészítésén túl főként a főzést szolgálja, de a mosogatás és étkezés mellett sok esetben a háztartási munkák közül pl. a mosást, a vasalást és a varrást is itt végzik. Ezeket már a tervezés fázisában szem előtt kell tartani.

A konyhában a területhez és munkafolyamathoz három munka-helycsoportot kell figyelembe venni: az előkészítési, a főzési és a mosogatási és edénytároló helyet. Az előkészítéshez megfelelőre méretezett munkafelület és tárolóhely szükséges. A tárolóhely a munkafelület fölött és alatt, fiókokban helyezkedik el.

A főzőhely a tűzhely, amely kapcsolódik az előkészítési munkafelülethez, és még jobb, ha tálaló munkafelület is kapcsolódik hozzá. A tisztítóhely a munkatér második része, amely magában foglalja az egy- vagy kétmedencés mosogatót, természetesen meleg vízzel ellátva. A három munkafázis a helyesen tervezett konyhában elkülönítve végezhető aszerint, ahogy a folyamat ezt megkívánja.

A konyha alaprajzi elrendezése többféle lehet:

• egysoros;
• kétsoros (párhuzamos);
• sarok (L alakú);
• patkó (U alakú).

A főzőhelyiségek a lakás területének arányában és az étkezés helyének meghatározása alapján különböző (főzőkonyha, étkezőkonyha, teakonyha és főzőszekrény) nagyságúak. A főzőkonyha biztosítja a teljes konyhafunkció ellátását, területe 4,00-6,00m², természetes megvilágítással és szellőzővel rendelkezik. Ülőalkalmatosság csak az esetleges előkészítő munkához van, az étkezés a térben kapcsolt étkezőben vagy a nappaliban lehetséges, a kapcsolatot ajtó vagy átadóablak jelenti.

Az étkezőkonyha olyan lakásokban megfelelő, ahol a konyhai főzési munkákon túl a család étkezése is itt zajlik. Ez manapság már egyre kevésbé kedvelt, csak kisebb alapterületű lakásoknál tervezik, mert vendégek étkeztetésére a főzőmunkatér nem ideális terület (szag, látvány).

Bútorozásánál az étkezőrész miatt az egyoldali vagy sarokszekrénysor jöhet számításba.

Az étkezőkonyha méretjellemzői a következők:

• alapterület beépített berendezéssel min. 6,00m², de inkább nagyobb;
• legkisebb alaprajzi méret: egyoldali szekrény + falra fordított asztal esetén 2,20m; szabadon elhelyezett étkezőasztal + szekrénysor esetén 2,80m.

A teakonyha a kisebb alapterületű lakások főzési helyisége.

Jellemzői a következők:

• alapterület: min. 2,00m²; max. 4,00 m²;
• legkisebb mérete: 1,45m;
• természetes megvilágítás és szabadba nyíló ablakfelület: gáztűzhely esetén kötelező; elektromos üzemű tűzhely esetén csak szellőzés is elegendő.

Főzőszekrény egyszobás lakásoknál létesíthető. A főzőhely csak elektromos üzemű lehet, gázüzemű szigorúan tilos. Előszobára vagy közlekedőre nyitható, de külön szellőztetés szükséges.

Jellemzői a következők:

• alapterület: 0,60-2,00m2;
• legkisebb alaprajzi mérete 0,60m.

A főzőszekrény a kapcsolt tértől függönnyel, ajtóval, esetleg redőnnyel is elválasztható, az előtte lévő terület (előszoba) mérete olyan legyen, hogy a külön közlekedési sáv szabadon maradjon.

A konyhákkal kapcsolatban általánosságban szükségesnek tartjuk megjegyezni a következőket:

• gázüzemű tűzhely esetén szabadba nyíló ablaknak kell lennie;
• gázüzemű tűzhelynél teljesítményarányos konyhai légtérfogat szükséges;
• ha a konyha csak a lakótérről nyílik, akkor abban gázüzemű tűzhely nem használható;
• a főzőhelyiség szabad falnyílással csak étkezőre nyílhat, ezt nevezik étkező- vagy lakókonyhának;
• háztartási hűtőgép elhelyezhető legyen benne kivéve a teakonyhát és a főzőszekrényt;
• közvetven vagy közvetett fűtésről gondoskodni kell;
• kapcsolódjon az élelmiszertárolóhoz.

Élelemtároló

A konyha ellátásához fontos, hogy bizonyos mennyiségű élelmiszer mindig kéznél legyen, ill. az ételmaradék tovább felhasználható, ehhez pedig szakszerűen tárolható legyen. Az élelem az éléskamrában, kamraszekrényben, valamint a kis lakások teakonyhájához vagy főzőszekrényéhez kapcsolódó, falra szerelt, legalább 70l űrtartalmú, ún. élelmiszerszekrényben, továbbá a háztartási hűtőben, ill. a mélyhűtőben tárolható. E tárolók célja lényegében azonos, a megoldás azonban eltérő.

A legkisebb lakásoknál élelmiszerszekrényt, az 1 + 2 szobás lakásoknál pedig kamraszekrényt létesítenek. A kamraszekrény általában a főzőtérbe kerül, de a közlekedőben is elhelyezhető, azonban ez utóbbi kevésbé ajánlatos, mert a kívánatos közvetlen természetes szellőzés szellőzőkémény hiányában csak akkor oldható meg, ha a kamraszekrény a külső térhez közel van. Az éléskamra mérete függ a lakás nagyságától, ill. a tulajdonos igényeitől, hogy mit és hogyan szándékozik benne elhelyezni, ill. tárolni. Szellőztetéséről, vagyis légcseréjéről mindenképpen gondoskodni kell.

Az éléskamrát az épület árnyékos oldalán, lehetőleg külső főfallal határoltan tervezzük. Ennek oka az, hogy a belső, alacsony hőszigetelő képességű válaszfal miatt a tárolóhelyiség gyorsabban felmelegszik. Fordítottan is érvényes, a téli nyitott ablak miatti alacsony kamrahőmérséklet által nagyobb a lakás hővesztesége.

Kamrákban a tárolást főleg állványos polcokon, ritkábban ládákban (vagy fiókokban) oldják meg. Követelmény, hogy a polcok felülete lakószobánként, ill. két kisszobánként (félszobánként) legalább 0,90 m2 legyen, valamint az, hogy a polcok vagy részben zárt tárolók átszellőztetése megoldott legyen. Kamrában hűtőgépet vagy mélyhűtőt elhelyezni nem tanácsos, mert a hűtő által leadott meleg levegő a kamra légterét fűti, nyáron pedig olyannyira túlfűtheti, hogy a kamra élelmiszer-tárolásra alkalmatlanná válhat. Mélyhűtő vagy hűtőláda részére nagyobb légterű helyiséget válasszunk, pl. gázkazán terét, nagy közlekedőt, lakóelőteret stb.