• építkezés

Építkezés lebonyolítása: kivitelező, műszaki ellenőr, munka és egészségvédelem

Egy építkezés lebonyolítása a már elő­zőekben említett házilagos vállalkozói és fővállalkozói kivitelezés esetében természetesen más és más, a szerződé­sekből vagy a megállapodásokból adó­dó kötöttségek miatt. Házilagos kivitelezés esetén elsődle­ges cél az olcsó, de tökéletes munka.

Kivitelezők-vállalkozók

A vállalkozó munkahelyi képviselője az építésvezető, ő hozza létre és irányítja a kivitelezői egységet a munka teljes idő­tartama alatt.

Az építésvezető feladatai:

• az építkezéshez szükséges erőforrá­sok (munkaerő, gép, anyagok, szállí­tóeszközök) felmérése, igénylése, a hiányzó erőforrások felkutatása;
• a munkakezdés feltételeinek megte­remtése: a munkaterület átvétele, a kitűzési munkák átvétele az építtetőtől, ezek ellenőrzése;
• a létesítmény műszaki megvalósítá­sa, a szükséges építéstechnológiai folyamatok elvégzésének irányítása
• az előírt minőségi jellemzők szerint, a végzett munka folyamatos ellenőr­zésével, a minőség folyamatos doku­mentálásával;
• az alvállalkozók munkájának össze­hangolása és ellenőrzése;
• a folyamatos anyagellátás és annak ellenőrzése;
• a folyamatos szállítás és annak ellen­őrzése;
• a szükséges gépek és berendezések üzemeltetése, ill. karbantartása;
• a dolgozók ellátásának megszervezé­se és ellenőrzése;
• a kivitelezéssel kapcsolatos esemé­nyek folyamatos leírása az építési naplóban, a tervtől való eltérések és költséget befolyásoló körülmények folyamatos rögzítése és rendezése az építtetővel;
• A végzett teljesítmények folyamatos felmérése és rögzítése – az építtető­vel való elszámolás végett – a felmé­rési naplóban (tételes elszámolás ese­tében);
• a dolgozók teljesítményeinek elszá­molása, a szállítások és gépteljesít­mények igazolása;
• a munkák minőségének bizonylato­lása eltakarás előtt;
• az esedékes időközi számlák összeál­lítása és igazoltatása;
• az alvállalkozók építési alapbizony­latainak, munkáinak eltakarás előtti folyamatos ellenőrzése;
• az építési költségek, az erőforrások felhasználásának (anyag, gép, mun­kaerő) és az ütemterv betartásának folyamatos ellenőrzés, annak szük­ség szerinti aktualizálása.

Az építési napló vezetése – más or­szágokhoz hasonlóan – hazánkban is hatósági előírás. A napló a munkahely legfontosabb okmánya, amelyben rög­zítik, hogy ki jogosult a beruházó és a kivitelező részéről nyilatkozatok tételé­re – ez elsősorban az építésvezető, a ter­vező, valamint a beruházó műszaki el­lenőre. A napló bevezető része tartal­mazza az építési munka és a szerződés főbb adatait, a generálkivitelező, az építésvezető, építtető (beruházó), a mű­szaki ellenőr, a generáltervező, a felelős tervező, valamint az alvállalkozók ada­tait és címeiket.

Az építésvezetőnek a naplóban min­den nap be kell jegyeznie és aláírásával kell igazolnia az építkezés főbb adatait és eseményeit: a napi jelentést (időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél stb.); a munkáslétszám alakulását; a végzett munkák helyét, fajtáját; a tervtől való eltérést és egyéb váratlan körülménye­ket; az előzetes értesítéseket a befejezett munkák eltakarásáról; az anyagok és gépek érkezését; a tervezettől eltérő gépesítést; a beruházó célszerűtlen uta­sítása esetén az erre való figyelmezte­tést – általában minden, az építést és el­számolást befolyásoló tényezőt.

Az építési naplóba minden körül­ményt olyan részletességgel kell leírni, – esetleg lerajzolni -, hogy vita esetén az esetleges szakértő megalapozott dön­tést hozhasson. Az építtető és a kivite­lező kölcsönösen jogosultak – és köte­lesek – az építési naplóba a szükséges intézkedéseket beírni, a tervekben nem kielégítő részletezettséggel megoldott problémákat megmagyarázni, és a kivi­telezés során felmerülő műszaki kérdé­sekben állást foglalni. Az építési naplót a megrendelő (vagy megbízottja) köte­les a szerződésben meghatározott idő­közökben – de legalább 15 naponként – külön felhívás nélkül ellenőrizni.

A megrendelő a vállalkozó bejegyzé­sére az ellenőrzési időközökön belül, a vállalkozó pedig a megrendelő bejegy­zésére 3 napon belül észrevételt tehet. A felek egymás bejegyzését azonban észrevétel (ellenészrevétel) hiányában is kötelesek aláírni, ennek elmulasztása a bejegyzés tudomásulvételének minősül.

Amennyiben az építkezés költségei­nek elszámolása teljesítményarányos, az elszámolás alapdokumentuma a fel­mérési napló. Ez az építési napló mel­léklete, amelyben – a költségvetés felépítésének megfelelően – rendszeresen rögzíteni kell az elvégzett munkák mennyiségeit. A beruházó műszaki elle­nőre aláírásával ismeri el a munka el­végzését.

Tetőtér beépítéses lakóház egyrétegű téglafallal a) földszint; b) tetőtér

Műszaki ellenőrzés

Az építtető megbízottja mind műszaki, mind gazdasági szempontból is döntő szerephez jut a beruházó képviseleté­ben. A kivitelezőtől független műszaki ellenőr jogosult a beruházó nevében intézkedni. Kisebb építkezés műszaki ellenőre az építési szerződésben rögzí­tett időközönként – általában legalább 8 naponként – köteles az építkezést ellen­őrizni. A műszaki ellenőri tevékenység a huzamosan tartó munkáknál nélkülöz­hetetlen, és elsősorban az építés-szere­lési, technológiai-gépfelszerelési, ill. a berendezés-szerelési munkákra irányul, amelyek sok közbenső intézkedést igényelnek.

A műszaki ellenőr minden észrevéte­lét az építési naplóban rögzíti. A beru­házó és a kivitelező kölcsönös együtt­működésének feltétele, hogy minden olyan körülményről tájékoztassák egy­mást, amely a szerződés teljesítését elő­segíti vagy akadályozza. A műszaki el­lenőr köteles koordinálni a vállalkozókat a szerződésben meghatározott cél elősegítésére. Észrevételeznie kell min­den olyan technológiai, szervezési vagy veszélyes tevékenységet, amelyek a szerződés teljesítését zavarhatják. A vállalkozónak lehetővé kell tennie a munkavégzés folyamatának és a beépí­tett anyagoknak bármikori ellenőrzését, az esetlegesen észrevett hibákat köteles közölni.

A műszaki ellenőr feladatai közé tar­tozik:

• a kitűzési alappontok jegyzékének átadása, ellenőrzése, a hatósági enge­délyek beszerzése;
• a határidők és a minőségi előírások betartásának ellenőrzése;
• az építési napló és egyéb jegyző­könyvek ellenjegyzése vagy észrevé­telezése;
• a mennyiségi felmérések közös el­végzése a kivitelezővel;
• a számla helyességének ellenőrzése; az eltakarásra kerülő munkák mennyiségi és minőségi felülvizs­gálata;
• részvétel az átadás-átvételi munká­ban, és annak rögzítése az építési naplóban;
• a tervváltoztatások helyességének, szükségességének elbírálása, az ez­zel kapcsolatos intézkedések megté­tele.

Kétgenerációs lakóháznál a két szint lakóteréhez jól kapcsolódik a terasz és erkély, mint egy-egy lakótér „kikapcsolódási” tere

Tervezői művezetés

A tervező, többnyire az építtető megbí­zásából, időszakonként megtekinti az általa – ritkább esetben más által – ter­vezett építkezést. A tervezői művezetés során a helyszínen egyezteti a terven meg nem oldott részletekkel, eltérő anyagokkal vagy szerkezetekkel kap­csolatos változásokat.

A tervezői művezetés a tervezés munkahelyi folytatása művezetéssel. Jogi jelentősége, hogy bármilyen módo­sítást – az eredeti tervekhez képest – csak a létesítmény tervezője tehet. Más által készített terveknél a művezetést el­látó személy csak az eredeti tervező fel­hatalmazásával vagy ellenjegyzésével teheti meg módosításait és kiegészítése­it. Ez alól az eredeti tervező huzamo­sabb külföldi tartózkodása vagy elhalá­lozása mentesít.

Felelős műszaki vezetés

Azokat a kivitelezéseket, ahol a munkát teljesen vagy túlnyomórészt az építtető és családja végzi, házilagos kivitelezés­nek nevezik. Házilagos kivitelezések­hez a rendeletek értelmében felelős mű­szaki vezető bevonása szükséges. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a mun­kálatok nem érintik az épület teherhor­dó szerkezetét.

A felelős műszaki vezetőt az építtető­nek kell bejelenteni a kezdési engedély­hez, ill. az építési engedély formanyom­tatványán. Utóbbi esetben a jogerős építési engedély alapján már megkezdődhet az építkezés, míg a kezdési en­gedély kérelmen való bejelentéskor a kezdési idő eltolódik. Részmunkáknál, ha az építtető megegyezett azzal a szak­emberrel vagy vállalkozóval, aki az en­gedélyezett terv alapján vállalja a fel­adatot, egypéldányos – akár kézzel írott – levélben kell bejelenteni az építési ha­tóságnál a felelős műszaki vezető adata­it és a szóban forgó épületrész vázlatos leírását (pl. épület alapozása vagy tető­zete stb.). Célszerű a bejelentést a mű­szaki vezetőnek is aláírnia, így nem ke­rülhet a bejelentésbe hibás adat (pl. ké­pesítés vagy gyakorlati idő vonatkozásában).

A felelős műszaki vezető szerepét el­láthatja egyrészt olyan szervezet, amely építéstervezési, illetve kivitelezési jogo­sultsággal rendelkezik, másrészt olyan személy, aki a rendelet szerinti végzett­séggel bír. Építész- és szerkezetépítő mérnö­kök, illetve üzemmérnökök 3 év gya­korlattal, technikusok 5 év gyakorlattal vállalhatnak felelős műszaki vezetést. Kőművesmesterek, házilagos kivitele­zés esetén, az iparengedélyükben meg­határozott méretű épület műszaki veze­tését végezhetik.

Kétszintes lakóépület kettőzött határoló fallal a) földszint; b) tetőtér; c) tetőtéri változat

El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a más irányú mérnöki végzettségű épít­tető vállalhatja saját háza műszaki veze­tését! Általában az a legjobb, ha a tervező vállalja el a felelős műszaki vezetést, mert így oldhatók meg leggyorsabban a felmerülő műszaki problémák.

Az építtetőnek még akkor is célszerű egy olyan szakembert felkérnie a kivi­telezők ellenőrzésére, aki nem érdekelt a hibák eltussolásában, ha olyan kivite­lező szervezet vagy vállalkozó építi a házát, amely vállalná a felelős műszaki vezetést is.

A felelős műszaki vezető feladata – az építési munka egészére kiterjedően – az építési engedélynek megfelelő kivi­telezés műszaki irányítása, vezetése, és ennek során:

• a kitűzés helyességének, a talajme­chanikai és egyéb vizsgálatok meg­történtének ellenőrzése;
• az építőipari kivitelezési, a minőségi, a hő technikai, a munkavédelmi és a tűzvédelmi előírások betartása, illet­ve azok betartásának folyamatos el­lenőrzése;
• a szükséges minőségi vizsgálatok és
• mintavételek elvégeztetése, illetve elvégzése;
• a tervezővel való együttműködés;
• az építtető és az esetleges vállalkozó által végzett részmunkák összehan­golása, és ennek során a vállalkozó által végzett munkákkal kapcsolatos kifogások, észrevételek megtétele;
• a munkanapló vezetése, s abban a szükséges bejegyzések megtétele;
• a műszaki tervtől eltérő kivitelezés feltüntetése a terveken;
• a használatbavételi engedélyhez szükséges kivitelezői nyilatkozat megtétele és a szükséges tájékoztatá­sok megadása az engedélyezési eljá­ráshoz.

Ezenkívül segíthet az építtetőnek a vállalkozók által végzett részmunkák felmérésében, számláik ellenőrzésében. Az előzőkből következik, hogy nagyon gyakran kellene a felelős műszaki veze­tőnek az épületet meglátogatnia. Sajnos, sok építtető fölösleges bürokratikus elő­írásnak érzi e tisztség hatóságilag elren­delt betöltését, ezért nem is igényli a megnevezett személy ellenőrzését. Ez egyrészt abból ered, hogy – szakmájától függetlenül – szinte mindenki bízik saját (és segítői) építési szaktudásában, másrészt úgy gondolja, hogy a gyakori ellenőrzés drágítja az építkezést.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a műszaki vezető minden egyes épületlá­togatás alkalmával észrevesz olyan hi­bát, amely még kijavítható, és ezzel el­háríthatok az építtetők anyagi kárai vagy az épület használati értékének csökkenése miatti károk. A szerkezeti hibákon kívül figyelnie kell a munkavédelmi előírásokra is, mert az esetleges balesetekért szintén ő a felelős. Az építtetőnek is kötelessége, hogy folyamatosan tartsa a műszaki vezető­vel a kapcsolatot és a felmerülő kérdé­seket ne próbálják nélküle megoldani. Inkább többször „zaklassák”, minthogy távolléte miatt egy hiba becsússzon. A rendelet előírja, hogy a felelős műszaki vezető akadályoztatás esetén köteles a helyettesítést megoldani.

Házilagos kivitelezés

A lakó-, ill. üdülő-, valamint a gazdasá­gi épületek építése egyértelműen gazda­ságos házilagos kivitelezéssel. Az utób­biaknál ez kétszeresen is igaz, ugyanis a vállalkozó által felszámított ÁFA ilyen épületeknél nem igényelhető vissza (ez természetesen az anyagokra is vonatkozik). Házilagos kivitelezés esetén is vannak azonban olyan épületrészek vagy munkafázisok, amelyet vállalkozónak adnak ki. Ha a vállalkozás tárgya a szerkezetépítés, a házilagosan végzett munkákért is a vállalkozó építésvezető­je felel műszaki és munkavédelmi szempontból. Ha a szerkezet maga is házilagosan készül, a felelős műszaki vezető személy szerint felelős az építke­zés teljességéért.

A házilagos kivitelezésnek is több változata létezik. Ezek a következők:

• vállalkozó iparosok vagy kivitele­zők bejelentett emberei, akik a mun­káról (vagy annak egy részéről) számlát adnak;
• iparengedéllyel vagy működési en­gedéllyel rendelkező szakemberek, illetve alkalmazottaik, akik nem ad­nak számlát a munkáról;
• ismerősök, engedéllyel nem rendelkezők pénzéit dolgoznak az építke­zésen, de számlát természetesen nem adnak;
• családtagok segítenek, pénz, ellen­szolgáltatás nélkül, hasonló segítség reményében.

Most nem részletezzük, hogy az első forma kivételével a többinél milyen adózási és társadalombiztosítási szabályokat sértenek meg, mind az építtetők, mind a munkát végzők – hiszen ezt mindenki tudja vagy sejti.

Munka- és egészségvédelem

A munka- és egészségvédelem a mun­kahelyi vezetők alapvető kötelessége. A szervezett munkavédelem fontos eszkö­ze az általános munkavédelmi oktatás. Munkába állása előtt minden dolgozót ki kell oktatni tevékenysége balesetve­szélyes vonatkozásairól és a védekezés módjáról, amit az érintettek az építési naplóban vagy külön jegyzőkönyvben, aláírásukkal ismernek el. A dolgozó csak olyan munkát végezhet, amelyről balesetelhárítási oktatást kapott. A külö­nösen veszélyes munkáknál helyes, ha a vezető a napi munkakezdés előtt a munkavezetőkkel a munkahelyet végigjárja, és ha a balesetmentes munkakörülmé­nyekről meggyőződik, ad engedélyt a munka megkezdésére.

Az építésvezető köteles ellenőrizni, hogy a munkahely fel van-e szerelve a szükséges munkavédelmi eszközökkel. Nagyobb munkahelyeken az elektro­mos biztonsági előírások betartása érde­kében külön szerelőket jelölnek ki, akik a gépeket szerelik és a figyelmeztető táblák elhelyezését ellenőrzik. Az eset­leges balesetről azonnal értesíteni kell az orvost, és részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. Minden három napon túl gyógyuló balesetnél fegyelmi vizsgála­tot kell lefolytatni, amelynek során meg kell jelölni a balesetért felelős szemé­lyeket. A baleset okozásáért minden építőipari vezetőnek teljes büntetőjogi és anyagi felelősséget kell vállalnia.