• épületfizika

Épületekkel szemben támasztott követelmények: komfort és időtállóság

Az épületeknek statikai és épületfizikai szempontokon túl, meg kell felelniük a gazdaságossági, valamint az élet- és vagyonbiztonsági követelményeknek is. A gazdasági kívánalmak a helyes és a gazdaságos tervezést mindig szem előtt tartva elégíthetők ki. A takarékos lakóház építése külön könyv témája le­hetne, ám nem jelentene igazi támpon­tot ez sem, hiszen a problémákat min­den szakember másként látja, főként az építőanyagok gyártóinak vannak min­dig gazdaságossági érveik. A gazdasá­gossággal kapcsolatos látásmód tehát igen változó.

Egy földszint plusz tetőteres lakóépü­letnél például a tetőtér beépítés lehetősé­gét, annak szerkezeti rendszerét alapve­tően befolyásolja az, hogy az épület bel­ső teherhordó főfalának iránya párhuzamos-e vagy merőleges-e a tető gerincé­hez képest. Elterjedt megoldás az, ami­kor a középfőfal és a tetőgerinc iránya megegyezik (2/1. ábra), ez azonban ke­vésbé gazdaságos, ráadásul a tetőtér beépítéssel kialakuló lakrész faházjellege nem igazán kedvező. E megoldásnál a tetőtér hasznosításával kapcsolatban számos probléma adódik (pl. fedélszék, födém, oszlopok stb.).

Sokkal kedvezőbb megoldásokhoz segít a középfőfal tetőgerinchez képest keresztirányú betervezése (2/2. ábra). Ilyenkor a padlástér belső térkialakítása kötetlen, a zárófödém részben vagy tel­jesen azonos lehet az épület közbenső födémével.

A tervezést alapvetően befolyásolja a tetőidom kialakítása, mert a gerinc irá­nyát a hatóság az utcakép szempontjá­ból kikötheti. Az élet- és vagyonbiztonsággal kap­csolatos követelményeket a tervezett és megvalósítás alatt álló épületnek – az első kapavágástól az épület használatá­ig – ki kell elégítenie. A szabványok ál­tal szigorúan előírtak betartásában a fő szerep a szakembereké.

Az épületet, ezen belül helyiségeit, szerkezeteit, anyagait mind a külső kör­nyezetből, mind a belső zárt terekből különféle hatások érik. A sokféle hatás közül, e könyvben főként az épületfizi­kai kérdésekkel foglalkozunk, a hő-, a pára-, a légáramlással, valamint a zajha­tásokkal. A valóságban ezek a hatások többé-kevésbé kölcsönkapcsolatban vannak, egymást befolyásolják. A kö­vetkezőkben ugyan külön-külön foglal­kozunk e témakörökkel, azonban ez a kölcsönhatás nem elhanyagolható és nem hagyható figyelmen kívül. Az épü­letfizikai hatásokat mindig komplex szemléletmóddal, az egy időben fellépő valamennyi hatás figyelembevételével és a kölcsönhatások szem előtt tartásá­val kell kezelni.

Épületfizikai szempontból nem el­hanyagolhatók a szerkezetekkel kap­csolatban a következők:

• az épületszerkezeteknek az épület használata közben eredeti állagukat minél hosszabb időn keresztül meg kell őrizniük, hogy funkcióikat mara­déktalanul betölthessék;
• olyan kialakításúak legyenek, hogy a létesítés és üzemeltetés optimális rá­fordításai mellett elégítsék ki az épü­let és a helyiségek funkciójától, hasz­nálatától függő hőérzeti (komfort) feltételeket és az egyéb épületfizikai követelményeket.

Egy adott funkciójú épület szerkeze­te természetesen sokféleképpen megter­vezhető anyaga, mérete, rétegrendje, kapcsolatai, térbeli elhelyezkedése stb. tekintetében. Az épületfizikai méretezés célja az ésszerű változatok között leg­gazdaságosabb megoldás kiválasztásá­nak segítése.

Az épületszerkezetekkel szemben, a különféle hatások tekintetében, külön­böző követelményeket állítunk. Olyan megoldásokat kell összehasonlítani, amelyek önmagukban kielégítik a kü­lönféle követelményeket.

2/1. ábra Kevésbé takarékos padlástér beépítés a) alaprajz; b) d) a padlástér kihasználtsága

2/2. ábra Takarékos padlástér hasznosítás, a szilárd zárófödém egyúttal fedélszék is a)alaprajz; b) d) metszetek