• gipszkarton

Gipszkarton rendszerek

A gipszkarton rendszerek bemuta­tása előtt vessünk egy pillantást „mo­dern” néven emlegetett építészetünk elmúlt három évtizedére. Hazánkban a 60-as években kezdődik meg a  tetőtér beépítéses házak építé­se. Ezeknek a tetőtér beépítéseknek a szerkezeti rendszere nem követte az alapépület rendszerét (fesztáv, főfal/ főfal stb.). Az első időkben alkalma­zott anyagok, a favázra szegezett deszka, esetleg hornyolt deszka nyá­ron túlzott felmelegedéshez, télen gyors lehűléshez vezetett.

Nyáron szenvedés volt az indokolatlan hőség, télen, főként szeles időben az épüle­tet érő szél a padlástérből valósággal kiszorította (ill. kiszívta) a fűtési hőt. Az elmúlt két évtizedben a lakótéren belül újabb anyagok kerültek előtér­be, a pozdorja és a faforgácslap. Ezek a táblás lemezek már valamivel jobbak voltak, hiszen a táblák réseit kellett már csak védeni az indokolat­lan légjárattól, van azonban egy je­lentős probléma, amivel eleinte nem törődött senki, mégpedig a formalde­hid.

A műanyag kötésű faforgácslapok hatalmas mennyiségű formaldehidet tartalmaznak. A formaldehid jelen­léte – párolgás és gőzök útján – a la­kók közérzetét, hangulatát és – nem utolsó sorban – egészségét nagyban befolyásolják. A kellemetlen, szúrós szag elsőbb csak fejfájást, később migrént, idegfeszültséget, fáradé­konyságot és sok (kinek-kinek az egyéni érzékenysége szerint) egyéb bajt okozhat. Hazánkban a szabvá­nyok ez idáig erről nem rendelkez­nek, talán mert a bútoripar és a fafeldolgozó üzemek több mint 50%-a munka nélkül maradt volna. Maradt tehát a formaldehid, és újabb kísér­leti időszak kezdődött. Megindult a cementkötésű faforgácslapok gyár­tása (amelyek már nem tartalmaznak formaldehidet) és ugyanúgy alkal­mazhatók is, egyéb okok miatt azon­ban (vághatóság, alakíthatóság, töré­kenység stb.) kevésbé terjedtek el a gyakorlatban.

Amerikában már fél évszázada honos és Európában is már régóta használt gipszkarton lemezek, és alkalmazási rendszerek óriási sikert arattak az építőanyag piacon, és az építészek kedvenc anyagává váltak. A gipszkarton lemezes építési tech­nológia várhatóan fokozatosan kiszo­rítja majd a hagyományos techniká­val készülő, téglából épített válaszfa­lakat, a hagyományos vakolatokat, a tető- és zárófödémek hagyományos típusait, sőt a padlástereknél ezelőtt alkalmazott bonyolult és nem is jó megoldásokat.

A gipsz, mint építőanyag előnyös tu­lajdonságai, valamint a gipszkarton lemez egyszerű, tiszta és gyors be­építhetősége igen gyorsan meggyőz­ték az építtetőket arról, hogy az a csekély többletköltség, ami az árában megjelenik, rövid idő alatt – már az épület építése során – megtérül.

Előnyös tulajdonságai közül csak né­hány:

• környezetbarát, szagtalan, nem tartalmaz egészségkárosító anya­gokat;
• klimatizáló hatásának köszönhe­tően a magasabb nedvességtar­talmú levegőből a nedvességet fel­veszi, és később, szárazabb levegő esetén visszapárologtatja;
• nem éghető, körülbelül 20%-nyi kötött kristályvize tűz esetén „be­épített tűzoltóvízként” működik, így különösen alkalmas tűz gátló szerkezetek építésére;
• csekély hővezető képessége folytán a helyiségben tartózkodók számára jó közérzetet biztosít.

A gipszkarton építési rendszer elő­nyei a következők:

• a vakolat azonnal felületi bevonat­tal látható el, nem szükséges szára­dási idő;
• a táblák közötti rések tökéletes lég­zárásával a nem kívánt légmozgá­sok megszüntethetők:
• a „lélegző” falak jól viselik a pára­diffúziós terhelést;
• költség- és időtakarékos, mivel a könnyű szerkezet nem terheli je­lentősen az épület teherhordó szer­kezeteit, az üregekben megoldható az épületgépészeti és az elektromos vezetékek elhelyezése, a rövid épí­tési idő lehetővé teszi az épület gyors használatba vételét;
• egyszerűen szerelhető, költséges szerszámok és gépek használata
• nélkül;
• jó hangszigetelő, mivel a gipszkar­ton szerkezet akusztikai szempont­ból lágy felület, amely a hangener­giát együttrezgéssel csökkenti;
• megfelelő rögzítő elemekkel kellő biztonsággal rögzíthetők a falszer­kezetre nehezebb tárgyak is.

A gipszkartonról általában

Az összes gipszlemez rendszer alap­anyaga a gipsz. A keveréssel egyenle­tes gipszkása halmazállapotúra előké­szített stukkógipsz az elosztókon át a formázóasztalon előkészített homlokkartonra kerül. A különböző gyártó egységek sebességét (szállító­szalagsor, szárító stb.) számítógép hangolja össze.

A még puha gipszkarton lapot az ollóval darabokra vágják. A gipszkar­ton darabok ezután rögtön a szárítóba kerülnek, ahol eltávolítják a felesle­ges vizet. Az építőlemezek szegélye­zetten, zárj éllel ellátva és ellenőrzöt­ten kerülnek a kereskedelmi hálózat­ba. Európában legalább fél tucat cég gyárt gipszkartont, alapvetően azo­nos gyártástechnológiával, könyvünk­ben a KNAUF termékein keresztül mutatjuk be a gipszkarton sokoldalú­ságát.

KNAUF gipszkarton rendszerek

A KNAUF gipszkarton rendszerek gyártója a KNAUF Ges.m.bH Weissenbachb. Liezen és magyarországi képviselete, a KNAUF Kft. Budapest 1124 Budapest, Lejtő u. 5.

A KNAUF építő és tűzvédelmi lapok egy rétegben, 12,5; 15 és 18 mm vastagsággal, az impregnált lapok 12,5 és 15,0 mm vastagsággal készülnek, a következő típusjelölésekkel:

• GKB KNAUF építőlemez;
• GKF KNAUF tűzvédelmi lemez;
• BKB-I KNAUF építőlemez, imp­regnált;
• GKF-I KNAUF tűzvédelmi lemez, impregnált.

A felsorolt termékek 125 cm széles­ségben készülnek (7.3. táblázat). A KNAUF 12,5 mm vastag építőle­mezek (GKB) tovább feldolgozva, KNAUF thermo lemez márkanéven kerülnek forgalomba:

• PS 15 SE, polisztirol hőszigetelő le­mezzel;
• MF ásványi (szálas) hőszigetelő ré­teggel. Szélességi méretük 120 cm (7.4. táblázat). A termékek külön­böző peremkialakításokkal, vas­tagságban és minőségben készül­nek:
• Fél gömbölyű, hosszanti él: HRK jelű
• Ferde homlokéi: SKF jelű
• Egyenes homlokéi: SK jelű (7.28. ábra).

7.3. táblázat KNAUF gipszkarton lapok

7.4. táblázat KNAUF thermo lemezek (120 cm széles).

7.28. ábra. Különböző homlok éllel készülő KNAUF gipszkarton lemezek; a) HRK; b) SKF; c) SK: 1 KNAUF gipszkarton; 2 KNAUF gyors­építő csavar; (d= 12,5; 15; 18 mm).

7.29. ábra. Szárazvakolat néven is ismert, téglafalra ragasztott gipszkarton lemez a) na­túr vékonylemez gipszes habarccsal a falhoz ragasztva; b) ragasztóhabarcs elterítése a thermo lemezen.

Falburkolatok

A kevésbé igénybevett helyeken a KNAUF gipszkarton lemezek a kész falra ragaszthatók (7.29. ábra). A le­mezek felragasztásánál vagy a felső mennyezeti vonalat, vagy a mennye­zeti burkolatot, ill. álmennyezetet kell figyelembe venni (7.30. ábra). Szárazvakolat – mint gipszkarton bur­kolat – csak falszerkezeteknél alkal­mazható. Az aljzatnak biztosítania kell a ragasztógipsz kifogástalan tapa­dását; azaz száraznak, zsugorodás­mentesnek, átnedvesedéstől védett­nek, és elegendő szilárdságúnak kell lennie. A laza vakolatot, a régi fes­tékrétegeket és a szennyeződéseket a lapok felragasztása előtt el kell távo­lítani.

A különösen sima betonfelületeket minden esetben tapadást segítő kellősítéssel kell ellátni (AdG BETO-KONTAKT). Az erősen nedvszívó aljzatot (gázbeton, égetett tégla stb.) elő kell nedvesíteni, és alkalmas anyaggal (Knauf alapozó) kell bevon­ni.

A fal egyenetlenségei (kb. 20 mm-ig) a lapok felragasztásakor a ragasztó­gipsszel kiegyenlíthetők. Nagyobb egyenetlenségek gipszkarton csíkok­kal tüntethetők el. A ragasztógipsz a lapok hátoldalára és az aljzatra egyaránt felhordható. Minden lapillesztést folyamatos sáv­val, a felületeket, az alsó és a felső széleket ragasztógipszből formált fol­tokkal kell összekötni az aljzattal. A foltsorok középtávolsága ne legyen több 40 cm-nél; 12,5 mm és ennél nagyobb lapvastagságnál pedig 60 cm-nél.

Ajtócsatlakozásoknál és ablakoknál, valamint szabad nyílásoknál a lapo­kat teljes felületükön kell felragaszta­ni. Füstgáz- és levegőelvezető szerke­zetekre – legalább 15 mm vastag ra­gasztógipsz réteg alkalmazásával – szintén teljes felületükön kell a lapo­kat felragasztani. A bekötőcsövek környezetében úgy kell a lapokat ki­vágni, hogy szélük legalább 10 mm távolságban legyen a bekötőcsőtől, és ezt a kivágást majd tömören be kell vakolni a lap felszínéig. A kiigazításokat addig kell elvégezni, amíg a ra­gasztógipsz puha.

A hőszigetelő falburkolatok nem kel­lően hőszigetelt határoló falaknál készülnek. A fal és a KNAUF thermo lemezek hő technikai jellemzői a szabványban előírtaknak együtt kell, hogy megfeleljenek. Felragasztásuk hasonló a normál lapok foltszerű habarcsos ragasztásához. Ha a burko­landó fal egyenetlen síkú vagy pára­diffúziós tulajdonságai nem megfelelőek, a lapokra – peremüknél és középen – távtartó papucslemezeket ra­gasztanak, hogy a légrés vastagsága megnövekedjen (7.31.-7.32. ábra).

7.30. ábra. Ragasztott KNAUF gipszkarton falburkolat és mennyezeti burkolat csomó­pontjai; a) normál ütköztetésű burkolat; b) ragasztott, ütköző peremes; c) szellőztetett mennyezeti burkolattal 1 KNAUF gipszkarton lemezek; 2 elválasztó csík; 3 ragasztó ha­barcs; (gipszes); 4 horgonycsavar (facsavar tiplivel); 5 alsó (vezér) heveder; kb. 1,0 m-en­ként; 6 szerelő heveder 62,5 cm-enként; 7 fa­csavar; 8 ütköző perem; 9 mennyezet; 10 szellőző furatok; 11 szellőztetett légrés.

7.31. ábra. KNAUF thermo lemez felragasz­tása téglafalra vakolt mennyezetnél a) tábla elhelyezése ékeléssel; b) sarokrészlet; 1 thermo lemez (gipszkarton); 2 thermo lemez (hőszigetelő réteg); 3 ragasztó ágyazó ha­barcs; 4 dilatációs rés (rugalmas kitöltés­sel); 5 légrés; 6 tömítő szalag; 7 mennyezet­vakolat; 8 ideiglenes alátámasztás; 9 kiéke­lés.

7.32. ábra. KNAUF thermo lemez falburkolat szellőztetett légréssel, alátét papucselemek­kel a) beépített falburkolat KNAUF padozati réteggel csatlakoztatva; b) sarok részlet 1 thermo lemez (gipszkarton); 2 thermo lemez (hőszigetelő réteg); 3 ragasztó habarcs; 4 távtartó; 5 légrés; 6 alsó rugalmas kitöltés; 7 dilatáció; 8 porán hab kitöltés; 9 él védő.

Vázas falburkolatok

A vázas falburkolatok készülhetnek fa- vagy fémvázzal, amely az aljzattól függően csavarozással, dübelezéssel, csapszeggel vagy szegezéssel rögzíthető. A gipszkarton lap sávokat ragasztó­gipsszel kell felragasztani. A tartószer­kezet rögzítési pontjainak távolsága (általában) ne haladja meg a 80 cm-t. A tartószerkezetet egyenes vonalban ki kell igazítani (pl. kiékeléssel), majd a váz közötti részt szigetelő anyaggal ki kell tölteni; amit elcsúszás ellen rögzíteni kell.

A hőhidak kialakulásá­nak elkerülése érdekében a hőszigete­lés elemeit jól be kell szorítani, és a tartószerkezet fémprofiljaihoz szigetelőanyagból készített alátétet kell hasz­nálni. Fa tartószerkezet esetén cél­szerű tartó- és szerelőlécekből felépí­tett szerkezetet használni. A gipszkarton lapokat csavarozással, szegezéssel vagy kapcsozással szere­lik fel a tartószerkezetre (7.33. ábra).

A gipszkarton lapok felszerelése

A gipszkarton lapok hossz- és/vagy keresztirányban rögzíthetők. Kereszt­irányú rögzítésnél a vágott éleket, hosszirányú rögzítésnél a lapok hossz­ éleit kell toldani a szerelőprofilokon. Rögzítő elemként faszerkezeten gyors­építő-csavarok , gipszkarton lap szegek vagy tűzőkapcsok, lemezprofilok ese­tén gyorsépítő-csavarok használhatók. Faszerkezeteknél a becsavarási mély­ség legalább 20 mm, a szeghossz pedig a lapvastagság legalább 2,5-szerese le­gyen; acéllemez profilok esetén a csa­varhossz a teljes lapvastagságnál mini­mum 10 mm-rel legyen hosszabb. Fém állóvázas építési mód esetében a lapok csak a függőlegesen álló C-vázprofilokhoz – és semmiképpen sem a vízszintes U-csatlakozó profilokhoz – rögzíthetők.

A rögzítést úgy kell elkészíteni, hogy a lapokban ne keletkezzenek emiatt feszültségek. Ehhez középről indulva a szélek irányába, vagy a lap egyik szélétől az átellenes szél felé haladva kell a rögzítést elkészíteni (7.34. ábra). A rögzítés során a lapokat szilárdan a tartószerkezethez kell nyomni. A lapoknak mindenütt teljesen fel kell feküdniük a tartószerkezetre, a rögzí­tő elemek pedig biztosan legyenek le­horgonyozva a tartószerkezetbe.

A rögzítő elemeket a lap felületére merőlegesen kell behajtani olyan mé­lyen   süllyesztve,   hogy   hézagoló anyaggal eltakarhatok legyenek. Vi­gyázni kell, hogy a rögzítő elem feje ne üsse át a kartont! A tűzőkapcsokat lehetőleg a karton szálirányára merő­legesen kell elhelyezni. A rosszul vagy mélyen ülő rögzítő elemeket el kell távolítani, és kb. 50 mm távol­ságra újakat kell elhelyezni. Többrétegű gipszkarton lemezek az egyrétegűekhez hasonlóan szerelhe­tők a vázra. A rétegeknek kötésben eltoltan takarniuk kell egymást. A többrétegű lemezeket falburkolatnál ritkábban, inkább válaszfalaknál al­kalmazzák. Az alsó réteget a felületi rögzítő elem mennyiségének 1/3-ával lehorgonyozzuk, majd a takaróréte­get – a szükséges távolságokban és megfelelő mennyiségű kapcsolóelem­mel – kell rögzíteni a vázszerkezet függőleges tartóihoz (7.35. ábra).

Többrétegű lemezburkolatok ragasz­tással is készíthetők, úgy, hogy az első réteget ugyanúgy szereljük fel, mint ahogyan az egyrétegű elemeket rögzítjük. A második lapréteget az elsővel a ragasztógipsszel vagy ragasztó hézagoló gipsszel kötjük össze. A gipszet „vékony ágyazatos” eljárás­sal, fogas simítóval, 100 mm széles, függőleges sávokban kell felhordani. A ragasztó gipszsávok egymástól mért távolsága nem lehet nagyobb, mint a csavaros rögzítésnél előírt távolság. Tűz gátló szerkezeteknél minden tűzgátlási szempontból hatékony lapréte­get csavarozással vagy szegezéssel kell a tartószerkezethez kötni.  Minden egyes réteg hézagzárását hézagoló-vagy ragasztó-simítógipsszel biztosí­tani kell. A ragasztásos eljárással rög­zített lapréteg tűzgátlás szempontjá­ból nem vehető számításba hatékony rétegként! Az utolsó réteg ragasztásos felerősítése kissé rontja a falszerkezet léghang védő képességét.

7.33. ábra. KNAUF gipszkarton lemez kap­csolása a vázszerkezethez a) favázra; b) fém­vázra 1 gipszkarton lemez 2 KNAUF gyors­építő csavar; 3 faheveder; 4 „C” szelvényű fémprofil (CW).

7.34. ábra. Rögzítési irányok a) sarokról két oldalra; b) középről két irányba.

7.35. ábra. Gipszkarton burkolat kettőzött rétegben fémvázra szerelve 1 szerelő keret­váz (UW); 2 tartóheveder „CW” profil; 3 KNAUF gipszkarton lemez, alsó teríték; 4 ta­karó burkolat; 5 szegező (csavar) sor; 6 tapaszoló horony; 7 tapasz (fugakitöltő); 8 üveg­szövet hézagtakaró csík.

Fémvázas előtétfal

Az előtétfal tulajdonképpen vázra szerelt burkolat. Tömör és könnyű­szerkezetes falakhoz egyaránt hang-és hőszigetelés javítására készül. A 12,5 vagy 15,0 mm vastag KNAUF GKB vagy BKB-I lapok és a falfelü­let között ásványgyapot réteget kell elhelyezni. Hangszigeteléshez a fém­alépítmény elülső éle és a meglévő fal között legalább 50 mm távolság szük­séges. A CD állványprofilok távol­sága legalább 50 cm legyen. Hőszige­telő burkolat készítésekor a távolság a szigetelőanyag vastagságától függ (a páralecsapódásra ügyelni kell). A 60/27-es CD profilokat 30/30-as UD profilokban, a padlón és a födémen kell vízszintesen vezetni.

A füg­gőleges 60/27-es CD profilokat 62,5 cm-enként, fél falmagasságban (vagy max. 150 cm magasságban) akuszti­kai lengőkengyellel, közvetlen függesztővel vagy acéllemez szögvassal meg kell erősíteni. Az akusztikai kengyel alá felragasztott tömítő szalag megakadályozza a felületi érintke­zést. A szerelvények beépítése és az ásványgyapot csúszásmentes elhelye­zése után a KNAUF GKB lapokat T 25-ös lemezcsavarokkal, max. 25 cm-enként kell a vázszerkezethez csava­rozni (7.36.-7.37. ábra). A 30/30-as UD profilokat a szükséges távolságokban, vízszintes és függőle­ges iránytartással, tiplikkel kell a fal­hoz erősíteni. A rögzítések távolsága legalább 80 cm legyen.

7.36. ábra. Előtétfal  fémvázzal, gipszkarton lemez burkolattal.

7.37. ábra. Előtétfal szerelési csomópontjai „1″ padozati; „2″ bekötési; „3/A” vakolt mennyezethez; „3/B” burkolt mennyezethez; „3/C” álmennyezethez való kapcsolás; „4″ sarok összedolgozás; „5″ függőleges soro­lás: hőszigetelt és szigeteletlen 1 KNAUF gipszkarton lap; 2 UD profil; 3 CD profil 60/ 27; 4 akusztikai támasz (tömítő szalag); 5 hő­szigetelés; 6 kengyel; 7 gyorsépítő csavar; 8 tipli; 9 főfal; 10 vakolat; 11 mennyezet; 12 fa heveder; 13 rugalmas dilatáció; 14 gyorsfüg­gesztő; 15 CD profil; 16 keresztösszekötő; 17 elasztikus kitöltő; 18 KNAUF padlólap; 19 alj­zat; 20 elválasztó csík; 21 hézagkitöltő; 22 tömítő szalag.

Szerelt válaszfalak

A gipszkarton KNAUF válaszfalak nem teherhordók, belső válaszfalak­ként, egy vagy két rétegben az építkezés helyszínén szerelhetők össze. A statikai és fizikai funkcióit az acél­lemezből készült alapkonstrukció, a gipszkartonból készített lapok és esetenként a kettő közötti üreget kitöltő szigetelőanyag határozza meg. Képe­sek kisebb súlyú fali tárgyakat hor­dozni: pld. mosdó; kézmosó stb.

KNAUF válaszfalak általában belső terekben készülnek. Nem alkalmaz­hatók ipari vizes helyiségekben, sza­badban, istállókban és olyan helye­ken, ahol igen magas a hőmérséklet (állandóan 50 °C feletti), vagy ahol magas páratartalommal (80% felett) kell számolni (7.38.-7.49. ábra). A szerelés a beméréssel és előrajzolással kezdődik, a faltengelyek, a hord állványok, az ajtók és az egyéb nyílások helyének kijelölésével a nyers padlózaton, majd a jelölések falakra és mennyezetre való felvitelé­vel. Ezt követi a profilok alaphoz rögzítése; a nyers padlón és a födé­men UW profilt, az oldalsó falcsatla­kozásoknál CW profilt kell felszerel­ni. A profilokat még szerelés előtt öntapadó tömítő szalaggal vagy más megfelelő tömítőanyaggal látjuk el. Egyenetlen alapokat szerelés előtt ki kell egyenlíteni.

Be kell állítani a függőleges CW stender profilokat a peremprofilokba. – A stender profilok legalább 15 mm-nyire nyúljanak bele a felső UW pro­filba, úgy, hogy a felső végeknél kb. 1 cm játékuk legyen. Ezután követ­kezik a gipszkarton lapok felszerelé­se, az egyik falvégtől kezdve. Az első lapot könnyedén a stenderhez nyom­juk, majd vízmértékkel pontosan be­igazítjuk, és lemezcsavarokkal feszültségmentesen az alaphoz rögzít­jük. A következő lapokat ugyanígy szereljük, az illesztő lapnál (passzító-lapnál) a fal végén a stendertáv nem lehet 62,5 cm-nél több, hangszigete­lési célú szerkezet esetén pedig nem lehet kevesebb sem 50 cm-nél. Ha tűz- vagy hangszigetelési követel­mények esetén kettőzni kell a burko­latot, az első lapsor illesztéseit el kell glettelni. A födémillesztéseknél vi­szont a felső UW profilhoz nem sza­bad a lapokat hozzácsavarozni (a fö­démhaj lás miatt).

Épületfizikai szempontból szálas ás­ványi anyagú szigetelést a teljes felü­letre kiterjedően, tömören kell a fal­üregben elhelyezni, és lecsúszás ellen biztosítani kell. A szigetelőanyag névleges vastagsága nem lehet több, mint a falüreg vastagsága, de véko­nyabb sem lehet a megengedettnél. Ezután helyezzük el a második falsí­kot, a lapokat a túloldali lapokhoz vi­szonyítva eltoltan. 0,8 mm-nél vasta­gabb fémlemez profilok esetén fúró­csúccsal ellátott csavarokat kell hasz­nálni.

Az úgynevezett repülőcsatlakozá­sokat profilok beépítésével kell meg­oldani. Ajtó- és ablaktokoknál vagy hasonló nyílások esetén a nyílások mindkét oldalán további profilokat kell beépíteni, amelyek erőssége részben a falszerkezet kialakításá­tól, a fal magasságától és nagyságá­tól, valamint az ajtólapból (nyílászá­róból) adódó terheléstől függ. A tel­jes falmagasságú ajtóprofilokat a felső és az alsó peremprofilhoz kell erősíteni.

2,80 m belmagasság esetén a CW pro­filok 25 kg könnyű ajtólapot bírnak el. Ennél nehezebb ajtó, ill. maga­sabb fal esetén legalább 2 mm-es UA merevítő profil szükséges. A gipszkarton lapok glettelése akkor végezhető, ha a falszerkezet már fe­szültségmentes (a feszültségek a ned­vességtartalom vagy hőhatás miatt keletkeznek). A munka min. +5 °C hőmérséklet esetén végezhető. A glettelés alatti magas páratartalom (a későbbi használati viszonyokhoz ké­pest), valamint a hirtelen szárítás vagy a szárító fűtés repedésképződés­hez vezethet.

Papír vagy üvegszövet fedőcsík használata esetén a glettelés KNAUF-fugakitöltővel (Fugenfüller) és KNAUF-Füllfixszel végezhető. Ha a glettelt felületet csiszolni is kell, ügyeljünk arra, hogy közben a kar­tont ne durvítsuk el! Más épületrészekhez való csatlakozá­soknál elválasztó csíkokat, ill. profi­lokat kell beépíteni. Az alapon levő tágulási hézagokat a fal alatt teljesen át kell vezetni. A felülettel szemben támasztott rendkívüli követelmények esetén (pl. magas fényezésű lakko­zásnál vagy súroló fényeknél) az egész felületet glettelni kell.

7.38. ábra. Válaszfal szerelése KNAUF ele­mekből, a „vázkészültségtől” a teljes befeje­zésig.

7.43. ábra. Fémvázra szerelt kettős borítású gipszkarton lemez válaszfal KNAUF elemekből.

A tetőtérben kialakítandó lakó- vagy huzamosabb tartózkodásra szánt te­rek kialakításánál már a tervezés idő­szakában gondolni kell bizonyos problémák megoldására, pl. a tető­szerkezet székoszlopain át a födémre adódó terhekre, a szarufák helyzeté­re, az oszlopokra, a kéményekre, a tetőborításra, a víz-, a villany- és a csatornahálózat kialakítására. Ter­mészetesen figyelembe kell venni az építési hatóságok előírásait is. (7.51.-7.53. ábra).

A megfelelő hőszigetelés érdekében a szarufák közé, ill. eléjük hőszige­telő réteget kell beépíteni. A hordo­zórendszer rácsszerkezetének mére­teit és távolságait, valamint (ennek megfelelően) a KNAUF lapok elhe­lyezésének irányát a hőszigetelés faj­tája, vastagsága és szélessége függvé­nyében kell meghatározni. A tervezett párazáró réteget a lehető legszorosabban kell beépíteni a KNAUF tűzvédelmi lapok mögé. Erre a célra legjobb a gyárilag alufó­liával borított tűzvédelmi lap vagy a PE fólia beépítése, amely 0,2 mm vastag, és a szerelési lécszerkezet- re erősíthető fel egy kapcsológéppel. Használható alumínium kasírozással ellátott ásványi szigetelőanyag is. A síkba igazított alszerkezetre a KNAUF- féle tűzvédelmi lapok gyors­építő-csavarokkal (lemezcsavarok­kal) erősíthetők fel. A tűzvédelmi la­pok vastagsága általában 15,0 mm. Nedves,a párás helyiségekben (für­dőkben, zuhanyozókban GKF-I jelű impregnált KNAUF tűzvédelmi lapo­kat kell beépíteni.

A felerősítési helyeket, csavarfejeket és illesztéseket el kell glettelni (pl. HRK él kiképző és KNAUF Uniflott anyagokkal). Amennyiben várható a tetőfelület na­gyobb mozgása, és nagyobb felüle­tekről van szó, 10 m-enként tágulási hézagot kell kialakítani (7.54.-7.65. ábra).

7.52. ábra. KNAUF gipszkarton lemezből készülő tetőtér beépítés fekvő lapokkal, álló hevederezéssel.

7.53. ábra. KNAUF gipszkarton lemezből készülő ferde tetőtér beépítés álló lapokkal, és fekvő hevederezéssel.

7.54. ábra. Tetőtér beépítés függőleges fal­szakasza KNAUF gipszkarton lemezekből, fa­vázra szerelve 1 gipszkarton lemez; 2 pára­záró fólia; 3 lécezés (50/30); 4 tapaszolás; 5 facsavar; 6 lengőkengyel; 7 hosszheveder; 8 ásványi hőszigetelés; 9 álló stafli közötti ás­ványi (szálas) hőszigetelés; 10 talp; 11 tiplis rögzítés; 12 támasztó lécezés (30-40 cm-en­ként); 13 szarufa; 14 légjárat; 15 tetőfólia;

7.55. ábra. Tetőtér beépítés kereszt- és hosszhevederes keresztmetszete KNAUF gipszkarton lemezből; a) szarufával párhuza­mos; b) szarufára merőleges irányú hevede­rezéssel; 1 gipszkarton lap; 2 párazáró fólia; 3 álló heveder; 4 légrés; 5 kereszt (hossz) heveder; 6 kengyel; 7 alsó keresztirányú hőszigetelés; 8 szarufaköz (ásványi) hőszigete­lése; 9 légjárat; 10 tetőfólia; 11 gyorsszerelő csavarozás.

7.56. ábra. Tetőtér beépítés fahevederezéssel, szarufára merőleges metszettel, KNAUF gipszkarton burkolattal a) szarufával párhu­zamos; b) szarufára merőleges irányú heve­derezéssel; 1 gipszkarton lap; 2 párazáró fó­lia; 3 álló heveder; 4 légrés; 5 kereszt (hossz) heveder; 6 kengyel; 7 alsó keresztirányú hőszigetelés; 8 szarufaköz (ásványi) hőszigete­lése; 9 légjárat; 10 tetőfólia; 11 gyorsszerelő csavarozás.

7.57. ábra. Tetőtér beépítés favázalj hevede­rére merőleges profil-acélváz, mint hordozó heveder, kengyeles kapcsolással, KNAUF gipszkarton lemez burkolattal a) szarufával párhuzamos; b) szarufára merőleges irányú szerelő hevederezéssel 1 KNAUF gipszkarton lemez; 2 párazáró réteg; 3 CD profil; 4 ken­gyel; 5 légrés; 6 szarufához kapcsolt hordozó faheveder; 7 hőszigetelés (kitömés); 8 átfedő hőszigetelés; 9 ásványi hőszigetelés (szaru­fák között); 10 légjárat; 11 tetőfólia.

7.58. ábra. Tetőtér beépítés fémprofil tartó­hevederezéssel, szarufára merőleges met­szet; a) szarufával párhuzamos; b) szarufára merőleges CD profil tartóhevederezéssel, KNAUF gipszkarton alsó burkolattal 1 KNAUF gipszkarton lemez; 2 párazáró réteg; 3 CD profil; 4 kengyel; 5 légrés; 6 szarufához kap­csolt hordozó faheveder; 7 hőszigetelés (ki-tömés); 8 átfedő hőszigetelés; 9 ásványi hő­szigetelés (szarufák között); 10 légjárat; 11 tetőfólia.

7.59. ábra. Tetőtér beépítés mennyezetének csatlakozása főfalhoz a) KNAUF thermo fal­burkolattal; b) normál vakolatú oromzattal. 1 KNAUF gipszkarton lemez; 2 légrés; 3 sze­relő heveder; 4 kengyel; 5 tartóheveder; 6 alsó átfutó hőszigetelés; 7 gerendaköz hőszi­getelése; 8 légrés; 9 takaró heveder; 10 járó­burkolat; 11 fagerenda (fogófa); 12 főfal; 13 vakolat; 14,15 thermo lemez; 16 ütköző profil; 17 élvédő.

7.60. ábra. Tetőtér beépítés teljes (alsó-fel­ső) burkolata és alsó síkbani szerelt válasz­falkapcsolása 1 KNAUF gipszkarton lemez; 2 UW profil; 3 szerelő heveder; 4 légrés; 5 tar­tóheveder; 6 hőszigetelés; 7 csavaros kap­csolás, KNAUF rögzítővel; 8 KNAUF gyors­építő csavar; 9 fagerenda; 10 ásványi hőszi­getelés; 11 teherelosztó heveder; 12 KNAUF padlóelem; 13 fogazott ütköző perem.

7.61. ábra. Tetőtér beépítés zárófödémje és akusztikai válaszfal kapcsolata 1 KNAUF gipszkarton lemez; 2 gipszkarton lemez pa­pucstámasz; 3 ásványi hő- és hangszigetelő lemez; 4 ásványi hőszigetelés; 5 szerelő he­veder; 6 kengyel; 7 keresztheveder (hőszige­telő réteggel); 8 UW profil; 9 gyorsépítő csa­var; 10 fagerenda; 11 tömítő szalag; 12 teher­elosztó heveder; 13 KNAUF padlóelem.

7.62. ábra. Padlástér beépítés és válaszfal szerelése KNAUF gipszkarton elemekből.

7.63. ábra. Gipszkarton „Panel” elemek toldása ferde mennyezeten.

7.64. ábra. A gipszkarton „Panel” elemek csavaros kapcsolása előfúrással.

7.65. ábra. KNAUF gipszkarton lemezek üt­közőperemeinek és a csavar süllyesztékeinek kikenése KNAUF hézagkitöltő masszával.

7.66. ábra. Álmennyezet és határoló fal kapcsolata függesztett szerelvényekkel a) KNAUF gipszkarton falburkolattal; b) sima falhoz ütköztetve 1 KNAUF gipszkarton lap; 2 CD 60-as szerelőprofil; 3 gyorsépítő csavar; 4 hordozó profil; 5 ankerfix gyors felfüggesz­tő; 6 szerelő (ütköző) perem falhoz ragasztva; 7 ragasztó réteg; 8 választó csík; 9 él védő; 10 ragasztó habarcs.

Hőszigetelés

Az alulméretezett hőszigetelés nem­csak nagy fűtési költséget jelent té­len, hanem a nyári hónapokban túl­melegedett tetőhéj miatt elviselhetet­len hőséget is.

A gyakorlatban a 16 cm vastag szál­anyagból készült hőszigetelések váltak be a legjobban (pl. 10 + 6 cm). A megfelelő hőszigetelés beépítésén túl a szerkezet felépítésére is figyelni kell. A párazáró réteg a meleg olda­lon (ez közvetlenül a gipszkarton lap mögött van) megvédi a hőszigetelést a lecsapódó nedvességtől. A szigete­lőanyag hátoldalán egy legalább 2 cm vastag légrés szükséges a tetőfedés alatt az esetleg kicsapódó felületi nedvesség elvezetéséhez. Ha nincs alsó fólia és aláfeszített ve­zetés, akkor a tetőlécek és a hőszige­telés hátoldala között egy kb. 5 cm méretű hátsó szellőzésről kell gondoskodni, ez azonban télen, a befúvódó hó miatt vagy az olvadás során keletkező vizek miatt gondokat okoz­hat.

Padlástéri mennyezet

Favázas padlástéri mennyezet általá­ban a tetőtér beépítéseknél a fedél­szék torokgerendáira vagy fogópár­jaira készül. Hagyományos fafödé­mek inkább időszakos épületeknél és helyiségeknél fordulnak elő. A pad­lástéri mennyezeteknél a tűzvédelmi lapok minősége kiemelt fontosságú. A KNAUF tűzvédelmi lapokat födé­mek és ferdetető lehatárolások ese­tén mindig keresztirányban kell fel­erősíteni. A szigetelőanyag és a hor­dozó rácsszerkezet szerint megkülön­böztetünk „fekvő” (lásd a 7.52. ábrát) és „álló” (lásd a 7.53. ábrát) szerelési módot.

Az elhelyezési irány megter­vezésével elkerülhető a gazdaságta­lan munka, és az anyagtakarékos ki­szabás is egyszerűbb. A légzőnyílásokat úgy kell kiképezni, hogy tetőáttöréseknél (pl. tetőtér ab­lakok, kémények vagy hasonlók) is akadálytalanul működjenek. A szigetelőanyagok tömör beépítése érdekében az első réteg szélessége (a szarufák között) kb. 2 cm-rel széle­sebb legyen, mint a szarufák távolsá­ga. Minden további közt ugyanúgy meg kell „tömni”. A hátsó szellőzés­hez a szigetelőanyag és az alsó tetősík között 2 cm hézagot kell hagynunk. Amennyiben nincs alátét fólia külön légjárattal, akkor 5 cm-es hézag szükséges a tetőlécek és a szigetelőanyag között.

A KNAUF tűzvédelmi lapokat min­dig merőlegesen szereljük a hordozó szerkezet (fa- vagy fémanyagú) pro­filjaihoz. A lapok homlokzati éleinek mindig fel kell feküdniük a hord szerkezeten, a hosszanti éleket pedig tompán kell illeszteni. Kétrétegű bo­rítás esetén mindkét irányban átfedé­ses illesztést kell készíteni. A lapokat KNAUF- féle gyorsépítő­ csavarokkal kell rögzíteni. A rögzítő­ elem (lemezcsavar) és a kartonnal megerősített hosszirányú éle között legalább 10 mm távolság legyen, a le­vágott (fűrészelt) élnél ugyanez lega­lább 15 mm legyen.

A rögzítések egymás közötti távolsága 170 mm (fala­kon 250 mm). A csavarokat merőle­gesen kell behajtani, mert különben a csavarfej megsértené a kartont, ami így hordképességéből veszítene. Min­den átmenetet – ferde tető és födém között; vagy ferdetető és térdfal kö­zött; vagy tető és orom között (ha GK lapokból álló borítás van) -KNAUF papír fugafedő csíkkal kell burkolni, védeni. A fedélszék erősebb mozgásának lehetősége esetén a belső sarkokba dilatációs szerkezetet kell beépíteni.

Álmennyezetek

E fejezetrészben a kötet terjedelmi korlátai miatt csak ízelítőt adunk e témából, de sorozatunk következő könyvében részletesen foglalkozunk az álmennyezetekkel. Néhány példán át mutatjuk be a gipszkarton sokoldalú alkalmazásának lehetőségét (7.66.-7.67. ábra).

Födémek alsó burkolásához és na­gyobb belmagasságú terek arányai­nak kedvezőbbé tételéhez jól hasz­nálhatók:

• a KNAUF GKB lapok;
• a KNAUF GKF tűzvédelmi lapok;
• a KNAUF GK lyukacsos vagy slic­ceit lapok
• valamint az impregnált KNAUF- féle építő vagy tűzvédő lapok GKB-I, GKF-I típusjellel.

A lapokat fémvázas keretre (szintben levő rácsra) kell rácsavarozni.

7.67. ábra. Gipszkarton válaszfal és álmennyezet kapcsolt szerelése 1 KNAUF gipszkar­ton lap; 2 szerelő fémváz; 3 hőszigetelés; 4 levágandó (csík); 5 elválasztó csík; 6 csava­ros kapcsolás; 7 szerelőprofil (CD 60); 8 füg­gesztő elem.

7.68. ábra. Csavaros kapcsolások KNAUF gipszkarton lemezhez a) elasztikus tiplivel; b) orsós és tárcsás tiplivel; c) tartóhorog be­helyezése és rögzítése csavarozással.

7.69. ábra. Fényforrások beépítése gipsz­karton falba vagy mennyezetbe.

7.70. ábra. Védőcső behelyezése fűtési és vízvezeték-rendszerhez.

Általános követelmények

A gipszkarton lapokat általában a szokásos módon, zárt felületet képez­ve, megerősített és kötött hézagokkal építjük, előfordulhat azonban látszó hézagos megoldás is. Zárt hézagkép­zés esetén a gipszkarton lapok szoro­san illesztve vagy max. 5 mm hézag­gal építhetők össze. A kartonnal bur­kolt hossz élekkel kiképezett gipsz­karton lapokat erősítőcsík behelye­zésével kell kihézagolni. A kartonburkolat nélküli éleket a bandázs el­helyezése előtt, a karton széleinél le kell tompítani. Ezeket a hézagokat is el kell látni erősítőcsíkkal, és a hézagolást 50 cm-es szakaszokban folya­matosan el kell végezni.

A hézago­kon kívül a rögzítő elemek süllyesz­tett részeit is úgy kell kiképezni, hogy sík felület jöjjön létre. Hézagoló-anyagként simítógipsz (hézagkitöltő ­gipsz) vagy kifejezetten a gipszkarton lapok hézagolásához alkalmas enyv-cellulóz bázisú hézagoló anyag hasz­nálható. Az enyvcellulóz bázisú hézagoló anyagra  azonban nem szabad gipszbázisú anyaggal rádolgozni, nem használható nedves helyiségekben. A hézagok kézi vagy gépi úton tölthetők ki. Erősen igénybe vett éleknél ajánlatos hézagerősítő csík helyett korrózióvédelemmel ellátott derékszögű él védő profil vagy fémmel erősített papírcsík alkalmazása. A hézagkitöltést több lépésben kell elkészíteni. Először a hézagokat teljesen ki kell tölteni, és el kell helyezni a papír vagy üvegszövet anyagú hé­zagerősítő csíkot. A következő lépésben kialakítjuk a sima átme­netet a lapok felületéhez.

Az egyes munkák csak az előző hézagoló réteg megkeményedése után végezhetők. A csiszolásnál a csatlakozó kartonfelületet nem szabad felérdesíteni. Az épületszerkezet tágulási hézagai környezetében a gipszkarton lap felü­leténél és annak tartószerkezeténél is tágulási hézagot kell kiképezni. Nagyobb mennyezetfelületek esetén kb. 10 m-enként tágulási hézagot kell hagyni, úgy, hogy a csatlakozó épü­letrészekkel vagy a körbefutó szegé­lyekkel való kapcsolatot is eltolással alakítjuk ki. Gipszkartonnal burkolt hosszú válasz- és közfalakat (pl. fo­lyosóknál) 15-20 m-enként szintén mozgási hézagokkal kell megszakí­tani.

Ha nagyobb födémlehajlásra számít­hatunk, csúszó födémkapcsolatot kell kialakítani. Gipszkarton falburkolat­ból válasz- vagy közfalba való, színelő átmenet esetén is célszerű tágu­lási hézagot kiképezni. A burkolat alatt könnyen szerelhetők épületgépészeti szerelvények, pél­dául a víz, villany, csatorna hálózat­hoz. Az egyéb rögzítések, függesztékek csavaros kötéssel kapcsolhatók a felületi gipszkarton lemezekhez (7.68.-7.70. ábra). Szerelt falba gáz­vezetéket beépíteni tilos, a gázveze­ték a falat csak keresztezheti, védő-csövön keresztül vezetve.

Szerelt fémvázak

A gipszkarton lapok belső „térépítészet”-i elemként is igen sokoldalúan használhatók, az előzőkben felsorolt előnyökből adódóan. Térépítészeti elemként a gipszkartont valamilyen hordozó szerkezetre kell felerősíteni. Hordozó vázszerkezet­ről már eddig is beszéltünk a rendszer részeként, most magáról a vázról ej­tünk néhány szót.

7.71. ábra. Válaszfal fémváz keret PROTEK­TOR profilokból; 1 UM profil fogadó keret; 2 CW profil szerelőváz Bm = belmagasság.

7.72. ábra. Szerelt válaszfal, ajtóval a) PRO­TEKTOR fémváz; b) KNAUF gipszkarton bur­kolat; 1 CW szerelő váz; 2 csonka váz; 3 UW talp; 4 UW szemöldökkeret; 5 UW kereszt­borda; 6 tokmerevítő; 7 gipszkarton burkolat; 8 furat/csavaros rögzítés; 9 ajtótok.

7.73. ábra. Ajtótok fogadására alkalmas normál CW profil elem beépítése 1 UW mennyezeti fogadó keret; 2 padlószinti UW heveder; 3 álló szerelőborda GW szelvény­ből; 4 csonk; 5 popszegecs vagy nittelés; 6 ajtótok; 7 ajtótok csavaros kapcsolása.

7.74. ábra. Fém ajtótok és szerelt gipszkar­ton válaszfal összeépítése egymásba csúsz­tatott 2 db CW profil elemmel 1 CW szerelő és fogadó profil; 2 légrés; 3 gipszkarton bur­kolat; 4 hő- és hangszigetelés; 5 szerelt ajtó­tok; 6 egymásba csúsztatott CW profilok.

Szerelt fém vázszerkezetek

Az eddig bemutatott termékekhez hasonlóan, a vázszerkezetekkel is számos fémprofil-gyártó cég foglal­kozik és jelen van az európai piacon. A termékek között kiemelkedőek a gipszkarton lemezek alkalmazását megkönnyítő PROTEKTOR termé­kek. A következő példákat a PROTEKTORWERK Hungária Kft. 1106 Budapest X., Jászberényi út 38-72. termék és alkalmazási listája alapján mutatjuk be.

A felsorolt megoldásoknál a gipszkarton a KNAUF cég gyártmánya, a fémváz pedig a PROTEKTOR cég terméke. A válaszfalaknál, a vázas falburkola­toknál, a padlástér beépítések szerelő hevederezésénél és az álmennyeze­teknél a legsokoldalúbban használt profilok az UW és CW profilok. (A jel első betűje a profil keresztmet­szeti formájára utal.) A szelvények anyaga – hasonlóan az egyéb fém építőelemekhez – hor­ganyzott acéllemez. A lemezvastag­ság 0,60 mm, fix hosszúságú CW-bordáknál pedig 0,75 mm.

7.76. ábra. Lengővázas falváz fal bekötés­sel és falbekötés nélkül 1 alsó fogadó profil UW 50-06; 2 UW 75-06; 3 szerelő profil UW 50-06; 4 CW 75-06; 5 lengő kengyel; 6 egy oldalon öntapadós filcszalag; 7 hőszige­telés; 8 lábazati takaró profil; 9 gipszkarton burkolat.

7.77. ábra. Ragasztott hevederes gipszkar­ton burkolat 1 PROTEKTOR GK profil; 2 KNAUF gipszkarton lemez; 3 fogadó fal; 4 he­vederezés a nyíláskeret körülburkolásához.

7.78. ábra. PROTEKTOR álmennyezet-rend­szerek a) K 400 H rendszer; b) K 400 D rend­szer; 1 CD noniusz függesztő; 2 normál füg­gesztek; 3 CD mennyezetprofil; 4 CD kap­csoló elem; CD függesztő profil; 6 U fali fo­gadó profil; 7 U fali szerelő profil; 8 noniusz horgony; 9 födémfüggesztő; 10 gipszkarton lap.

7.79. ábra. Válaszfal szerelés PROTEKTOR profilokból.

A 0,60 mm vastagságú szelvények CW-50/55 szelvénynél: 2,75; 3,00; 3,50, CW-50/75 szelvénynél: 2,50; 2,60; 2,75; 3,00; 3,50; 4,00, CW 50/100 szelvénynél: 2,75; 3,00; 3,50; 4,00 m hosszban készülnek.

Az UW-50; UW-75 és UW-100 szelvé­nyek mindig 4,00 m hosszúságúak. Az első szám a szelvény magassági, második a talp szélességi mérete mm-ben, pl. CW 100 első betűje a „C” szelvényt jelöli, a második betű a rendszer jele „W”; a 100 a 98,8 mm talpszélességet, az 50 mm az 50 mm szelvénymagasságot jelenti. A kétféle profil, valamint az ugyan­azon méretrendszeren belüli változó talpszélességnek köszönhetően a pro­filok végei egymásba illeszthetők. Az illesztő profil talpszélességi mérete adja a készre szerelt váz vastagságát.

Válaszfalak vázainál az alsó és fölső, talp- és mennyezeti befogásokhoz az UW elemek használhatók:

• UW 50-06; UW 50-075;
• UW 75-06; UW 50-075;
• UW 100-06; UW 50-075.

A váz függőleges elemei CW szelvé­nyekből készülnek, amelyeket UW profilba fixen, a felső UW profilhoz pedig mozgási hézaggal kell csatla­koztatni. A gipszkarton lemezek mé­reteinek megfelelően a tengelykiosz­tás 600 vagy 625 mm lehet. A tábla lehet 120, ül. 125 cm széles is, egy táblába három borda esik.

A függőleges vázelemekhez:

• CW 50-06; CW 50-075;
• CW 75-06; CW 75-075;
• UW 100-06; UW 100-075 bordák használhatók.

Az utolsó számjegy határozza meg a profil vastagságát: 06 = 0,6 mm-es szelvényt jelent (7.71.-7.72. ábra). Nagyobb belmagasságú válaszfalak­nál és ajtóknál merevítő profilokat kell beépíteni, a stabilitás fokozása és a tok tökéletes szerelhetősége érde­kében. Az ajtótoknál a függőleges CW profilt – ellentétben a többi füg­gőleges borda „lengő” beépítésével – fölső végénél is csavaros kötéssel kell rögzíteni a mennyezeti hevederhez. Az ajtótok felett keresztmerevítést kell beépíteni, amihez vagy a külön ehhez készített speciális csavaros csonkelem használható, vagy két da­rab C-elemet kell teleszkóp-szerűén egymásba csúsztatni (7.73.-7.74. ábra).

A PROTEKTOR cég által mérete­zett szerelt gipszkarton válaszfalak különböző  szelvénykonstrukciókkal és felületi burkolattal készíthetők (7.75. ábra; 7.3. táblázat). A külön­böző válaszfal vastagságoknál a „V” érték a teljes szerkezeti vastagság, amelynél a táblázati „kódjel:” betű­jelénél az első szám a váz, a második a teljes konstrukciós vastagságot je­lenti (mm-ben).

Falburkolatok ún. lengőfalaként a vá­laszfalak építéséhez is használt ki­sebb méretű szelvényekből készíthe­tők a falra szerelve (középen kengye­les kikötéssel). Maga a szerelés ha­sonló, de nem azonos a válaszfalak szerelésével. A gipszkarton burkola­tot (7.76. ábra) a külső fal belső olda­lára kell szerelni. A gipszkarton le­mez falhoz ragasztását már bemutat­tuk. Létezik még ragasztott hevede­res szerelési megoldás is, ahol a 70/ 15,5 mm-es szelvényű GK jelű fém­profilokat ragasztóhabarccsal felra­gasztják a falra. A „vonalba” állított profilokra a gipszkarton lemezek 2-3 nap kötési idő után, süllyesztett csa­varos kötéssel szerelhetők fel (7.77. ábra). Álmennyezetek esetén a gipszkarton lemezek CD és U profilok, valamint kapcsoló elemeik segítségével szerel­hetők fel (7.78. ábra).