Ház

Telekhez jutás és a lakótelek területfelhasználása

A lakóházépítés első lépése természetesen a számvetés, amelynek tartalmaznia kell:

  • a lakótelek árát;
  • az épülő lakóház költségeit;
  • a járulékos költségeket;
  • a közműellátás költségeit és
  • az esetleges áthidaló kölcsönöket.

A telek a következő módokon szerezhető meg:

  • vásárlással egylakásos épülethez;
  • vásárlással két- vagy többlakásos épülethez;
  • családi telek megosztásával. Meglévő épületnél emeletráépítéssel vagy toldalék építésével is kialakítható a szükséges lakás. A felsorolt lehetőségek között az első a legköltségesebb, az utolsó pedig a legolcsóbb.

A lakótelek területfelhasználása

A községek és városok belterületei rendezési szempontból terület-felhasználási egységekre osztottak. Ezek a következők: lakó-, üdülő-, lakó/üdülő-, intézmény-, ipari, közlekedési; zöld-, erdő- és mezőgazdasági, ül. egyéb rendeltetésű területek. A területfelhasználási egységeket és határvonalaikat általános vagy összevont rendezési terv, ül. ennek hiányában helyi tanácsrendelet állapítja meg, melynek során a rendezési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárási rendeleteket alkalmaznak.

Jegyezzük meg! A területfelhasználási egységeket emberi és környezetvédelmi okok miatt megfelelő védőtávolságok és védőzónák közbeiktatásával különítik el egymástól. Gondoljunk pl. a lakóterület és az ipari egységek (vagy övezetek) egymást zavaró hatásaira.

A lakó- és üdülőegységeket területi övezetekbe sorolták, ahol érvényesülni kell megfelelő belterületi követelményeknek.

Bel-és külterület

A lakó- és üdülőterületek minden esetben a községek vagy városok belterületeibe tartoznak. A mezőgazdasági rendeltetésű területek a település külterületének részei.

A telek beépíthetőségéről előzetesen

  • a helyi tanácsnál vagy
  • a területi földhivatalnál tájékozódhatunk, de mindenkor a rendezési terv vagy a helyi tanácsrendelet területi követelményei a mértékadók.

A területileg illetékes földhivatalban

1. a) A tulajdonos-nyilvántartási csoportnál pontosan megtudhatunk mindent a következőkkel kapcsolatosan:

  • a tulajdonosok neve;
  • az esetleges tulajdoni hányadok (ebből megtudhatjuk, hogy van-e a tulajdonosok között olyan személy, akivel nem tárgyaltunk);
  • eladási és beépítési korlátozás, esetleg végrehajtandó kötelezettség;
  • van-e kiskorú vagy kijelölt gyámmal rendelkező személy az eladók között;
  • van-e egyéb bejegyzett jelzálog vagy terhelési kötelezettség ;
  • van-e szolgalmi jog bejegyezve (pl. szint alatti közműre) és arra kötelező vonatkozások;
  • vannak-e pénzügyi terhek, és kit terhelnek; ki, mikor és hogyan egyenlíti ki ezeket;
  • van-e haszonélvezeti jog bejegyezve;
  • elidegenítési tilalom;
  • bejegyzett tulajdonosokra beépítési kötelezettség;
  • van-e folyamatban a telekkel kapcsolatos egyéb eljárás (pl. bírósági ügy, adó- és köztartozás stb.);
  • az eladók magyar állampolgárok-e;
  • a telek területe (ebből mennyi az ún. lakóház, udvar és mennyi a kert stb.);
  • a telek tulajdoni lapjának száma;
  • a telek helyrajzi száma (a belterületi telkek száma 1-9 sorszámmal kezdődik, pl.: 9112/2 hrsz.);
  • művelési ág (pl. kert, házhely, lakóház, lakóházkert, építési telek stb. elnevezéssel);
  • van-e építési tilalom bejegyezve.

1. b) A térképtári nyilvántartásnál tájékozódhatunk:

  • a telek „tulajdonosi” nyilvántartás helyrajzi szám szerinti azonosságáról;
  • a telek vetületi helyéről, méretéről, alakjáról és a rajta lévő építményekről;
  • lejtős terep esetén a szintvonalakról;
  • a geodéziai alappontokról (ezek értékei külön nyilvántartásban találhatók);
  • a keresztező közüzemi közművek (pl. országos lég- és távvezeték stb.) helyzetéről.

A földhivatali (vagy a régi nevén telekkönyvi) nyilvántartásról

  • a) az ingatlan-nyilvántartásnál beszerzett tulajdoni lappal -más néven telekkönyvi szemlével – dokumentálhatjuk vagy igazolhatjuk a telek tulajdonjogi adatait;
  • b) a térképtárnál beszerzett hiteles térképmásolat vagy helyszínrajz pedig a telek alaki jellemzőinek hitelesített dokumentuma. Mindkettőért fizetni kell, okmánybélyeggel, ül. egyéb módon, pl.: számlaátutalással. A szemleív csakis „építési engedélyhez” való felhasználása azonban mentes a fizetés alól.
Jegyezzük meg! A mezőgazdasági rendeltetésű területek külterületbe tartoznak. A külterületek helyrajziszám-jelölése általában 0-val kezdődik (pl. 0169 hrsz.).

Külterületen a lakóházépítés ugyan nem minden esetben lehetetlen, de túlnyomó többségben alapvetően tilos. A külterületi építési lehetőségeket a helyi tanács tanácsrendelete szabályozza kötelezően. Ezek elsősorban kialakult tanyás térségekben lehetségesek, ha egyébként az egyéb feltételek fennállnak vagy valamilyen módon kielégíthetők.