• régi ház

Házépítés és ökológia, a régi épületek korszerűsítése

Egy régi ház megszerzésénél és átépítésénél számos egyéb körülmény mellett az ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a saját egészsé­günkre nézve előnyös anyagokat és építésmódot válasszunk ki, állandóan szem előtt kell tartanunk azt is, hogy az építőanyagok, az építési tevékeny­ségek a környezetet ne károsítsák.

A környezetre tudatosan ügyelő építkezéshez az ökológiai tényezőkkel felelősen számoló lakás­kultúrára és életstílusra van szükség.

Az ökologikus építkezést a gyakorlatban cím­szavakkal nagyjából a következőképpen lehet jel­lemezni: káros anyagokat nem, vagy csak kismér­tékben tartalmazó építőanyagok, természetközeli ellátó- és mentesítő rendszerek (pl. szennyvízelve­zetés és a háztartási hulladék eltávolítása), ener­gia-, nyersanyag-, terület- és költségtakarékos építkezés.

Egészséges építkezés

Az egészséges építkezésnél lényegében káros anyagoktól lehetőleg mentes, természetközeli építőanyagok alkalmazásáról, valamint a termé­szetes és mesterséges sugárzások és erőterek figyelembevételéről van szó.

Az „épületbiológia” intenzíven foglalkozik a la­káskörülmények ilyen jellegű egészségügyi kér­déseivel és az utóbbi években a különböző egye­sületekben és szövetségekben kifejtett tevékeny­sége révén jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény ezeknek a kérdéseknek a tudatára ébredt. Ezzel azonban sajnálatos módon néhány félreértésnek is elvetette a magvát. Téves például az a nézet, hogy a (bizonyos esetekben szükséges) páraszigetelő réteg a helyiség klímá­ját előnytelenül befolyásolja és alkalmazása ezért nem helyénvaló. Elhagyása esetén a nedvesség a házban jelentős károkat okozhat és épületele­mek tönkremenetelét okozhatja.

A „hőszigetelés vagy hőtárolás” kérdése körüli vita mindaddig céltalan, amíg az épületbiológia ellenőrizhető tapasztalatokat és ajánlásokat nem ad arra nézve, hogy hogyan lehet a régi és új épületek fűtőenergia-felhasználását globális lép­tékkel mérve drasztikusan csökkenteni.

Korszerűsítés

Az energiatakarékosságra irányuló intézkedé­sek a korszerűsítés nagyon fontos területét jelen­tik, mert éppen a régi épületek azok, melyeknek nem ritkán különösen nagy az energiafogyasztá­suk. Az ilyen intézkedések mindig gazdaságosak, akár hosszú távon – ökológiai értelemben -, akár középtávon – a ház költséggazdálkodása szem­pontjából – szemléljük azokat. A szénnel, olajjal, gázzal vagy atomenergiával való takarékoskodás lassítja a korlátozottan rendelkezésre álló ener­giakészletek felélését és korlátozza a levegő­szennyezést, ill. az atomerőművekkel járó kocká­zatot.

A régi épületek típusai

Régi épület mint olyan, nem létezik. A falusi pa­rasztház sok szempontból más, mint a múlt szá­zad második felének városi bérháza vagy az 50-es évek elővárosi családi háza. Ennek megfelelő­en sokfélék a felújítási tennivalók is. A követke­zőkben a régi épületek három jellegzetes típusát ismertetjük, melyek az épületállomány nagy ré­szét reprezentálják. Ennek a bemutatásnak az a célja, hogy megkönnyítse a régi házak megítélé­sét és általánosítható útmutatást adjon a szaná­lási intézkedések számára.

Az 50-es évek családi háza

A korszerűsítésre szoruló régi épületek közül a legfiatalabbak az 50-es, 60-as és 70-es évek csa­ládi házai. Ezek a szabadon álló egylakásos vagy sorházak általában az „újjáépítés idejéből” szár­mazó, „régi” új lakótelepeken találhatók. Ezeket csaknem kizárólag tömör falazott szerkezettel és betonozott födémekkel készítették. Mai szemmel nézve egyik jellegzetes hátrányuk a felaprózott alaprajz. Egyes falak eltávolításával vagy áthelyezé­sével ezeket a házakat nagyvonalúbbá lehet tenni.

A szóban forgó házak további jellegzetes hát­ránya a fűtési célokat szolgáló energiafogyasztás nagy értéke. Építésük idején a környezetvédelmi és energetikai kérdések még nem voltak a figye­lem középpontjában és az energia megtakarítását célzó hőszigetelési intézkedések még szinte ismeretlenek voltak.

Az ilyen házak állaga általában nem mutat sú­lyos hiányosságokat. A külső falak belső oldalán, különösen a padlás födémek, ablakok és födémek környezetében jelentkező (pl. penészesedéssel párosuló) nedvességproblémák oka gyakran az új, szorosan záró ablakokban és az elégtelen szellőzésben keresendő, és megszűnik, ha hő­szigetelést helyezünk el. Általában felújításra szorul a fűtőberendezés, az elektromos hálózat, a vízvezetékrendszer és az egészségügyi helyiségek.

Az építkezésnél betartandó ökológiai alapelvek:

• A természetes energia- és anyagforrások haszná­lata.
• Keresni az egymással összekapcsolható anya­gokat,
• Emberi léptékű terek és méretek tervezése.
• A nyitott épületszerkezeti rendszerek tervezése.