Házak és lakások felújítása

Tetők – áttekintés

A hagyományos tető lejtős és agyagcseréppel, kőlapokkal, fazsindellyel vagy náddal (szalmával) van befedve. A tető alakja, dőlése, a tetőfedés típusa, a tetőtúlnyúlások generációk során alakultak ki és olyan hatások nyomait őrzik, mint a lakók életmódbeli szokásai, a helyi éghajlati viszonyok, a rendelke­zésre álló anyagok, az előállításra és a karbantar­tásra szánt ráfordítás.

Bizonyos mértékig még ma is rányomják bélyegüket egy-egy vidék jellegze­tes épületformái és megteremtik egy-egy törté­nelmileg kialakult városkép báját. Ott, ahol mind az agyag, mind a pala előfordul, a cserép- és palafedésű meredek tetők dominálnak, máshol viszont a nádfedésű meredek hajlású tetők.

A tetőteret régebben készletek tárolására és le­rakó térnek használták. Csak a hornyolt tetőcse­rép a bitumenes és műanyag szigetelőlemezek és hőszigetelő anyagok ipari méretű előállítása tette lehetővé a tetőterek lakás céljára való hasz­nosítását.

A tetőn leggyakrabban előforduló, építészeti jellegű munkák:

  • a rosszul tömítő tetőfedés megjavítása vagy ki­cserélése;
  • a fa tetőszék hibáinak megszüntetése;
  • a tetőtér részleges vagy teljes beépítése, hogy azt lakás céljára lehessen használni.

A tetők teherviselő épületelemek. A tartószerke­zetbe való beavatkozás és a terhelés megnövelé­se esetén statikus közreműködésére és gyakran építési engedélyre van szükség.

Tetőhéjazat

A tetőhéjazat javításának házilagos kivitelezése csak korlátozott mértékben célszerű, mert pl. a bádogos munkákhoz nemcsak alkalmas szer­számokra, de szakismeretre és tapasztalatra is szükség van. A tetőfedő munkákhoz a munka biztonsága érdekében gyakran állványra van szükség. A tetőszék kisebb javításait viszont már egy gyakorlott laikus is el tudja végezni.

Tetőtér beépítése

A tetőtér beépítése, különösen a tetőszint belső kialakítása az ezermesterek kedvelt működési területe. A tetőtér jól sikerült beépítésének előfeltéte­le azonban itt is a gondos tervezés és a munka jó előkészítése. Mit érnek a legjobb ötletek, ha pl. utólag derül ki, hogy az elképzelés az érvényes építési szabá­lyokkal nem egyeztethető össze, ha a jól elgon­dolt lépcső számára nincs hely, vagy ha a födém teherbírása nem elegendő.

Ajánlatos ezért az alapos tervezésre kellő időt fordítani és nem rögtön a kalapácshoz és fűrész­hez nyúlni. Külön szakaszt szentelünk a lapos tetők téma­körének. Lapos tetők nagyjából 1920 óta léteznek. A helyiségek fölötti loggiák és teraszok is járható felületű lapos tetőnek tekinthetők.

A lapos tetők a hibák és sérülések szempontjából sokkal kénye­sebbek, mint a lejtős tetők, mert a vizet nem lehet olyan gyorsan és megbízhatóan levezetni és mert a szigetelőlemezek tartóssága viszonylag gyen­ge. A lapos tető helyreállítása különleges szakis­meretet és nagy gondosságot igényel. Ha a tetőn zöld növényfelületet alakítunk ki, ez javítja annak tartósságát, növeli ökológiai értékét és hozzájárul a városkép szebbé tételéhez.

8.1. ábra.

8.1. ábra. A tető részei: 1 gerinc; 2 oromszegélyezés; 3 tetőfelület; 4 mellék-tetőfelület; 5 kontygerinc; 6 kontyfelület; 7 vápa; 8 tetőfelépítmény; 9 oromfal; 10 eresz.

8.2. ábra.

8.2. ábra. Tetőformák: 1 nyeregtető; 2 félnyeregtető; 3 kontyos tető; 4 lapos tető.

8.3. ábra.

8.3. ábra. A tető héjazatának típusa függ a te­tő dőlésétől: A Fedéllemez, üveg, pala, cserép; B Betoncserép, cserép, fedél lemez; C Bádog, fedéllemez; D Bádog, szigetelőlemez.

8.4. ábra.

8.4. ábra. Az eresz részei: 1 szarufavég; 2 talpszelemen vagy koszorúgerenda; 3 lécezés; 4 tetőhéjazat.

8.5. ábra.

8.5. ábra. Az oromszegélyezés részei: 1 lécezés, 3/5 cm; 2 vihardeszka, 22 mm vastag; 3 foga­zott szegély, 22 mm vastag; 4 tetőhéjazat.

A tetőszerkezet elemei:

Szarufa:

A szarufák a tetősíkot alkotó ferde helyzetű, hajlításra igénybe vett gerendák, melyek együttesét szaruzatnak nevez­zük. Feladatuk a tetőlécezés vagy deszkázás, valamint a héjazat terheinek hordása. Beépített tetőtér esetén a hő­szigetelés és a belső burkolat is ezt az elsődleges teherviselő elemet terheli. A tető jellemző részeinek megfelelően a speciális helyzetű szarufákat élszarunak vagy vápaszarunak, a hozzájuk csatlakozó, rövidebb szarukat pedig cson­kaszarunak nevezzük. A szarufák által meghatározott függőleges síkban elhelyezkedő szerkezeti egység a szaruál­lás. Hagyományos keresztmetszeti mérete 8/13 cm és 13/16 cm között változik.

Vízcsendesítő:

A tető eresz menti szakaszának hajlását enyhítő (a szarufára szegezett) rövid elem.

Torogkerenda:

A szarufapárok közbenső kitámasztására és lehajlásának megakadályozására szolgáló vízszintes helyzetű geren­da. Alkalmazása esetén az egyik szarufa teherviselésében a másik szarufa is részt tud venni, keresztmetszeti mére­te 10/13 cm és 13/16 cm között változik.

Kakasűlő:

Az egyes szarufapárok felső végének összekapcsolására szolgáló, a taréjgerinc közelében beépített, vízszintes helyzetű, nyomott rúd. Keresztmetszeti mérete 5/10 cm és 10/10 cm között változhat.

Viharléc:

A szarufedelek hosszirányú merevségét biztosító, a szarufához általában szegezéssel vagy csavarozással rögzített, ferde helyzetű léc vagy deszka.

Kötőgerenda:

Szarufedelek esetén méterenként, szelemenes fedelek esetén kb. 4 méterenként beépített, a főfalakra vagy kiváltók­ra felfekvő, húzásra és hajlításra igénybe vett két- vagy többtámaszú, vízszintes helyzetű tartó, mely a szarufák, oszlopok és dúcok terheit veszi át. Járatos keresztmetszeti mérete 14/18 cm között változik.

Fiókgerenda:

A szelemenes fedeleknél a mellékállásokban a kötőgerendákat helyettesítő, kb. méterenként elhelyezett, a szarufák alsó végeit megtámasztó, vízszintes helyzetű, rövid gerendaelem, mely a körítő falszerkezetre, illetve a padlástér felől a kötőgerendákba bekötő fiókváltó gerendákra támaszkodik. Keresztmetszeti mérete megegyezik a kötőgeren­dákéval.

Talpszelemen:

A főállások kötőgerendáira vagy a körítő főfalra, illetve vasbeton koszorúra felfekvő, vízszintes helyzetű gerenda, melynek feladata a szarufák alsó megtámasztása, keresztmetszeti mérete folyamatos alátámasztás esetén 13/10 cm és 13/16 cm között változik, míg csak a főállások kötőgerendáival alátámasztott esetben kb. 16/18 cm.

Taréjszelemen:

A taréjgerinc egyenességének biztosítására és a szarufák felső végének jobb megtámasztására beépített, a szaruállások síkjára merőleges, vízszintes helyzetű gerenda, keresztmetszeti mérete 10/10 cm és 13/16 cm között változik.

Közbülső szelemen:

A szarufákat középen megtámasztó és a fedélszerkezetet hosszirányban merevítő, a szaruállások síkjára merőleges tengelyű, vízszintes helyzetű, hajlításra igénybe vett gerenda. Keresztmetszeti mérete 13/16 cm és 16/18 cm közötti.

Oszlop:

A főállásban a szelemeneket alátámasztó, függőleges, vagy ferde helyzetű, nyomott rúd. Keresztmetszeti mérete általában 13/13 cm és 18/18 cm között van.

Fogófa, fogópár:

A főállásokban lévő, általában húzásra igénybe vett, legtöbbször párosával elhelyezett karcsú rudak, melyeknek fel­adata a főállások szerkezetének összefogása és merevítése. Járatos méretük 2 x 5/15 cm és 2 x 8/15 cm között változik.

Dúc:

Az oszlopokat a főállások síkjában megtámasztó és az egész fedélszerkezetet merevítő, ferde helyzetű rudak. Ke­resztmetszeti méretük 13/13 cm és 18/18 cm között változik.

Könyökfa:

A szaruállásokra merőleges síkban elhelyezett, rövid, ferde helyzetű rudak, melyeknek feladata a szelemenek fesz-távolságának csökkentése és a fedélszerkezet hosszirányú merevítése. Keresztmetszeti méretük általában 10/10 cm, illetve 10/13 cm között változik.

Sárgerenda:

A falra (kiváltóra, koszorúra) felfektetett, a kötőgerendákat és fiókgerendákat rögzítő, teherelosztó szerepű, kis ke­resztmetszetű rudak. Méretük általában 6/6 cm és 8/8 cm között változik.

Függesztő oszlop:

Nagy fesztávolságú, közbenső megtámasztás nélküli hagyományos szelemenes fedélszerkezetek főállásaiba na kötőgerenda felkötésére szolgáló húzott rudak, melyeket a terheiket a feszítődúcokra és feszítőboronákra adják át. keresztmetszeti méretük 13/13 cm és 18/18 cm között változik.

Feszítődúc és feszítőborona (mellszorító):

Nagy fesztávolságú, közbenső megtámasztás nélküli, szelemenes fedelek főállásaiban a függesztő oszlopot hordo­zó, ferde, illetve vízszintes helyzetű nyomott elemek. Keresztmetszeti méretük általában 16/18 cm.