• tapétázás

Tapétázás lépésenként, toldások, élek, sarkok tapétázása

Amikor eldöntjük, hogy hol kezdjük a munkát, több szempontot kell figyelembe vennünk. A megfelelő végeredmény érdekében megfelelő tapétázási alapkészületek  szükséges, majd pontosan meg kell terveznünk, hogy hol kezdjük és fejezzük be a tapétázást, és hogyan álljon össze teljes egésszé a mintázat. Mivel a szobák alaprajza sokféle, szinte lehetetlen lenne minden variációt felsorolni, ezért most csak azokról az alapelvekről lesz szó, melyeket minden esetben figyelembe kell vennünk.

A tapétázás tervezése:

• Központozás: a nagymintás, nagy mintaismétlésű tapéták esetében a fő motívumot a falfelületen központosán kell elhelyezni, hogy kiegyensúlyozott legyen az összkép. A kezdésre a legalkalmasabb hely ebben az esetben például egy kémény vagy két ablak közötti terület középvonala. Kisebb méretű mintázatok esetén erre kevésbé kell figyelni, mert nem befolyásolja annyira a harmonikus összképet.
• Kezdés a szoba sarka mellől: az első lap, amelyet felrakunk, mindig teljes mintaelem legyen, melyen nincs szükség bonyolult vágásokra. Soha ne a belső sarokhoz igazodjunk; inkább szintezővel állítsuk be a lapot pontosan függőlegesre.
• Az illesztések kiküszöbölése: ha például egy beépített szekrény megszakítja a folytonos falfelületet, az illesztések kialakítását ne hagyjuk a munka végére, mert ebben az esetben nem mindig tudjuk szabályosan illeszteni a mintát.

A megfelelő kezdőpontok kiválasztása

Az első lap felragasztása

Az első lap megfelelő, pontos felrakása elengedhetetlen feltétele a jó minőségű tapétázásnak, mivel ez az alapja a minták kiosztásának. Ha nem pontosan függőlegesen rakjuk fel, a pontatlanság ismétlődni fog az egész felületen, ezért mindig ellenőrizzük, hogy elég precízen dolgoztunk-e.

Lépések:

1. Az első lap helyét jelöljük be a falon egy ceruzával; szintező segítségével húzzunk egy függőleges vonalat a padlótól a mennyezetig.
2. A fal tetejénél illesszük a helyére az első lapot, majd csúsztassuk pontosan a vonal mellé. A falsarokban kissé hajtsuk rá a tapétát a mennyezetre.
3. Simítsuk a helyére a fal tetején a lapot, majd lefelé haladva nyomjuk ki a simítókefével a légbuborékokat és erősen tapasszuk a falhoz a tapétát. A kefével a lap közepétől lefelé és kifelé haladva dolgozzunk.
4. A lap alját a kefével szorosan nyomjuk a szegélyléc és a fal által alkotott szögletbe.
5. Ezután újra térjünk vissza a fal tetejéhez, és vágókéssel (snitzer) vágjuk le a behajtott, felesleges részt. Kicsit a falsarok felett vágjuk el a lapot, mert így sokkal szebb lesz az illeszkedés.
6. Hasonló módon vágjuk le a lap alsó, a szegélylécre ráhajtott részét.
7. Ezután újra menjünk végig a felületen a simítókefével, hogy az összes légbuborékot eltávolítsuk, melyek esetleg még bennmaradtak az első simítás után.
8. Végül tiszta vízbe mártott szivaccsal töröljük át a tapéta felületét, hogy eltávolítsuk az összes ragasztómaradványt. Emellett a csatlakozó falfelületeket és a szegélylécet is töröljük át, hogy mindenhonnan eltüntessük a ragasztót.

Toldások

Akár mintás, akár sima tapétával dolgozunk, mindenképpen nagy figyelmet kell fordítanunk az illesztések kialakítására. A tapétalapokat szorosan egymás mellé kell helyezni, anélkül, hogy átfednék egymást.

A toldás elkészítése

Különösen mintás tapéták esetén, ahol a motívumokat is egymáshoz kell illeszteni, fontos a precíz illesztés. Sajnos azonban egyes tapéták hajlamosak a megnyúlásra, néha pedig valamennyi eltérés is lehet a tekercsek között, ami nagyon megnehezíti a pontos munkát. Az illesztést mindig szemmagasságban kezdjük, hogyha mégis elcsúszna a minta, az kevésbé látható helyre kerüljön.

Lépések:

• Csúsztassuk a csatlakozó lapot a már felragasztott lap mellé; először szemmagasságban illesszük a mintát, majd innen haladjunk lefelé. A szokásos módon simítókefével rögzítsük a tapétalapot.
• A legtöbb tapétafajta egyszerűen illeszthető, de esetleg szükség lehet arra, hogy végighúzzunk egy görgőt a toldáson.
• Ha túl hamar megszáradna a tapéta szélén a ragasztó, sörteecsettel vigyünk fel rá újabb ragasztómennyiséget, majd újra rögzítsük a tapétát.

Mintaillesztése

Az egyes tapétafajták illesztésére többféle módszer létezik; fontos, hogy tisztában legyünk vele, melyik fajtánál melyiket kell alkalmazni.

Képek aláírása:

1. Közepén félbevágott minta illesztése: a mintás tapétákat úgy alakítják ki, hogy a közepén félbevágott minta két fele a lapok szélein helyezkedik el. A tapétalapok megfelelő összeillesztése nem túl bonyolult feladat; a már felragasztott tapéta pontosan meghatározza, hogy hogyan kell felrakni a következőt.
2. Bárhogyan illeszthető minták: ezeket a legkönnyebb felrakni, mert a mintát a lap bármely részén illeszthetjük; az erőteljesebb mintázatok esetén azonban a gyártók gyakran ajánlják, hogy minden második lapot megfordítva rakjunk fel.
3. Vízszintes illesztés: egyes tapétáknál nem a függőleges, hanem a vízszintes illesztésre kell figyelni; amint fölraktunk egy lapot, szintezővel ellenőrizzük, hogy folytonos és vízszintes-e a minta.

Belső sarok

A tapétázáshoz elengedhetetlen, hogy tudjuk, hogyan kell megbirkózni a sarkokkal, hiszen ilyenek minden helyiségben vannak. Bármilyen szabályos derékszögnek tűnjön is egy sarok, soha ne próbáljuk a falcsatlakozás mentén félbehajtott, egyetlen lappal kitapétázni, mert ez minden esetben ráncolódni fog, ami zavaró látvány. A legjobb megoldás, ha félbevágunk egy lapot, és a sarok éle mentén pontosan összeillesztjük.

Lépések:

1. Mérjük le, hogy pontosan mekkora hely maradt az utolsó teljes lap és a fal belső éle között; a lap mentén több ponton is mérjünk, mert nem biztos, hogy mindenhol egyforma a távolság. A kapott eredményhez adjunk 12 mm-t, majd pontosan vágjuk ketté a következő tapétalapot.
2. A szokásos módon illesztve a mintát, ragasszuk fel a következő lapot.
3. Ezután simítókefével erősítsük fel a helyére; a 12 mm széles részt hajtsuk rá a másik falra.
4. Ragasszuk fel a másik falra a lap másik felét, igyekezzünk a mintát a lehető legpontosabban illeszteni. A fal egyenetlenségei miatt ez nem mindig fog sikerülni. Nagyon fontos, hogy teljesen függőleges legyen a tapétalap, ezért szintezővel ellenőrizzük, hogy pontosan lett-e felrakva.
5. A tapéta mindenhol jól tapadjon le, ez különösen a sarkokban fontos.
6. Tiszta, benedvesített szivaccsal távolítsuk el a ragasztómaradékokat a tapéta színoldaláról, a mennyezetről és a szegélylécről.
7. Hogy biztosítsuk a tapéta letapadását (ami különösen viniltapéták esetében fontos), húzzuk fel a tapétalap szélét a falsarokban, és kenjünk ragasztót a szegély alá. Ezután újra nyomjuk vissza a helyére a lapot.

Külső élek

Itt teljesen más módszert kell alkalmazni, mint a belső sarkok esetében. Ha teljesen szabályos, derékszögű a falsarok, megtehetjük, hogy egyszerűen áthajtjuk rajta a tapétalapot, majd a túloldalon a szokásos módon folytatjuk a tapétázást. A legtöbb esetben azonban áthajtás után már nem marad pontosan függőleges a tapéta, ezért más módszerre van szükség.

Lépések:

1. Hajtsuk át a sarkon a tapétalapot, állítsuk be és vágjuk le a lehető legpontosabban. Vigyázzunk, nehogy beszakadjon a lap a mennyezetnél vagy a szegélylécnél.
2. Ezután ragasszunk fel egy újabb lapot, amely jócskán átfedi az előzőt. A mintát a sarok közelében illesszük a szokásos módon. Ezt a lapot is vágjuk méretre a mennyezetnél és a szegélylécnél.
3. Helyezzünk egy szintezőt az egymást átfedő részek középvonalába, majd a mennyezettől a padlóig tartó függőleges vonal mentén vágókéssel (snitzer) vágjuk át mindkét tapétaréteget.
4. Húzzuk fel a második tapétalapot, és távolítsuk el a levágott részeket.
5. Újra simítsuk vissza a felemelt tapétát; a két lap széle pontosan egymás mellé fog kerülni. Esetleg szükség lehet rá, hogy az illesztésen nyomógörgővel is végigmenjünk.
6. Ez a módszer elég maszatos, valószínűleg sok ragasztó kerül majd a tapéták színoldalára. Gondosan távolítsuk el ragasztófoltokat tiszta, benedvesített szivaccsal.

A leggyakoribb hibák

A legtöbb hibát a nem megfelelő felragasztás vagy a rosszul megválasztott technika okozza, bár vannak olyan papírok, melyeket nehezebb szépen felragasztani. Bármi legyen is az oka, a hibákat ki lehet javítani – emellett pedig még tanulsággal is szolgálhatnak a jövőre nézve.

• Felváló szegélyek: bárhol előfordulhat, hogy a száradás után feljön a tapétalap éle. Egyszerűen kenjünk alá ragasztót, nyomjuk vissza a helyére, majd a felesleges ragasztóanyagot távolítsuk el.
• Pontatlan illesztés: ha a sötétebb tapétákat nem illesztjük pontosan a világosabb színű alaptapéta ki fog látszani. A tapétával megegyező színű filctollal orvosolhatjuk a problémát.
• Szakadás: közvetlenül a felrakás után a még nedves tapéta könnyen megsérülhet. A legtöbb szakadás rosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Általában könnyen vissza lehet hajtani és újra le lehet ragasztani a sérült részt.
• Fénylő csík a toldás mentén: túlságosan erősen nyomtuk le a lap szegélyét, és/vagy ragasztó került a tapétalap szélére. Mossuk le enyhe mosószeres vízzel, majd tiszta vízzel öblítsük le.
• Pontatlan mintaillesztés: kicsit megnyúlt a tapétalap, így a mintázat egyes helyeken pontosan illeszkedik, míg máshol elcsúszott. Ez általában nem annyira feltűnő.
• Buborékok: nem hagytunk elég időt, hogy a tapétalapokba kellően beleivódjon a ragasztó. A kisebb levegőhólyagokat vágjuk fel, majd újra ragasszuk le a tapétát. Nagyobbak esetén az egész lapot le kell szedni.