• homlokzat

A homlokzattatarozás megvédi a házat

A napsütés, eső, szennyezés és környezeti ter­helések éppen úgy megviselik a ház külső bur­kolatát, mint az évek. Az érintetlen homlokzat vé­di a házat.

A homlokzat kritikus felületei:

• A csatlakozási terület a fa és falszerkezet között, például a te­tőpárkányoknál, repedésveszé­lyes. Tartósan rugalmas anyaggal kell kitölteni.
• Az időjárásnak kitett oldal kell, hogy elviselje a legnagyobb igénybevételt. Itt a szél és az eső a legveszélyesebb. A vakolat repedéseinek egé­szen különféle okai lehetnek: öregedés, hő terhelés, rossz vakolóhabarcs stb. Repedések az ablakoknál. Eze­ket az épület süllyedései okoz­zák, de rossz anyagkombináció­tól is keletkezhetnek. A fröcskölési zóna: a lefutó víz vagy felszálló nedvesség okozta veszély.
• Az átmeneti zóna: itt is fennáll­hat a víz behatolásának veszélye.

Az épület homlokzatát összehasonlíta­ni egy emberi arccal nem is olyan nagy tévedés. Ahogy egy pillantást vetve az emberek arcára megítéljük őket, úgy ítélünk meg egy házat elő­ször a homlokzata szerint. Színe, alak­ja és felülete elárul valamit azokról az emberekről is, akik a homlokzat mö­gött élnek. De a homlokzatoknak nemcsak az op­tikája fontos, hanem a műszaki állapo­ta is. A homlokzat legfontosabb fel­adata ugyanis az, hogy ne engedjen vizet bejutni a falszerkezetbe. Széles te­tőpárkány alatt ez nem művészet, de a csapóesőnek és viharoknak kitett nagy felületeken már a legkisebb hiba a má­zoláson vagy vakolaton kellemetlenül figyelemreméltóvá válhat.

A behatoló nedvesség felgyülemlik a falszerkezet­ben, és nedves téglák közel sem szige­telnek úgy, mint a szárazak. További károk következhetnek a lepergő fes­téstől a leváló vakolatig, a penészgom­báig és nedves tapétáig. Az előző fejezetben bemutattuk, hogy lehet a homlokzati hibákat időben fel­ismerni és az okokat meghatározni. A következő oldalakon ismertetjük, mi­ként lehet ezeket a homlokzati hibá­kat megszüntetni. És itt is kifizetődik a saját teljesítmény: a munkák sok időt igényelnek ugyan, de nem olyan nehezek.

Rostos festékkel lehet a kis repedéseket áthidalni

Tatarozás hengerrel:

Nincs értelme egyszerűen átkenni, ha a vakolt homlokzat úgy néz ki, mint a bal oldali ábránkon. A sok kis repedés eltakarható ugyan, de ha a homlokzati kozmetikától tartós hatást várunk, ak­kor szilárd alapra kell felhordani. A legegyszerűbb módszer az, hogy a homlokzatot alaposan megtisztítjuk a régi festékmaradványoktól, és utána kétfázisú homlokzatmázolással újra át­dolgozzuk.

Az 1. fázis az alapozó mázolás, a rendszer lényege. Ez a mázolás több mint egyszerű felületi kezelés. Mert a plasztoelasztikus mázolómasszába üvegrostokat kevertek, amik a felhen­gerléskor a felületen eloszlanak. Egy­ben finom hidat képeznek az adott re­pedés felett. Nem válik láthatóvá a re­pedés az új felületi mázolás felett. Erős repedéseknél ez az alapozás tapadó alapként szolgálhat az üvegszö­vet részére, amit a hengerrel a friss mázolási rétegbe nyomunk.

Lefedve és minden káros környezeti hatástól megvédve az üvegrosttal erő­sített homlokzatot, végül egy fedőmázolással látjuk el, ez a 2. fázis, ami pontosan összhangban van az alapozó­val. Ezt is teljes felületben hordjuk fel egy báránybőr hengerrel, ez még kike­ményedett állapotban is ugyanolyan tágulási tulajdonságokkal rendelkezik, mint az 1. fázis anyaga. A homlokzati réteglésnek ez a plasztoelasztikus tu­lajdonsága kibírja még az alap kisebb mozgásait is. És ha valaki el akar térni a fehér színtől: ezt a mázolóanyagot színesben is megveheti!

(Kép fent) A mázolás előfeltétele: a fal száraz, tiszta és lógó festékmaradványoktól mentes legyen. Drótkefével le kell dörzsölni mindent, ami nem teljesen szilárd.

(Kép fent) Folyékony alapozás az olyan aljzatoknál fontos, ahol a felület porlik. Ezt a mélyalapozót teljes felületben festőecsettel hordjuk fel.

(Kép fent) Ez az a mázolás, aminek az anyagához üvegrostokat kevertek, és repedés át hidalásként dolgozik. A fedőmázolás második fázisa kikeményedés után is rugalmas marad.

A teljes homlokzati mázolás anyaga alapvetően azonos gyártmány legyen!

A vakolat nagyobb repedéseit szakszerűen kell lezárni

Vizsgáljuk meg a repedések okait:

Ahol egyre mélyülő repedések jelent­keznek a vakolt homlokzaton, az épü­let állaga veszélybe kerül, félő, hogy károsodik. A repedések bevezetik az esővizet a falszerkezetbe, ami a téglá­kat átnedvesíti, és ezzel befolyásolja az anyag hőszigetelő képességét. Még rosszabb a helyzet, ha télen a fagy egész nagy részeken lerepeszti vagy le­dobja a vakolatot. Ami egy nem észre­vett hajszálrepedéssel kezdődik, gyor­san vezethet nagyobb károsodáshoz. Ezért kell minden homlokzati hibát azonnal kijavítani.

Az olyan repedé­sek, amelyek a képünkön láthatók (lent), különböző okokra vezethetők vissza. Többnyire süllyedési repedések, és a nehéz épülettest megállapodása után az első évben jöhetnek létre. De elő­fordulhat, hogy szerkezeti repedések, és az egyes épületrészek alulméretezése miatt keletkeztek. Az, hogy egy re­pedés milyen régi, látható a piszokle­rakódáson a repedés szélén. Még vala­mi: aki egy repedés változását szeret­né ellenőrizni, felragasztott csíkokkal megteheti. Vigasz, hogy a szakszerű javítást a mo­dern építőanyagokkal a laikusok is el­végezhetik.

A gondosság a fugák kezelésében ép­pen olyan fontos, mint a fugák alapos kitisztítása. Ezt a legjobban egy erős porszívóval lehet elérni, vagy sűrített levegővel, vagy akár egy vízsugárral. Es csak ha minden teljesen száraz, sza­bad a repedést betölteni. Néha szüksé­ges, hogy a fugát primerrel (tapadás­növelő) kezeljük. A használati utasítást olvassuk el!

(Kép fent) Először vésővel ki kell szélesíteni a süllyedési repedéseket. Kb. 5×5 mm-es keresztmetszet megfelelő ahhoz, hogy a fugát tartósan kijavítsuk.

(Kép fent) Akriltömítő masszával – amit patronban árulnak – kitöltjük a repedést a fuga aljában és az oldalak felé kb. 3/4 részben.

(Kép fent) Egy cementbázisú univerzális kenőmassza zárja le a repedést. Üvegrosttal erősített mázolás azonnal felhordható.

(Kép fent) A repedés javításának anyagai: kalapács, véső, lapát és simító, mellette akriltömítő szer és univerzális kikenő massza. Erre kerül egy vékony műgyanta vakolat.

A vakolat lyukait is újra lehet simítani

Homlokzatgyógyítás kész ha­barccsal:

Aki a homlokzatán keletkező első fi­gyelmeztető jeleket nem értelmezi he­lyesen és időben nem javítja ki, nem csodálkozhat azon, ha egy hideg télen a károk nagyon megnövekednek. A fotók és rajzok olyan homlokzati ká­rokat ismertetnek, amelyek a behatoló nedvességtől keletkeztek, és a fagytól láthatóvá váltak: a vakolat levált! Ahogy az időjárás megengedi, a káro­kat ki kell javítani, ha nem akarjuk, hogy a falszerkezet végleg tönkremen­jen.

Ez a téglák és fugák alapos tisztí­tásával kezdődik, folytatódik a kitöl­téssel, a tapadó réteggel, és végződik az új habarcsréteg felvitelével. Aki gyorsan és pontosan adagolva akar dolgozni, legjobb, ha kész habar­csot szerez be. Ezek éppen a kívánt felhasználási célra készültek. De az univerzális habarcsok is jobb szolgála­tot tesznek, mint egy házilag készített keverék homokból és néhány lapát ce­mentből.

(Kép fent) Ezzel kell vakolati károkat javítani: kalapács, véső, ecset, lapát, simítófa és univerzális habarcs.

(Kép fent) Kézikefével a javítandó felületet először alaposan portalanítsuk, és a lógó anyagrészeket távolítsuk el. Ezután az aljzatot alaposan nedvesítsük be.

(Kép fent) Egy alapozó vakolatfröcskölés hígfolyósra keverve tapadó rétegként szolgál a fal vakolata alatt. A kőműveskanállal lehetőleg egyenletesen fröcsköljük föl a száraz falszerkezetre.

(Kép fent) Az új vakolatot egy krémszerűre kevert univerzális habarcsot kanállal és léccel legkorábban 24 óra múlva hordjuk fel. Hosszú léccel simítsuk.

(Kép fent) Simító fával, körkörös mozdulatokkal a vakolatot egyengessük el. Ehhez a vakolat már húzzon meg egy kicsit.