• burkolatok
• homlokzat
• homlokzatburkolat

Homlokzatburkolatok: védelem a háznak

Egyszer a legjobb ház is megöregszik. Akkor, hogy az épület állaga ne káro­sodjon, a homlokzatot is tatarozni kell. Aki egy ilyen nagy munkára szán­ja el magát, meg kell, hogy fontolja, egy időben nem akarja-e a hőszigete­lést is megjavítani. Erre általában az idősebb házaknál van szükség. Az építőanyag-kereskedelem teljes hő­szigetelő rendszereket kínál, amelyeket azonban szakembernek kell elhelyezni. A homlokzatburkolat általában lehető­séget ad arra, hogy új homlokzatot alakítsunk ki. Erre elvileg három meg­oldás van.

Az első egy hőszigetelőlemez-rendszerből áll kemény hablemezekkel, üvegszövettel és speciális ragasztóval. A külső héjazatot később vakolni kell. A második lehetőség az, hogy vakolat helyett a szigetelőrétegre burkolótég­lát helyeznek el.

A harmadik és negyedik lehetőség függönyfalas megoldást kínál, ami a falszerkezettel összekötött faszerkezet­ből áll, és később azbesztmentes ros­tos cementre vagy faprofilokra szerelt homlokzati lemezekkel burkolják. Utólagos szigetelés elhelyezésére a lé­cek között van hely. A következő ol­dalon a munkamenetet ismertetjük.

A gyors megoldás: új vakolat üvegrosttal erősített kemény hablemezeken

Ezen a modellen látható, hogy nézhet ki az új, jobban szige­telt homlokzat.

A teljes hő védelmi rendszer anyagai: ragasztóhabarcs,
ke­mény hablemezek és üvegszö­vet. Ehhez jön még a vakolat.

Teljes hő védelem, a homlokzat felújítás első lépése

A homlokzat felújítást többnyire szak­emberrel végeztetjük el, például szoba­festővel. Ez különösen akkor érvényes, ha egyidejűleg a hőszigetelést is meg akarjuk a homlokzaton javítani, hogy fűtési energiát takarítsunk meg. Szaba­don álló családi házaknál a munka nagy részét az ügyes laikus is meg tud­ja csinálni. Egy ilyen épület nagyon rit­kán igényel állványzatot, minden felü­let elérhető egy hosszú létráról vagy állványbakról, amit olcsón lehet kölcsönözni. A laikusnak még egy jó ta­nácsadó építészre is szüksége van. Annak megítélése, hogy milyen módon újítsuk fel a homlokzatot, és hol kap­jon új hangsúlyt, az ő feladata. A festő megállapítja, hogy hol vannak a hom­lokzat gyenge pontjai, és azokat ho­gyan lehet megszüntetni. Legyen a mottó: az egyszerűbb munkákat végez­ze el a háztulajdonos maga, a nehezeb­beket oldja meg szakember. Így még takarékoskodni is lehet.

(Kép fent) A falra csavarozott, rozsdamentes acélból készült lábazati sín biztosítja a kemény hablemezek alsó élének tartását. A sarkokat gérben kell vágni.

(Kép fent) Ragasztóhabarcs kb. 6 cm széles csíkokban a peremre és foltokban a felületre felhordva biztosítja a kötést a falszerkezethez. Vakolatnál fogas simítóval eldolgozva.

(Kép fent) Műanyagból készült speciális dübel a felület csatlakozásainál elhelyezve nagyobb biztonságot nyújt, ahol az aljzatot mázolják, vagy más rétegezést hordanak fel.

(Kép fent) Az üvegszövetet a ragasztóhabarccsal teljes felületen bekent falra felerősítjük, ez a lemezek megtartását szolgálja. Ezután a teljes felületet újra kell vakolni.

A hosszú életű megoldás: a lapos burkolólapok különleges mintázatot adnak a falnak

(Kép fent) A szimbolikus házsarkon látha­tó, hogy hogyan kap szigete­lést a régi falszerkezet, és utá­na új, különleges burkolatot.

(Kép fent) Csak 3 mm vastagok a burko­lólapok, amelyek műgyantá­ból, kötőanyagból és ásványi adalékokból készültek.

Szép és sokoldalú: a lapos burkolólapok olyanok, mintha igazi téglák lennének

A lapos burkolólapokat elvben min­den tartóképes alapra fel lehet ra­gasztani. Homlokzatvédelmi szem­pontból van néhány előnye, ami első­sorban azokat a háztulajdonosokat érdekli, akik maguk szeretnék a homlokzat felújítási munkát elvégezni. Hat különböző színárnyalatból lehet választani, három alakban kapható, és a fektetés a fugázással együtt kéz­zel végezhető. Az ideális technológia azok számára, akiknek fogalmuk sincs a falazásról, a feladatot mégis tökéletesen meg tudják majd oldani.

Az a célszerű, ha a burkolást ott kezdjük, ahol már kész a szigetelés, tehát egy sima, ragasztóréteggel ellá­tott és üvegszövettel felszerelt falfelü­leten. A lábazattól elindulva be kell osztani a falat 25 cm magas részekre, ezeket ismét fel kell az egyes lapok magasságára osztani, beleszámítva a fugamagasságot is. Fontos természe­tesen, hogy a jelölővonalat a teljes falfelületen a vízmérték szerint hosszú, egyenes vonalban húzzuk meg. Szakaszonként dolgozunk to­vább, tehát csak egy kis felületet ke­nünk be ragasztóval. Ha már egy ki­csit megszáradt, kenjük ki vékony ecsettel a fugákat: először a függőle­geseket, utána a vízszinteseket.

(Kép fent) A felszerelt felületen minden téglasort +1,25 cm-t a fugák részére be kell jelölni. A szerszám ehhez a munkához a mérőszalag, a filctoll és a vízmérték.

(Kép fent) Fogas simítóval kell a ragasztóhabarcsot az egyik falsarokra felhúzni. A 4×4 mm-es fogazatát biztosítja a ragasztó megfelelő réteg vastagságát.

(Kép fent) A saroktéglák egymással szemben elhelyezve kerülnek először a ragasztóágyba. Az egyik oldalon tovább dolgozunk, a kinyomódó ragasztót eltávolítva.

(Kép fent) Szép kötés eléréséhez a lapos burkolólemezekét teljesen ízlés szerint lehet rakni. A fugák futhatnak eltolva, a ragasztóhabarcsot vékony ecsettel kell lesimítani.

Függönyfalas homlokzat: megoldás az erősen repedt alapokra

(Kép fent) Időjárás elleni burkolat beépí­tett hőszigeteléssel: így jelle­mezhetők ezek a függöny fal­elemek. Fontos, hogy jó szel­lőzése legyen a szigetelő­anyagnak.

(Kép fent) A különböző lemezalakok és színek lehetővé teszik, hogy a homlokzatot ízlésünk szerint képezzük ki.

A légáteresztő burkolat véd az időjárás ellen, sokféle kialakí­tási lehetőséget biztosít

Ellentétben a két, eddig ismertetett homlokzati megoldással, a vakolt felü­letű hőszigetelő réteggel és a lapos bur­kolólemezekkel, a függönyfalas rend­szer két különböző elemből áll. Az egyik a teherhordó, a falszerkezettel összecsavarozott, fából készült alsó lé­cezés, ami egyben a hőszigetelő réteg elhelyezését is biztosítja. A másik a fel­akasztott, azbesztmentes homlokzati le­mezekből készített, amit ellenlécekre szegeznek fel. Az, hogy a léceket függő­legesen vagy a homlokzatra kereszt­irányban hordják-e fel, a kiválasztott le­mezektől és a mintázattól függ.

Az építőanyag-kereskedésekben találhatók használati utasítások, amelyek pontos minta- és méretadatokkal szolgálnak, ezekből tájékozódhatunk. Jó oldala en­nek a felújítási módnak, hogy az időjá­rástól független, és bármelyik évszakban elvégezhető. A hőszigetelő lemezeket szükség szerinti vastagságban lehet kivá­lasztani. Az épülettest és a szigetelő­anyag egy összedolgozott szellőztetéssel száraz marad, és még a faltestben ere­detileg bent rekedt nedvesség is idővel kiszellőztethető, miután az új burkola­tot lezártuk, tehát a homlokzat készen van. Ezek a lemezek nem éghetők.

(Kép fent) A csempevágó a megfelelő szerszám ahhoz, hogy a lemezeket a kívánt alakúra vágjuk. A lemezeket mindkét oldalon meg kell karcolni, és az éles perem fölött eltörni.

(Kép fent) A lemezek, amelyek közé a homlokzati szigetelőlemezeket illesztjük, nyomással impregnált faanyagból legyenek. Ugyanez vonatkozik a rácsavarozott ellenlécekre.

(Kép fent) A sarkok különleges gondosságot igényelnek. Itt speciális műanyag profilokat szerelnek fel, ezekbe vezetik be a lemezeket. Ez gondoskodik arról, hogy a nedvesség ne hatoljon be.

(Kép fent) Az ellenlécekre szegezéskor nagyon pontosan be kell tartani a távolságokat, hogy a minta szép legyen. A szabáskor repedések keletkezhetnek.

Ahol a természet a fontos, szívesen látják a fából készült homlokzatburkolatot

(Kép fent) A szép struktúra és az érde­kes elhelyezési minták régóta kedvelt homlokzati anyaggá teszik a fát. Fontos a jó hátsó szellőzés!

(Kép fent) Különösen ott, ahol a szerke­zetet nem akarjuk eltakarni, dekoratív felületi védelmet ad­nak a lakkok.

A faprofilok: olyan homlokzati anyagok, amelyek soha nem mennek ki a divatból

Ami a rideg és hideg Észak-Európában – Norvégiában, Finnországban, Svéd­országban, sőt Izlandon is – megfelel lakóház céljaira, nálunk sem lehet megvetendő: a külső faburkolat. Ez is függönyfalas homlokzatnak számít és ennek is megvannak a saját jellegze­tes tulajdonságai. Az ilyen függönyfa­lakhoz a fenyők és vörösfenyők min­den fajtáját felhasználják. A homlok­zati profilok, mindegy, hogy milyen alakúak, nem lehetnek 19 mm-nél vé­konyabbak és 140 mm-nél széleseb­bek, azért, hogy feladatukat megfele­lően elláthassák. Minél szélesebb a deszka, annál jobban „dolgozik”, és annál nagyobb annak a veszélye, hogy a napsugár hatására megcsavarodik, megvetemedik, és így akár hézagok is keletkezhetnek a homlokzaton.

Na­gyon fontos, hogy a lécek szorosan le­gyenek felcsavarozva a vakolt vagy nyerstégla alapra. A profilokat a talaj­tól legalább 30 cm távolságban kell el­helyezni, hogy a fröcskölő vizek ne érjék. Az alsó élekre merőlegesen el­helyezett profilokat 45 fokos szögben le kell vágni, hogy az esővíz hamarabb lefusson, és ne hatoljon be a fa anya­gába. A többi homlokzati anyaggal szemben a fának van egy hátránya: ahhoz, hogy sokáig szép maradjon, rendszeres időközönként favédő szer­rel és fedőlakkal át kell mázolni.

(Kép fent) Blokkházprofil könnyen hullámosított felülettel. Az egyes deszkákat csappal és horonnyal látják el, és keresztben helyezik el, hogy a víz ne hatolhasson be.

(Kép fent) Borított héjalású profilok vagy homlokzati profilok hangsúlyozzák a homlokzati felületet.

(Kép fent) A hagyományos borított héjalás sima élű jól átfedve szegeznek fel az ellenlécekre.

(Kép fent) A fedő héjalás is sima élű deszkákból áll, amit deszkáival hangsúlyos vonalat ad.