Rések tömítettsége, légzárása nyílászáróknál

Energetikai és páratechnikai szem­pontból igen jelentős, hogy az épületek határolói egymáshoz kapcsolásakor milyen réskitöltőt alkalmazunk.

Fontos és lényeges, hogy a csatlakozó határoló szerkezetek, pl. ablak-fal, fal-panelek, illetve minden olyan épület­szerkezet, ami hőtágulás hatására mo­zog, réseinek vagy fugáinak kitöltése rugalmas és légzáró anyaggal történjék. A rések kitöltése meggátolja a nem kívánt légmozgást, párakicsapódást és – nem utolsósorban – esztétikai értéke is fontos tényező. Ide sorolhatók a bádo­gos szerkezetek, illetve az ahhoz kap­csolódó falak is, amelyek – csapadékzáró réskitöltés hiányában-néhány év múlva a nem kívánt elvizesedés miatt nagy­mértékben gátolják a szerkezetek hőszi­getelő képességét.

A tömítőanyagoknál figyelembe kell venni a kül- vagy a beltéri alkalmazást és a festhetőséget. A rugalmas fugázók vagy tömítők a kapcsolt szerkezetek minden színárnyalatában kaphatók, a bel­ső festett felületeknél inkább az „akril” anyagokat kell előnyben részesíteni. A tömítőanyag kiválasztásánál figye­lembe kell venni, hogy a napsugárzásnak kitett lemezrészek rendkívül nagy hő­mérsékletingadozásnak vannak kitéve.

Szerkezeti anyagHőmérsékletállóság
Szilikon-50°C-tól
A típus+120 °C-ig
B típus-55 °C-től
+180 °C-ig
Poliszulfid-35 °C-tól
(Thiokol)+80 °C-ig
Poliuretán-30 °C-tól
+90 °C-ig
Akrilát-20 °C-tól
+80 °C-ig

A fugák kiképzésekor és kitöltésekor a következőkre kell figyelemmel lenni:

  • A fugázáshoz használt anyag nem lehet képlékeny, alakítható, hanem rugal­masnak kell lennie. A rugalmas anyag ugyanis az alakítás után ismét felveszi eredeti állapotát, a képlékeny szerkezeti anyag ezzel szemben megmarad az új állapotában. Minél rugalmasabb a tömítőanyag, annál inkább követi az épület­részek mozgásait.
  • A tömítőanyag kültéren legyen hőálló, mert a lemezzel való érintkezés miatt nyári napokon igen jelentős hő­mérséklet-ingadozásnak van kitéve. A szilikon, poliszulfid vagy poliuretán alapú tömítőanyagok általában kielégítően hőállóak, fémmel együtt feldolgozhatók. Akrilátokban keményedés és ridegedés fordulhat elő, aminek következtében megrepedezhetnek.
  • A tömítőanyagoknak és a szerkezeti alapanyagnak egymással összeférhetőnek kell lennie, az alapanyagnak nem szabad a tömítőanyagot megtámadnia és fordítva.
  • A tömítőanyag alapra tapadásának tartósnak kell lenni, ennek érdekében szükséges lehet az egyik szerkezeti alap­anyagot tapadásközvetítő alapozóval bekenni. Erre vonatkozóan célszerű a gyártótól felvilágosítást kérni. A vizet felvevő anyagok és poros, hazai felületű anyagok általában elveszítik a tapadóké­pességüket (fa, kő, beton stb.).

Légzáró tömítések

7.12 ábra. Légzáró tömítések a) betonpanel; b) fémlemezpanel; c) beton/ fémlemez; d-e) szerelőpanelek és -lapok; 1 elasztikus fugázó tömítés; 2 kitöltő-tömítő zsinór;  3 tömítendő elem és fal; 4 segédprofil.

A fugák (rések) kitöltése

A társított elem felrakása után a fugát meg kell tisztítani és ki kell szárítani, hogy a tömítőanyaggal együtt intenzív és tömören záró kötés jöjjön létre.

A fuga szélessége négyszer akkora legyen, mint a lehetséges legnagyobb hosszúságváltozás. A fugakitöltés vas­tagsága a fuga szélességéhez igazodik, ügyelni kell azonban arra, hogy a tömí­tőanyag szabadon mozogjon, tehát csak két oldalon tapadjon az alapra – három­szögű fugaalak esetében például nem nyúlhat le a fuga aljára. Ilyenkor habszi­vacs zsinórt vagy ragasztóanyag mentes műanyag csíkot kell alkalmazni a tömítés háttámaszaként. A fugaanyagokat mindig a fogadó felület struktúrája, anyag neme határozza meg (7.12 ábra). A tömítés háttámasza szabályozza a tömítőanyag gazdaságos felhasználását.

Katgóriák: Hőszigetelés

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

3 + kilenc =