• tető
• tetőfödém

Tetők és tetőfödémek, hőszigetelés

Az épületek energiatakarékos üzemé­nek vizsgálata eleinte – a hetvenestől a kilencvenes évekig – csak a falakra mint külső határoló szerkezetekre korlátozó­dott. Pedig az épület hőveszteségének közel 1/3 része a falaknál adódik, a másik közel 1/3 rész pedig a tetőnél, a födémnél vagy a padlás zárófödéménél, továbbá az emeletközi és a pincefödémeknél.

Az ötven-hetven évvel ezelőtt épült házaknál az 50-60 cm vastagságú fa­lakra csak 20-25 cm-es fa anyagú, il­letve föld feltöltésű födémet tettek. Húsz-harminc évvel ezelőtt a 40 cm-es falra valamilyen (általában 26 cm ma­gas) vasbeton gerenda került, tálcával, salakkal és sártapasztással kiegészülve.

Ezek a számarányok jól tükrözik azt, hogy a födémek hőtechnikai kereszt­metszete jóval kisebb volt a határoló falakénál, míg a nyolcvanas években az arány megfordult, egy külső falnál 0,7; zárófödémnél pedig 0,4 kellett, hogy legyen a „k” hővezetési tényező.Az épületek felső határolóinak hő­technikai javítása nagymértékben növeli a komfortminőséget, és erősen javítja az energiamérleget. A padlástér-beépítéseknél külön kell foglalkozni a zárófödémekkel, a tetőfö­démekkel, a mellvédfalakkal, amelyek a megvalósítás ütemét követve készül­nek régi vagy új tetőtér-beépítésnél egyaránt (5.176-5.177 ábrák).

5.176 ábra. Régi épület padlásterének beépítése a) metszet; b…e) csomópontok; 1 tetőzet; 2 tetőléc; 3 régi (fa) zárófödém; 4 nádazott vakolat;  5 köldökcsap; 6 felületi vakolat; 7 régi földfeltöltés cseréje könnyű anyagra; 8 szarufaköz (légjárat); 9 deszkázat; 10 keresztheveder; 11 ritkított deszkázat; 12 lépéshang gátló szigetelőszalag;  13 ki­egészítő gerendázat;  14 alsó keresztheve­der;  15 alátétlécezés; 16 légrés; 17 beltéri hőszi­getelés; 18 alsó átfutó hőszigetelés;  19 akusz­tikus réteg; 20 panelaljzat; 21 felső pá­razáró fólia; 22 alsó párazáró; 23 gipsz­karton burkolat; 24 szőnyegpadló.

5.177 ábra. Tetőzet és zárófödém hő­szigetelésének és szellőzésének jelen­tősége télen óriási a) lapostetőnél; b) magastetőnél; 1 le­csúszó hótömeg;  2 túlnyúló (fűtetlen) eresz; 3 felgyülemlő hóolvadék; 4 a hóolvadék átfolyik a megrongálódott szerkezeten; 5 rossz hőszigetelésű (keresztmetszetű) tetőn gyorsan leolvad a hó; 6 csatorna szétfagyása.

A hőszigetelés fontosságát padlás-, illetve tetőfödémek esetén télen érzékel­hetjük a leginkább – legalábbis ami a pénztárcánkat illeti. A nem megfelelő hőszigetelés miatt persze nyáron is szen­vedünk a hőség miatt-ez azonban ingyen is lehet.

Magastetők és tetőfödémek

A magastetőknek tetőtér-hasznosítás nélküli esetben is ki kell elégíteniük bizonyos hőtechnikai követelményeket. A padlások tulajdonképpen nyáron – hőtechnikai szempontból – rossz hatással vannak az épület egészére nézve; a tetőszer­kezettől kezdve az alatta levő beépített épület teljes tömegére. Bizonyára min­denkinek volt már szerencséje nyáron egy rosszul szellőztetett padlásra felmenni, ha másként nem, csak rövid időre-hosszú időtartamon ott tartózkodni a túlzott hőség­től nem is lehetséges. Ez a nagy meleg „gyorsított eljárással” tönkreteheti a fa­szerkezetet, és nagymértékben túlhevíti az alatta lévő szintet, mint életteret.

Az épületfizika alaptörvényeit min­dig szem előtt kell tartani, és megfelelő hőszigetelést kell készíteni, valamint a Nap sugárzásától fűtött teret, padlás­teret alaposan és folyamatosan át kell szellőztetni. A hőszigeteléshez az igények­nek megfelelő anyagot és megoldást kell megválasztani. Tetőterek hasznosításakor az eddigi padlásfödémek emeletközi födémmé vál­nak. Viszonylag könnyebben hőszigetelhetők, viszont „olcsó”, kisebb szilárdságú hőszigetelő anyagokkal, a tetősíkot követő új tetőfödémek ezért kézenfekvő és ésszerű nagy hővezetési ellenállású rétegeket beépíteni. Az ezredforduló igényeinek megfelelő hővezetési ellen­állás R > 5 m²K/W, ami 20 cm körüli rétegvastagsággal érhető el.

A fűtött tetőterek körülhőszigetelését illetően meg kell különböztetni a vízszintes és ferde síkú zárófödémmel (az úgynevezett könnyű vagy nehéz „koporsófödémmel”), vagyis favázas vagy vasbeton szerkezettel kialakított tetőtereket. A szokványos fedélszékek esetén ké­zenfekvő a hőszigetelést a szarufák között elhelyezni. Ezek szelvénye adott, ami egyben a beépíthető hőszigetelő réteg vastagságát is korlátozza: olykor nincs hely a kielégítő vastagságú hőszigetelő réteg beépítésére, de lehet ezen segíteni.

Az igazán hatékony hőszigeteléshez képest még a szarufák is enyhén hőhidakat képeznek. Ezt mérséklendő – és a korlátozott szelvényméret miatt is – a további hőszigetelést lehet a szarufák belső síkja előtt elhelyezni. A szarufák között és alatt elhelyezett hőszigetelő réteg esetén a faszerkezetek csak „pon­tonként” keresztezik egymást, így hő-hídhatásuk elenyésző.

A tetőtér-beépítést határoló szerkeze­tek belső oldali burkolata a helyiségek funkciójától, a tűzvédelmi követelmé­nyektől és az esztétikai igényektől is függően többféle lehet: készülhet lécvázra rögzített építőlemezekből (leg­gyakrabban gipszkarton lemezekből), deszkázatra felhordott nádvakolatból vagy faburkolattal.

A tetőszerkezetet alkotó faanyagok érzékenyek a levegő nedvességtartalmára. Szerves anyagokról lévén szó, nemcsak a telítési állapot elérését, de az ahhoz közeli magas relatív nedvességtartalom kialakulását is meg kell akadályozni.

Ennek érdekében egyfelől a hőszigetelő réteg belső síkján vagy (a szerelvényezés miatti mechanikai sérülések kockáza­tára is tekintettel két hőszigetelő réteg között) párazáró fóliát kell elhelyezni, másfelől a szerkezeten átdiffundáló vízgőz, valamint a szerkezetbe az építés során bejutott nedvesség vagy a tömítet­lenségeken át a belülről kifelé szivárgó levegővel szállított vízgőz távozási lehetőségét szellőzéssel célszerű biz­tosítani. Erre a hőszigetelő réteg külső oldalán elhelyezett, a vízgőzt áteresztő, de másodlagos vízszigetelésként haté­kony fólia és afölött bőven méretezett szellőztetett légrés az egyik megoldás. Fontos, hogy a légréteg belépő és kilépő nyílásainak kis áramlási ellenállása, bő keresztmetszete legyen. A másik megoldás a vízszigetelő fólia alatti rétegek enyhe átszellőztetése.

Új tetőzet készítése esetén, illetve, ha a felújítás a meglévő tetőhéjalás és az azt alátámasztó aljzat (lécezés vagy deszkázat) elbontásával jár, lehetőség van a tetőtér-beépítés határoló szerkeze­tek („ferde fal”, illetve födém) olyan kialakítására, amelynél a „komplett” szer­kezet (tetőfedés, hőszigetelés és belső burkolat a kiegészítő rétegekkel együtt) a tartószerkezet (szaruzat, torokgerendák vagy fogópárok) külső oldalára kerül, így lehetőség nyílik az új vagy meglévő, jó állapotú fa tartószerkezet megjelení­tésére, ami esetenként építészeti igény, a szarufák okozta hőhídhatás pedig gyakor­latilag megszűnik. Ez esetben számolni kell viszont a polisztirol hőszigetelés igen gyenge hangszigetelő képességével és gyúlékonyságával.

A tetőtereket határoló szerkezet két­héjú, azaz a tetőhéjalás és a hőszigetelő réteg között legalább egy szellőztetett légréteget kell kialakítani, amely a szer­kezet és a belső tér nyári hőterhelése, a szerkezeten átdiffundáló pára elszállí­tása és a határoló szerkezet hő átbocsátásának csökkentése szempontjából egyaránt előnyös és szükséges.

A hőszigetelés ilyen esetben egy vagy két rétegben kerülhet beépítésre

Előbbi esetben a nagyobb testsűrűségű és nyo­mószilárdságú, körben csaphornyos szegélykialakítású expandált vagy ext­rudált polisztirolhab lemezek használ­hatók a megszakítatlan, „hőhídmentes” hőszigetelő réteg kialakításához, míg két hőszigetelő réteg esetén kettő, kétirányú zárléc vagy pallóváz beépítése szükséges.

A tetőhéjazat alatt minden esetben vízhatlan fólia anyagú alátéthéjazatot (mint másodlagos csapadékvíz-szigetelést) kell elhelyezni, amelynek vízelvezetési rendszerét tökéletesen meg kell oldani! Új épületeknél szokásos a ferde fal vagy más szóval ferde „stabil” födém építése. Ezek anyaga általában vasbeton, de készülnek ún. „terpeszállású”, acél­szerkezetes hordozóvázú betonlemezes tetőzetek is. Ez a szerkezetalakítás első­sorban a határoló szerkezetek jelentős hőtároló képessége miatt előnyös, ami a nyári hőterhelés hatékony csökkenté­sében, illetve a sugárzási hőnyereségek jobb hasznosításában mutatkozik meg.

A tetőtér-beépítések határoló szerkezetei­nek belső felületkiegyenlítő rétegeként leg­gyakrabban vakolat vagy simítás, felületkép­zésként pedig festés vagy tapétázás készül. A ferde síkú vasbeton zárófödémek hőszigetelésével kapcsolatban figyelni kell arra, hogy számos esetben a födém vízszintes szakasza felül bordás. A bordák mentén jelentős hőhídveszteség alakul­hat ki, ha azok felett nincs kielégítő vastagságú, körülburkoló hőszigetelés. A szigetelőanyag megválasztásánál általában figyelemmel kell lenni arra, hogy a ferde síkban beépített, igen könnyű, laza szerkezetű szálas hőszigetelőkben a hőmérsékletkülönbség miatt légmoz­gás (cirkuláció) alakulhat ki, amely a szigetelő hatást lerontja. Még inkább káros a hőszigetelés feletti erős légjáratú szellőztetés szívó hatása.

A ferde tetőfödémből a vízszintesbe átforduló padlásfödém, valamint mell­védfal fa anyagú szerkezetei között párazáró jellegű hőszigetelő vagy bur­kolóanyag nem alkalmazható, párazáró fóliaréteget csak az alsó burkolati réteg­ben készíthetünk. A tetőtéri födém általában nem járha­tó kialakítású, így az ácsszerkezet felett elegendő kőzet- vagy üveggyapot hő­szigetelés, záró burkolat nélkül, néhány járópalló elhelyezésével.

A tetőtér hőszigetelése esetén a követ­kezőket kell szem előtt tartani:

• a szarufák felett csak speciális, nagy szilárdságú extrudált polisztirolhab vagy kőzetgyapot hőszigetelő anyagok alkalmazhatók;
• a szarufák között általánosan elterjedt a kőzet- és üveggyapot hőszigetelés, felette pedig az átszellőztetett légréteg. Újabban a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel teljesen kitöltik, majd a hő­szigetelés, valamint a szarufa felső síkján páraáteresztő-póruszáró réteget építenek be;
• a szarufák alatt vagy vakolható hő­szigetelő anyag vagy nem vakolható, de burkolattal ellátott hőszigetelő anyag építhető be;
• szendvics szerkezetű paneles hőszigetelésként használható habosított (pl. purán) elem, amit úgy kell – légmentes kapcsolással – beépíteni, hogy egységes felület keletkezzen. A szendvics szerkeze­tű anyagok sorolásakor és beépítésekor elméletben nagyon kevés pára jut be, en­nélfogva-feltéve, hogy korhadásra és oxi­dációs hatásra kevésbé érzékenyek – tetőszaruzat felett (esetleg alatta) beépíthetők.

5.178 ábra. Tetőtér-beépítések esetén a tetőfödémeknek a jó hőszigetelő tulaj­donság mellett jó hangszigetelő képes­séggel kell rendelkezniük, előnyösek a szálas hőszigetelések, rosszak a műanyaghab-táblák.

5.179 ábra. Tetőfödémek szaruzat közötti hőszigetelése: kevésbé igényes helyeken, ahol csak normál padlást hőszigetelünk le a) alul kasírozott alufóliával kapcsolt hő­szigetelővel; b) táblás szálas hőszigetelő­vel, beázás biztonság megoldatlan.

5.180 ábra. Kisebb hőtechnikai és beázás­ biztonsági igényű tető hőszigetelése szellőzetett légréssel és alsó „süllyesztett” faburkolattal, megszakított alátét fóliaszigeteléssel.

5.181 ábra. Épülethomlokzat külső hőszi­getelésének és tető-hőszigetelésének folytonossága a) fal/tető; b) tető/fal esetében, ahol a ± 0,00 °C határtengely vonalában a törés követi az épület geometriai formáját.

5.182 ábra. Normál tetőfödém teljes szaru­zat közötti hőszigeteléssel, alsó pára­záró, felső jól diffundáló fedési alátét­fóliával a) keresztmetszet; b) hosszmetszet; 1 alsó fa lécprofilú burkolat;  2 légrés; 3 lécváz; 4 párazáró réteg; 5 szarufa; 6 „méretezett” hőszigetelés; 7 diffúz alátétfólia.

5.183 ábra. Korszerű tetőfödém réteg­felépítése, szaruzat alatt keresztirány­ban átfutó hőszigeteléssel 1 gipszkarton lemez; 2 szellőztetett, beltéri légrés; 3 léc hevederváz; 4 párazáró fólia; 5 alsó – átfutó – hőszigetelés; 6 szaruzat közötti hőszigetelés; 7 felső légrés; 8 szaru­fa; 9 keresztheveder.

5.184 ábra. Szálas hőszigetelő filc tető­födém-hőszigetelés; 1 hossz szabás; 2 oldalvágás; 3 behelyezés a szarufák közé; 4 párazáró fólia felerősítése, toldási ragasztással.

5.185 ábra. Szálas hőszigetelő lemezes tetőfödém-hőszigetelés; 1 szabás; 2 behelyezés a szarufák közé; 3 beszorítás, felületi vonalba állítás; 4 párazáró fólia beépítése.

5.186 ábra. Duplikált szalag ragasztás-toldású pára- és légzáró fólia beépítése 1 felhelyezett fóliára alsó tapadós sza­lagkapcsolás; 2 takarószél ragasztóba illesztése; 3 oldalszélek légmentes zárása; 4 alsó tartóhevederek felhelyezése.

Elemes tetőfödémek

A már említett kagylóhéj szerű vas­beton- (vagy koporsó-) födém monolit födémek folytatásaként a tetősík ferde vonalát követő elemes vagy paneles tetőfödémként készül.

Anyaga lehet:

• üreges vasbeton födémpalló;
• zsaluelemes monolit vasbeton;
• előregyártott pórusbeton.

Az üreges vasbeton födémpallókból készülő födém és padlásfödém közel fél évszázada ismert, eredetileg vízszintes mennyezetként, majd ferde és síkban folytatódó padlásfödémként is alkalmazták. Ferde tetősík alatti födémként való építéskor annyi kötöttséggel kell számolni, hogy a szerkezetet egészen oldalról, a tetőalj záradéktól vagy a mell­védfaltól kell indítani, és hogy a tetőablakok számára körülményes nyílást hagyni.

Zsaluelemes födém és monolit vasbe­ton lemez általában csak felső padlás-, illetve zárófödémként alkalmazható. Ferde síkú beépítése műszakilag ugyan elmé­letben lehetséges, de a kivitelezésnél a ter­heket viselő nyomott öv, a 12-15 cm-es rábetonozás kialakítása csak felső borí­tózsaluzással lehetséges, mert különben „lefolyik” az egész betonanyag.

A pórusbeton födém rendelkezik mind­azon tulajdonságokkal, melyekkel egy épület felső határoló és tartószerkezetének rendelkeznie kell. A födémpallók P 4,4 szi­lárdsági osztályú pórusbetonból, korrózió­védett teherhordó vasalattal készülnek, 20; 24 és 30 cm-es vastagságban, 60 cm szélességi és max. 600 cm hosszúsági méretben.

Teherhordási szerepük szerint kétfajta elem készül:

• kéttámaszú födémpallók normál szintközi és tetőtéri födémekhez;
• konzolos pallók, amelyek előnye, hogy alkalmazásukkal hőhídmentesen megoldhatók az erkélyek és tetőeresz túlnyúlások csomópontjai. A konzol túl-nyúlása – max. 600 cm-es pallóhossz esetén – 1,50 m. (Hőtechnikai és alkal­mazástechnikai leírás cikksorozatunk utolsó részében található.)

5.187 ábra. Szálas táblás hőszigetelők ékelő-szorítós behelyezése a) szabás; b) beépítés; c) kész hőszigetelt felület.

5.188 ábra. Kartonkasírozású szálas hőszigetelők behelyezése szarufák közé (ritkán alkalmazott megoldás).

5.189 ábra. Tetőfödém és tetőfelépítmény csatlakoztatási csomópontjai, faanyaggal folytonosított hőszigetelési réteggel a) tető feletti szerelt fallal; b) tető feletti álló üvegfallal; c) tető síkjából kiemelt üvegezett tetővel.

Tető-alátétfóliák és beépítésük

Magastetők készítésénél és felújításánál ma már szinte kivétel nélkül használják a tető- vagy szakmai néven biztonsági alátétfóliát, hiszen a tetőfedés általában nem vízhatlan, az eső- és páravíz csorgását pedig a kényes tetőrétegek nem tűrik. A korszerű tetőtéri rétegfelépítésből sohasem hiányozhat a tetőfólia, melynek több funkciója közül csak a lényegeseket említjük.

Főbb funkciók:

• a tetőzet klímaszabályozó rétegszel­lőztetése a kis felületi ellenállóságú alátétfólia és a héjazat között, mint szel­lőzőkürtőben biztosítható;
• a másodlagos csapadékvíz ellen védőréteget képez;
• a tetőt, a házat érő külső sugárzást csökkenti, feltéve, hogy tükröző jellegű.

Az alátétfólia a tetőzet hőszigetelése és a fedés között helyezkedik el, a 2-10 cm-ig terjedhető légrétegvastagságot az ellenlécnek nevezett légrés biztosító lécek adják. A kereskedelemben sokféle alátét­fóliával találkozhatunk, amelyek jel­lemzően 1,0- 1,5 m körüli szélességű, több méter hosszúságú, általában belső hálóerősítésű belógatható műanyag fóliatermékként jelennek meg a piacon. A nem kifeszíthető alátétfóliákat deszkaterítésre fektetik. Ilyen esetben a la­postetők szigetelésére használt fóliák is felhasználhatók.

A kifeszíthető tekercsanyagokat az eresszel párhuzamosan fektetve, alulról felfelé haladva, kb. 10 cm-es átfedéssel egymásra lapolva kell kiteríteni, hogy a felülről lefelé folyó csapadékvíz az átlapolásoknál mindig az alul levő anyag felületére kerüljön, és ne a két fólia közé csorogjon be), majd a szarufák tetején távtartó ellenléccel kell rögzíteni. Az ellenléc magassága megadja a fólia és a héjazat közötti légréteg vastagságát.

Az alátétfólia által összegyűjtött víz rendszerint megkeresi a leggyengébb pon­tokat, és koncentrált beázásokat okozhat a tetőáttöréseknél és a vápákban. Az alá­tétfólia felületén csorgó csapadékvizet ereszcsatornába kell bevezetni, mert ha a nedvesség nem tud akadálytalanul eltávozni a szerkezetből, ez a szerkezet és a helyiségek beázását, majd idővel az ácsszerkezet korhadását vonja maga után. A tetőtér használatát korlátozó, a kom­fortérzetet erősen rontó nyári túlmelege­dés akkor lép fel, ha a kivitelezés során lényegtelennek tekintik a rétegkiszellőzést, és nem oldják meg mindenre kiterjedő módon. Mi következik mindebből?

Sötét betoncserép fedés esetén a szel­lőzés nélküli tetőnél egy kellemes tavasz végi napon a hőszigetelés külső felületének hőmérséklete 80 °C. A belső tér +25 °C megkívánt hőmérsékletének tartásához az 55 °C hőmérsékletkülönbség miatt jelentős hűtésre lenne szükség. Ennek hiányában a helyiség gyorsan és elvisel­hetetlenül felmelegszik, és a megengedett + 15 °C helyett +37 °C lesz a tetőtérben!

Átszellőztetett tető esetén a hőszige­telés külső felületének hőmérséklete csak +35 °C körüli lesz a hűtő légáram­lás következtében. A kívánatos +25 °C hőmérséklet megtartásához már csak a 10 °C hőmérsékletkülönbségnek meg­felelő hűtésről kell gondoskodni, aminek hiányában a helyiség felmelegszik ugyan, de a felmelegedés nem lesz elviselhetet­lenül kellemetlen, a tetőtérben +27 °C hőmérséklet várható, különösen, ha az ab­lakok árnyékoltak, és a szerkezeteknek van hőcsillapító tömegük.

5.190 ábra. Tetőfödém mellvédfal, külső fal és közbenső födém szerkezeti csomó­pontja; 1 YTONG téglafal; 2 YTONG koszorúelem; 3 kiegészítő hőszigetelés; 4 YTONG ko­szorúelem; 5 vasbeton térdfal koszorú; 6 YTONG válaszfalelem; 7 talpszelemen; 8 kőcsavar; 9 dilatációs szigetelés; 10 pa­dozati réteg; 11 padozati hő- és hang­szigetelő réteg; 12 födém; 13 vasbeton födémkoszorú; 14 felületi vakolat.

5.191 ábra. Tetőfödém és térdfal kapcsolata; 1 YTONG falazat; 2 YTONG zsaluelem; 3 térdfal koszorú; 4 tőcsavar; 5 talpszele­men; 6 vakolat; 7 főállási fogófa; 8 tető­fedés; 9 szellőztető légrés; 10 tetőfólia; 11 alsó légrés; 12 méretezett hőszigetelés.

5.192 ábra. Tető és zárófödém kapcsolati csomópont 1 zárófödém; 2 hőhídmegszakító hőszi­getelés; 3 vakolat; 4 szarufa; 5 padlásszel­lőztető légjárat; 6 „belevegős” nyílás; 7 tetőfólia; 8 héjazat alatti szellőztetett légrés; 9 ellenléc; 10 rovarháló; 11 tetőléc; 12 tetőfedés.

5.193 ábra. Oromfal és tetőfödém kap­csolat gipszkarton burkolattal, illetve „száraz vakolattal” 1 szaruzat; 2 hőszigetelés; 3 párazáró fólia; 4 alátétfólia; 5 légrés; 6 ellenléc; 7 tetőléc; 8 cserépfedés; 9 rugalmas hőszigetelés; 10 ereszalj deszkázat; 11 gipszkarton burkolat; 12 beltéri légrés; 13 alsó hevede­rezés; 14 „száraz” ütközés; 15-17. „száraz” vakolat; 18. oromfal.

Alátétfóliák

A már említett alátét-szigeteléseknek több változata ismert, pl.:

• üvegszövet betétes műanyag fólia; félkemény műanyag lemez;
• alufólia;
• alufólia + polietilénhab lemez;
• deszkaterítékre helyezett csupaszlemez;
• hőszigeteléshez kapcsolt fém vagy műanyag lemez felületű (elemes) víz­mentes rétegelválasztó.

A tető-alátétfóliák termékskáláját gaz­dagítja a Pilifoam cserépalátét-fólia, amely egyedi kialakítása következtében nem csupán „egy a sok közül”, hanem spe­ciális tulajdonságokkal bír. Az S 3005/A1 jelű termék 5 mm vastag, zárt cellaszer­kezetű, kémiai térhálósítású polietilén hablemez, egyik oldalán alumínium­fólia kasírozással. Más alátétfóliákhoz hasonlóan ez is vízzáró, nedvességre ér­zéketlen és párazáró. A tető fóliák töme­géből további két lényeges tulajdonsága emeli ki: a hőszigetelő és a sugárzás-visszaverő képessége, amelyeknek köszön­hetően a tetőtéri helyiségekben javul a komfortérzés, csökken a fülledt meleg.

A már vizsgált kellemes tavaszi napon, a Polifoam/A1 cserép-alátétfóliával ki­alakított, intenzíven átszellőztetett tetőnél a hőszigetelés külső felületének hőmér­séklete már csak +30 °C. A helyiségen belüli komfortérzet hűtés nélkül sem romlik, a tetőtérben a várható hőmérséklet +22 °C körül marad nyáron – természe­tesen megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelő réteg alkalmazása esetén.

A változás okát nyilvánvalóan a Poli­foam/A1 cserép-alátétfólia egyedi tulaj­donságaiban kell keresnünk, annak felismerése mellett, hogy a Nap hőener­giája kizárólag sugárzás formájában jut el hozzánk:

• a tetőhéjazat felé fordított alufólia-kasírozás a Nap sugárzó hőjének és a fel­melegedett héjazat kisugárzott hőener­giájának egy részét visszaveri, ezáltal a héjazat ugyan kicsivel jobban felme­legszik, viszont a tetőfólia alatti légtérbe kevesebb hő jut;
• a fólia alatti légréteg felmelegedését tovább csökkenti az 5 mm vastag, hőszigetelő tulajdonságú, hab anyagú tetőfólia saját hőszigetelő képessége is.

5.194 ábra. Tetőfödém és tetőgerinc csomóponti kialakítás, tető feletti kiszellőztetéssel; 1 szellőző légrés; 2 légjárat-kivezetés; 3 szellőzőcserép; 4 tető alátétfólia;  5 szorító fólia véglezárás; 6 padlás légtere; 7 tető­fedés; 8 sávellenőrző; 9 kúpcserép; 10 alsó légrés; 11 méretezett hőszigetelés.

5.195 ábra. Tetőfödém és tetőgerinc kö­zötti kispadlás oromzati ki szellőztetése; 1-7 mint 5.195 ábra; 8 oromfali szel­lőzőnyílás; 9 sávszellőző; 10 kúpcserép; 11 alsó légrés; 12 méretezett hőszigetelés.

5.196 ábra. Kontyolt tető lejtős élgerince és a tetőfödém csomópontja 1 hőszigetelés; 2 beltéri légrés; 3 gipszkarton; 4 élszaru; 5 alátétléc; 6 légrés; 7 tetőfólia; 8 felső légrés;  9 kiszellőzés; 10 szellőző­cserép; 11 tetőfedés;  12 lécre felhajtás – átszellőző réssel; 13 lég- és csapadékzáró lágyhab; 14 kúpcserép.

5.197 ábra. Tetőhajlat/tetőfödém csomó­pontja szellőztető légjáratokkal; 1 méretezett hőszigetelés; 2 beltéri légrés/ lécheveder; 3 gipszkarton burkolat; 4 zug­szarufa; 5 kereszthevederezés; 6 hőhíd megszakító rugalmas hőszigetelés; 7 alsó szellőző légrés; 8 alátét szigetelő tetőfólia; 9 átszellőző légcsatorna; 10 felső szellőző­rés; 11 tetőléc; 12 cserépfedés; 13 cserép alatti beszellőző.

5.198 ábra. Padlástér/épülethomlokzat folytonos átszellőztetési csomópontja 1 téglaburkolat; 2 tartóvas; 3 konzol; 4 fal­bádog; 5 vízorr lemez; 6 homlokzati légrés; 7 horgonyelem; 8 homlokzati hőszigetelés; 9 tetőszellőztető légjárat; 10 tetőfólia; 11 tetődeszkázat; 12 tetőfedés.

Alufóliák

Tető-alátétlemezként tulajdonképpen bármely önhordó, hő- és időtálló lemez megfelel, feltéve, hogy a főbb követel­ményeknek hiánytalanul eleget tesznek. A tekercses, 0,1-0,25 mm vastag félkemény, 80-100 cm tekercsszéles­ségű önhordó alulemez a tetőrétegek közé építve több évtizedre megoldja a tető-alátétlemez funkcióját.

A lemez sugárzás-visszaverő hatékony­sága hasonló az előbbi kasírozott változa­téval. További előnye, hogy (elektromos) sugárzásnak kitett helyeken a tető fémle­mez rétege (a Faraday-doboz elve alapján) részleges védelmet nyújt. Ilyen helyek az országos elektromos légvezetékek alatti, illetve a sugárzási zónába eső helyek vagy a nagy teljesítményű trafók mobiltelefon­ átjátszók környezetei, és még sorolhat­nánk. További előnye a felső, „lökésszerű” elektromos kisülés, a villámlás elleni védő szerepe – amely utóbbit egyes szakmai körök ugyan vitatják, de a fémlemez „burok” a sugárzás irányából egyértelmű­en, ún. árnyékellenállást fejtenek ki.

5.199 ábra. Tetőfödém/épületfal kiszel­lőztetett csatlakozási csomópontja 1 méretezett hőszigetelés; 2 párazáró fólia; 3 beltéri légrés; 4 gipszkarton lemez; 5 tetőfedés; 6 tetőfólia; 7 légrés; 8 héjazati légrés; 9 szellőzőcserép; 10 takarófólia, átszellőző réssel; 11 faltő bádogszegély.

Alátétlemezek

A tető-alátétlemez sík és merev támaszú, másodlagos csapadékvíz-elve­zetésre szolgáló réteg.

A hordozó vázat általában tetőszaru­fához kapcsolt deszkateríték, faforgács vagy betonlemez biztosítja. A ráhe­lyezett másodlagos, csapadékvíz elveze­tését garantáló lemezteríték hálóerősítés nélküli műanyag vagy vastag bitumenes kötésű lemezek. A biztonsági alátét szige­telés lehetővé teszi, hogy az előírtnál ala­csonyabb hajlású cserépfedés készülhessen. Hasonló módon a hordozó aljzatra terített vékony alufólia is elhelyezhető, fedésszerűen, rétegáttakarással és a foga­dó szerkezethez való alsó ragasztással.

Az alátétlemezek, illetve -fóliák ugyan igen előnyös tulajdonságokkal bírnak, de rosszul alkalmazva vagy hibás kivite­lezéssel óriási károkat is okozhatnak.

Mivel nélkülözhetetlenek, ezért különös figyelmet érdemel a tetőfólia/tetőzet szakszerű kapcsolása:

• a fóliák, lemezek átfedéses hossz­toldása a szaruzat és az ellenléc között:
• az ereszvonallal párhuzamos átfedések;
• a vápák másodlagos csapadékvizeinek alsó vagy süllyesztett vápacsatornába való bekötése;
• az ereszvonalban való vízkivezetés csatornába vagy attól függetlenül;
• felső él és gerinc közeli szellőzőrés vagy -sáv kialakítása fóliaterítékkel, úgy, hogy az ellenléc felső végénél átkötő keresztmetszetek biztosítsák a tökéletes héjazati légcserét;
• eresz folyóméterenkénti 200 cm² szabad keresztmetszet biztosítása a tető­léc alja és fóliateríték között, valamint annak alsó betorkollásában;
• gépészeti és technológiai vezetékek megfelelően kialakított átvezetése, a fólia felvágásával „áttört” nyílás (későbbi szakadás) miatt az alátétfólia ne veszítsen a tartásából;
• mechanikai sérülések (kilyukadás) elkerülése, főként a tetőépítés fázisában -hogy ez ne veszélyeztesse a hőszigetelést.

5.201 ábra. Tetőablak, tetőfödém csat­lakozási csomópont; 1 tetőfólia; 2 tetőfólia gallérfelhajtás; 3 keret­lemez 4 elasztikus él kitöltés; 5 párazáró fólia; 6 szaruzat közötti hőszigetelés; 7 rugalmas hőhídmegszakító hőszigetelés; 8 keresztirányú hőszigetelés; 9 keresztbor­da; 10 bélés; 11 heveder; 12 gipszkarton burkolat; 13 tetőlécezés; 14 ellenléc; 15 lég­rés; 16 tetőfedés; 17 alakítható ólomlemez gallér; 18 tetőablak (VELUX).

5.202 ábra. Tetőablak alatti alsó és felső légrés-kiszellőztetés; 1 tetőlégrés; 2 kiszellőző; 3 rácsbetét; 4 szellőzőcserép; 5 tetőfólia; 6 beltéri szel­lőzőrés; 7 gipszkarton; 8 kiszellőző (mikró) rés vagy furatok.

5.203 ábra. Tetőablak/térdfal kapcsolt csomópontja; 1 tetőfólia; 2 tetőfólia felhajtott (és kapcsolt) gallér; 3 fém lemezkeret; 4 elasztikus ki­töltés; 5 hőszigetelés; 6 kitöltő hőszigetelés; 7 hőhíd megszakító hőszigetelés; 8 gipsz­karton; 9 heveder; 10 talpszelemen; 11 tipli; 12 „dilatációs” heveder; 13 vakolat; 14 mell­védfal; 15 alsó lezáró deszkázat; 16 légrés; 17 ellenléc 18 tetőlécezés; 19 ólomlemez gallér; 20 VELUX tetőablak.

5.204 ábra. Tetőfelépítményes ablak, szerelt mellvédfallal, tető-összeépítéssel 1 hőszigetelés; „táblás”; 2 hőszigetelés, filc; 3 párazáró fólia; 4 beltéri légrés/heveder; 5 gipszkarton lemez; 6 heveder; 7 maga­sítás; 8 ablakdeszka; 9 tető-székszelemen; 10 ablak; 11 tartóheveder; 12 ólomlemez gallér + bádogszegő; 13 tetőléc; 14 bizton­sági lemezcsík; 15 szellőzőcserép; 16 „bukó” légjárat; 17 felső légjárat; 18 alátétfólia; 19 alsó padlástéri légjárat.

5.205 ábra. Manzárd jellegű tetősíkváltás tetőfödémmel, padlással és szerelt mellvédfallal 1 táblás hőszigetelés; 2 filc hőszigetelés; 3 heveder; 4 párazáró réteg; 5 beltéri légrés/heveder; 6 gipszkarton; 7 székszele­men; 8 szaruzat padlástéri vége.

5.206 ábra. Közműszellőző és tetőfödém összeépítése biztonsági hőszigeteléssel 1 szellőztető közművezeték (csatorna); 2 gégecső; 3 galléros csatornaszellőző elem (BRAMAC); 4 kiegészítő filc hőszigetelés, pólyaszerű kötéssel; 5 hőszigetelés; 6 légrés; 7 műanyag gallérlemez, tetőfóliá­hoz ragasztva; 8 tetőfedés.

5.207 ábra. Tetőfedés alatti vízhatlanító alátéthéjazat, másodlagos csapadék víz­elvezetések a) lógatott fólia terítéssel; b) deszkára terített fólia vagy lemez.

5.208 ábra. Tetőfólia alsó ereszkikötése és biztonságos csapadékvíz-kivezetés 1 fólia; 2 műanyag szalag; 3 profilléc; 4 szegezés; 5 orrdeszka (A-B alternatívák).

5.209 ábra. Tetőfedés alatti biztonsági fólia ereszcsatorna-bekötéssel; 1 tetőfólia; 2 ragasztószalag kapcsolással; 3 műanyag léc; 4 szegezés (A-B alternatív megoldások).

5.210 ábra. Tetőfödém alsó párazáró fólia terítésének „légmentes” toldása a) szaruzattal párhuzamos; b) szaruzatra merőleges; 1 alsó deszkázat; 2 beltéri szel­lőzött légrés; 3 lég- és párazáró fólia; 4 dup­likált ragasztószalag; 5 esetleges szorító ékelés.

5.211 ábra. Cserépsor elemes szendvics szerkezetű, hőszigetelő paneles tető, cserépléccel (BRAAS).

5.212 ábra. Szaruzat feletti hőszigetelt paneles tető, vízhatlanul záró biztonsági csapadékszigeteléssel, felül lécezéssel, szellőztető légréssel és cserépfedéssel.

5.213 ábra. Szaruzat feletti paneles hő­szigetelés hordozó deszkavázra és pá­razáró rétegre fektetve és szegezve a) gerincképzés alsó párazáró fóliával; b) vízmentes paneltoldás; c) ellenléc és tetőléc felszegezése.

5.214 ábra. Szaruzat feletti paneles hőszi­getelés és oromzati hőköpeny folytonos kapcsolata a) alul látszó szaruzattal; b) függesztett gipsz­karton álmennyezettel; c) légzáró fóliával és falambéria álmennyezettel; 1 látszó burkolat; 2 hőszigetelő – önhordó panel; 3 zárt légtér.

5.215 ábra. Szaruzat feletti paneles hőszi­getelés alul látszó felülettel és a tető­fedést hordozó vázzal.

5.216 ábra. Paneles hőszigetelés feletti ellenléc és tetőlécezés készítési fázisa.

5.217 ábra. Látszó fedélszék feletti paneles hőszigetelésű tetőfedés készítése. 1 gerincbevágás; 2 gerinc csapadékzárása; 3 cserépfedés; 4 toldás lezárása; 5 ellen­lécezés (szarufák felett); 6 tetőlécezés; 7 fekvő toldás, vízmentes zárással; 8 oldalsó toldás; 9 ereszelem toldása.

5.218 ábra. Szaruzat alatti paneles hőszigetelésű tető nézetrajza és részletei; 1 hőszigetelő keményhab panel; 2 szaruzat; 3 kapocselem; 4 álló horony; 5 fekvő horony; 6 ütköző perem.

5.219 ábra. Belső burkolati kéreggel ellá­tott hőszigetelő panel beépítése módja.

5.220 ábra. Hullámlemez fedésű, hőszi­getelő lemezpanelos tető, fa és acél szaruvázon. a) zártszelvényű fém; b) nyitott szelvényű­ fém; c) fa hordozóváz kapcsolattal; 1 fém kasírozott v. alulemez „fegyverzetű” hő­szigetelő panel; 2 fém hullámlemez; 3 acél zártszelvény; 4 acél „Z” szelvény; 5 fa szelvény; 6-7 kötőcsavar; 8 fakötésű csavar; 9 lemezcsavar; 10 vízmentességet biztosító, lágy műanyag alátét.

5.221 ábra. Szolártető hőszigetelt sza­ruzat feletti paneles tetőrétegződéssel a) metszet; b) nézetrajz; 1 bordás fémle­mezfedés; 2 ráncborda; 3 szoláris kollek­torcső; 4 trapézborda átfedése; 5 facsavar; 6 rugalmas tömítő alátét; 7 fa szorító (és fogadó) bordázat; 8 hőszigetelő (önhordó) panel; 9 tükröző fémfólia-fegyverzet; 10 so­roló horony; 11 párazáró fólia; 12 deszka­teríték; 13 szarufa; 14 kiegészítő bordázat.

Pára- és légzáró rétegek

A párazáró rétegek, szakmai nevükön párafékezők a párától, a kondenzációtól védeni kívánt szerkezet alsó, illetve belső síkja közelében, a szerkezet köztes rétegenként helyezkednek el, és megaka­dályozzák a külső és belső tér közötti filtrációs légcserét a szerkezeten át.

A párafékező réteg annyira elsődlege­sen 0,10-0,30 mm-es PE (polietilén) fólia, amely:

• fokozza a szerkezet légzárását;
• meggátolja a belső tér felől a ned­vesség bejutását a szerkezetbe;
• az alsó, illetve belső felületi burkolati réteg „utolsó” csapadékvíz elleni védelmi rétegét adja, feltéve, hogy megoldott a víz kivezetése.

A párazáró védelmi réteg egyéb anyagokkal is helyettesíthető, például dupla fegyverzetű habosított elemek fedőlemezével, amely lehet vékony fémlemez, de műanyag is. Lényege a párazárás, és ennél fogva a légmentes szerkezet kialakítása. Ilyen esetben ter­mészetesen gondoskodni kell arról, hogy az adott épületrész helyiségeinek – amelyeknek e födém jelenti a hőszigete­lését és a párazáró rétegét – a határoló fala is homogén legyen, és abban nyitható ablakok (nyílászárók) legyenek.

5.222 ábra. Tetőfödém YTONG vasalt padlóból a) keresztmetszet; b) hosszmetszet; 1 YTONG tetőpalló; 2 soroló vagy kapcsoló horony; 3 vasalt kibetonozás; 4 biztonsági tetőfólia; 5 kiegészítő hőszigetelés; 6 szellőző légrés; 7 tetőléc; 8 szaruzat; 9 cserépfedés.

5.223 ábra. Tetőfödém YTONG tetőpal­lóból (a példaábra kapcsolt YTONG fal és közbenső födémrendszerrel együtt, csökkentett és teljes padlástér magassági lehetőséget mutat be; 1 YTONG tetőpalló; 2 YTONG födémpalló; 3 YTONG falelem; 4 horony-kibetonozás; 5 YTONG koszorúelem és vasbeton koszorú; 6 körítő vasbeton koszorú; 7 kiegészítő hőszigetelés; 8 szelemen; 9 szaruzat; 10 lécezés + fedés; 11 kibetonozások, vasaltan; 12 tetőablak

5.224 ábra. Tetőfödém oromfalnál, YTONG födémelemmel 1 koszorú; 2 YTONG tetőpanel; 3 pótvas, nyíróvas; 4 horonykibetonozás; 5 YTONG koszorúelem; 6 vasbeton koszorú.

5.225 ábra. Tetőfödém az oromfalon kon­zolosan túlnyújtott pallókkal; 1 YTONG falazat; 2 YTONG tetőpalló; 3 horonykibetonozás; 4 YTONG zsaluelem; 5 kibetonozott horgonytüske.