• elektromos hálózat
• panelház

Épületvillamos hálózatok és berendezések panelépületeknél

A diagnosztikai vizsgálatokat végző személyek, szervezetek lehetnek:

• érintésvédelmi és villámvédelmi vizsgálatra feljogosított, szak­vizsgával rendelkező villanyszerelő szakmunkás;
• érintésvédelmi és villámvédelmi vizsgálatra feljogosított, szak­vizsgával rendelkező villamosipari technikus, üzemmérnök, mérnök;
• az előzőekben felsorolt képesítéssel rendelkező munkatársakat alkalmazó társaságok (Bt-k, Kft-k, Rt-k stb.).

A diagnosztikát előkészítő, a diagnosztikához szükséges adatok, dokumentumok:

• a diagnosztizálandó épület építési ideje (év), a műszaki átadás-­átvétel dátuma, a használatbavételi engedély dátuma és az eh­hez kapcsolódó dokumentumok;
• a műszaki átadáshoz készült érintésvédelmi és villámvédelmi mérési jegyzőkönyvek;
• a diagnosztizálandó épület megvalósulási épületvillamossági tervdokumentációja;
• az időközben elvégzett érintésvédelmi, villámvédelmi és tűzvé­delmi felülvizsgálatok jegyzőkönyvei.

Amennyiben mindezen személyi és tárgyi feltételek biztosíthatók, első lépésben a diagnosztikát végző(k) az épület közcélú villamos hálózatra csatlakozásától kezdődően szemrevételezéssel, a megvaló­sulási épületvillamossági tervdokumentáció alapján az általános há­lózati kialakításnak megfelelőn, kiindulva a házi csatlakozó beren­dezéstől az egyes fővezetékeken továbbmenve az elosztó- és szintle­ágazó-berendezéseken, végigvizsgálhatják a villamos hálózatok és berendezések állapotát. Ekkor megállapítható, hogy a korábbi felül­vizsgálatok jegyzőkönyveiben szereplő javításokat, bővítéseket, cse­réket elvégezték-e, valamint az is, hogy milyen fokú az elhasználó­dás mértéke.

Diagnosztikai mérések a villamos hálózaton

A szemrevételezéssel történt vizsgálatok befejezése után, de az alatt is elvégezhetők a diagnosztikai mérések, így az egyes villamos berendezések és hálózatok érintésvédelmi felülvizsgálata, a villámvédelmi berendezés felülvizsgálata, valamint a hibás berendezések, készülékek, vezetékkötések hőfényképének elkészítése. A hőfényképek, illetve ezt helyettesítő helyi hőmérsékletmérések elsősorban a melegedő vezetékkötéseknél a vezetékkötés meghibásodás­ára és tartós túlterhelésére utalnak.

Jegyzőkönyv

A szemrevételezéses és műszeres vizsgálatok eredményét jegyző­könyvben kell rögzíteni, vagyis hogy a felújítás mely berendezések­re, hálózatrészekre, hálózatokra terjedjen ki, illetve részleges, vagy teljes felújítás indokolt. A lakások villamos hálózata és berendezései diagnosztizálásához a bennlakók, a tulajdonosok előzetes értesítése és hozzájárulása, vala­mint együttműködése szükséges.

Átadási tervdokumentáció és a villamos hálózat

A diagnosztikát végző(k)nek az átadási tervdokumentációból, il­letve, ha ez a lakások vonatkozásában nem áll rendelkezésre, nyilvá­nosan hozzáférhető tervtárakból (pl. panelos épületek műszaki tervállománya) tájékozódniuk kell az építéskor alkalmazott villanyszere­lési módról, ami például kohósalak középblokkos, téglablokkos épü­letek esetében lehet vakolat alatti ún. MM-falas, M-falas, műanyag védőcsöves M-vezetékes, alagútzsalus, öntött falas épületek esetében bebetonozott védőcsöves, panelos épületek esetében hornyos, bebe­tonozott védőcsöves, padlóba fektetett vezetékes, KLI-padlószegély vezetékcsatornás, MCS-vezetékcsatornás szerelési mód is.

A lakásokon belül, illetve az egyes nyílászáróknál (loggia – fal, ét­kező – konya válaszfal stb.) az egyes építési módoknál szerelt vá­laszfalakat is alkalmaztak, amelyek üregeibe védőcsöveket építettek be, MM-fal vezetéket fektettek. Az alkalmazott szerelvények is lehetnek süllyesztettek, falon kívü­liek, falon kívüli szerelvénydobozba rögzítettek.

A legkorábban épült – iparosított technológiával készült – lakó­épületek lakásainak szobái dugaszolói érintésvédelem nélküliek, a hozzájuk csatlakozó vezetékhálózat sem tartalmaz érintésvédelmi vezetőt. Ennek megállapítása és jegyzőkönyvi rögzítése a felújítási munkák előkészítése, tervezése kapcsán fontos technológiai és költségbefolyásoló szempont.

Fogyasztói főelosztótábla

A lakáselosztók (fogyasztói főelosztótábla) típusa, felszereltsége és állapota szintén fontos diagnosztikai szempont. A legrégebbi lakáselosztók ún. vDb olvadóbiztosítós, 2-3 áramkö­rös elosztók érintésvédelmi vezetékezés csatlakozási lehetősége nél­kül. Ezek feltétlenül cserére szorulnak! A későbbiekben alkalmazott, kismegszakítókat tartalmazó elosztók állapota, áramköri száma, az alkalmazott kismegszakítók típusa, névleges árama is vizsgálandó, és a diagnosztikai jegyzőkönyvekben rögzítendő adat.

A legtöbb, szabálytalanul végrehajtott csere, bővítés, átalakítás a lakásokon belül fordulhat elő, amelyek a villamos- és tűzbiztonságot hátrányosan befolyásolhatják. Az utólagosan felszerelt fa-, éghető burkolatok, a mögéjük rejtett vezetékezések különösen veszélyesek, és a felújítások kapcsán biztonságosan újraszerelendők.

A diagnosztikát lakáson belül végzőknek a bútorok, berendezési tárgyak által takart szerelvényeket, vezetékszakaszokat is fel kell de­ríteniük, az előzőekben ismertetett rejtett veszélyek miatt. A diagnosztika kapcsán az épületkommunikációs hálózatok és be­rendezések állapotát is szükséges vizsgálni. Ezen a területen történ­hettek az átadás, használatbavétel óta a legnagyobb változtatások, módosítások, bővítések.

A legkorábbi épületekbe felcsengető hálózatokat és beren­dezéseket terveztek és építettek be, amelyeket az idők folyamán ka­putelefon-berendezésekre cseréltek (az esetek többségében többször is!). A cserék kapcsán olyan helyeken is végeztek vezetékszerelést, amelyek a biztonsági távolságon belül kerülhettek az erősáramú el­osztóhálózatokkal, szigetelésük nem megfelelő, sérült, ami villamos baleset forrása lehet.

Vezetékes telefonhálózat és kábeltelevízió bővítése

Hasonló problémát jelenthet a vezetékes telefonhálózatok időközi bővítése, átalakítása, valamint a kábeltelevíziós-hálózatok utólagos beszerelése, bővítése javítása is. A vezetékes telefon-, valamint a kábeltévé-hálózatok üzemeltetői­vel a diagnosztika kapcsán mindenképpen fel kell venni a kapcsola­tot, és a saját műszaki, létesítési és üzemeltetési előírásaikat egyez­tetni kell a villamos hálózatok létesítésére és biztonságos üzemelte­tésére vonatkozó előírásokkal.