• felújítás
• lakásfelújítás
• panel

Munkavédelem a panelfelújítási munkák során

Szakértői tapasztalat, hogy a helyszíni munkák során a kivitelezők nem fordítanak kellő figyelmet a munkavédelmi szabályok, követel­mények betartására, amelynek következtében egyre több esetben, il­letve egyre gyakrabban fordulnak elő különböző súlyosságú balese­tek. Ezért a következőkben az ezzel kapcsolatos a legfontosabb sza­bályokat foglaljuk össze.

A panelos épületek felújításával kapcsolatos építőipari kivitelezés munkavédelmét is a munkavédelemről szóló, 1993 évi XCIII. tör­vény alapján, a 32/1994. sz. IKM rendelet (Az építőipari kivitelezé­si biztonsági szabályzat kiadásáról), valamint 4/2002. SzCsM – EÜM együttes rendelet (Az építési munkahelyeken és az építési fo­lyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követel­ményekről) szabályozza.

A bontási munkák munkavédelmi előírásai

• A bontási munkákhoz tervet kell készíteni, amely tartalmazza a bontás sorrendjét, technológiáját, és a szükséges eszközöket.
• Bontási munkát csak szakképesítéssel, megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányítása mellett lehet végezni.
• A bontást végző dolgozókkal az alkalmazott technológiát meg kell ismertetni.
• A bontási munkaterületet kerítéssel kell körülvenni, közlekedé­si és menekülési utat kell biztosítani, és tisztán kell tartani.
• Épületek összefüggő szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem szabad.
• A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kivál­tásokat méretezni kell.
• Munkamegszakítás esetén a bontás közbeni épületszerkezetek állékonyságát biztosítani kell.
• Kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy az por, és egyéb káros hatás szempontjából csak minimális, a határértéket nem meghaladóan terhelje a környezetet, a munkahelyen tartózkodó­kat.

Bontási munkák során keletkező építési hulladékokkal szemben tá­masztott követelmények

A paneles épületek felújításával kapcsolatos bontási munkáknál ke­letkező építési hulladékokkal kapcsolatos előírásokat a hulladék gaz­dálkodásáról szóló, 2000 évi XLIII. törvény tartalmazza.

• A hulladék termelője a keletkező hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.
• A hulladékkezelő köteles a hulladék birtokosa számára előírt nyilvántartás és adatszolgáltatás elvégzésén túl a birtokába került hulladékokra és az általa végzett kezelésre vonatkozó ada­tokat is külön jogszabályban meghatározott módon nyilvántar­tani.
• A hulladék további kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének kötelezettsége.
• A hulladék begyűjtése során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék-termelőtől rendszeresen összeszedi és elszállítja a be­gyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére.
• Hulladékot úgy kell szállítani, hogy a szállítás során a környe­zet ne károsodjék.
• A szállító köteles gondoskodni a hulladék eltakarításáról, az eredeti környezeti állapot helyreállításáról.
• Tilos a veszélyes hulladékot – a környezetvédelmi hatóság en­gedélye nélkül – más hulladékkal, anyaggal összekeverni.
• A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék ke­letkezését, gyűjtését szállítását, kezelését, átadását, átvételét nyilvántartani, bizonylatolni.
• Veszélyes hulladék kezelése csak a külön jogszabályban meg­határozottaknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóság en­gedélyével végezhető.

Azbesztet tartalmazó szerkezetek bontása

• Azbeszttartalmú szerkezetek bontásánál a kivitelezőnek részle­tes bontási utasítást kell készítenie, amit az ÁNTSZ területi szervével engedélyeztetni kell.
• A bontási utasítás tartalmazza, a bontási sorrendet, a szükséges technológiai intézkedéseket, a munka lefolyását, a szükséges védőeszközök meghatározását, a bontott, azbeszttartalmú anyag elszállításának és megsemmisítésének módját.
• A bontási területet körül kell keríteni, és táblák elhelyezésével kell felhívni a figyelmet a veszélyes munkavégzésre.
• A bontási munkaterületen dohányozni
• Azbeszttartalmú szerkezetet és bontási anyagot folyamatosan nedvesen kell tartani.
• A keletkező port a keletkezés helyén szűrővel ellátott elszívó berendezéssel el kell szívni.
• A dolgozók részére egyrészes védőruhát, és légzésvédőt kell biztosítani.
• A munkaterületet a munka befejezése után meg kell tisztítani.
• A visszamaradt azbesztport festékkel kell a szerkezet elemeihez kötni.
• A bontásnál használt védőruhákat, védőeszközöket elkülönítve kell tárolni, a port lemosással, elszívással kell eltávolítani.
• Azbeszttartalmú hulladékot megjelölt, elkülönített tárolóban kell gyűjteni.

Építési munkahelyek helyiségeken kívüli munkavédelmi előírásai

Stabilitás és szilárdság:

• A magasban kialakított mozgó vagy rögzített munkahelyek szi­lárdak és stabilak legyenek, figyelembe kell venni azon dolgo­zók létszámát, a maximális teherbírásukat, a teher eloszlását, a külső hatásokat.
• A stabilitást és szilárdságot megfelelően ellenőrizni kell.

Energia elosztó szerelvények:

• A helyszíni energia elosztó szerelvényeket rendszeresen ellen­őrizni, karbantartani kell.
• A villamos légvezetékeket úgy kell vezetni, hogy azok az építé­si munkahelyeket elkerüljék.
• Ha ez nem lehetséges, azokat feszültségmentesíteni kell.

Leeső tárgyak:

• A munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leeső tárgyakkal szemben kollektív műszaki védelemmel kell megvédeni.
• Ahol szükséges, az építési helyen fedett átjárókat kell kialakí­tani.

Magasból való leesés:

• A magasból való leesést arra alkalmas berendezéssel, így külö­nösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkal­mazásával kell magakadályozni.
• Az állványok legyenek szilárdak, elegendően magasak, és leg­alább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal kell rendelkezniük.
• Magasban végzett munkát csak megfelelő és alkalmas berende­zéssel (emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.
• Amennyiben ilyen berendezések nem alkalmazhatók, megfele­lő hozzáférési lehetőségről kell gondoskodni, a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani.

Homlokzat felújítások munkavédelmi előírásai

Építőipari állványok:

• Építési állványok tervezését, kivitelezését, felülvizsgálatát, munkavédelmi üzembe helyezését a vonatkozó szabványokban (MSZ 13010, MSZ 13011, MSZ 13013, MSZ 13014, MSZ 13015) előírtak szerint kell végezni.
• Az általános szerkezeti dokumentációnak tartalmaznia kell az állvány általános tervét, műszaki leírását és statikai vizsgálat anyagát, és a felhasználandó anyagok minőségét.
• Az állvány teherbírását, állékonyságát, alakváltozásait statikai vizsgálattal kell igazolni.
• Meg kell adni az állvány építési és bontási technológiáját.
• Az elkészült állványokat használatbavétel előtt át kell vizsgálni, a vizsgálat pontos idejét, eredményét írásban rögzíteni kell.
• Használatban lévő állványok időszakos vizsgálata esetén ellen­őrizni kell a kapcsolatok teherbírását, merevségét, az állvány anyagának állapotát.
• Az építési állványterveknek részletes utasítást kell tartalmazni­uk az építés, a bontás, az esetleges mozgatás munkabiztonságá­ra, az állvány összeszerelés műveleti szakaszaira.
• Állványpadozatot úgy kell kialakítani, hogy a tárolt és mozga­tott anyagtömegen kívül legalább 2000 N/m² hasznos terhelés­nél a biztonságos munkavégzést lehetővé tegye.
• Korlátdeszkát, középdeszkát és a lábdeszkát állványelemből kell készíteni.
• Az állványok csomópontjait, függőleges oszlopait, dúcait rögzí­tés céljából mindkét irányban átlósan ki kell merevíteni, több­szintű elrendezés esetén a dúcokat egymás fölé kell állítani.

Mozgatható állványok:

Ezek munkavédelmi követelményeit az MSZ 13013-3:1985, vala­mint az ÉKBSz tartalmazza.

• A mozgatható állványok építése a gyártó által készített üzemel­tetési dokumentáció alapján kezdődhet.
• Az üzembe helyezést megelőzően felül kell vizsgálni a doku­mentációban meghatározottak szerinti kivitelezést.
• A vizsgálatot az építési munkahely vezetője végzi el, dokumen­tálva a vizsgálat eredményét.
• Az időszakos felülvizsgálat idejét az üzemeltető határozza meg, dokumentálva a felülvizsgálat tényét.
• A szerkezeteken az végezhet munkát, akinek a használatára vo­natkozó ismeretei bizonyíthatóan megvannak.
• Vízszintesen mozgatható állványok mozgatása közben azon munkát végző nem tartózkodhat, mozgatásuk egyenletes sebes­ségű lehet, akadálymentes útvonalon.

Személyemelő berendezések:

A személyemelő berendezések vizsgálatait az emelőgépekre vo­natkozó szabályok szerint kell végezni (MSZ 9721-1:1982, valamint az ÉBSz szerint):

• Az üzembe helyezés feltétele az azt megelőző vizsgálat megfe­lelő eredménye.
• Időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább 5 évenként el kell végezni.
• Szerkezeti vizsgálatot 1-4 havonta, fővizsgálatot 0,5-3 évente kell végezni.
• Személyemelő valamennyi időszakos vizsgálatára emelőgép ­szakértő jogosult.
• A személyemelő berendezéseket érvényes jogosítvánnyal ren­delkező, rendszeres munkavédelmi oktatásban részt vevő sze­mély kezelhet.
• Személyemelő a szerelési utasítás alapján telepíthető.
• Biztosítani kell a felbillenés elleni biztonságot, a kezelő kilátá­si lehetőségét.
• Szerelőkosárban történő munkavégzésnél speciális biztonság­technikai szempontokat is figyelembe kell venni, a dolgozók között egyezményes jelzésrendszert kell kialakítani.
• Személytartóban magasra emelt személyek önmentésére előre fel kell készülni, mentésre magát az emelő berendezést kell al­kalmassá tenni, amennyiben ez nem lehetséges, egyéni önmen­tő készüléket kell alkalmazni.

Ipari alpintechnikával végzett munkák általános munkavédelmi követelményei:

• Munkavédelmi követelményeit 11/2003 FMM rendeletben rögzí­tett Biztonsági szabályzat tartalmazza.
• Alpintechnika irányításában szakmai gyakorlattal rendelkező munkairányítót kell alkalmazni.
• A munkahelyei körülmények biztonságát, az eszközöket, a fel­szereléseket minden egyes használat előtt ellenőrizni kell.
• Az alpintechnikai eszközök, felszerelések (kötelek, hevederek, karabinerek, testhevederzet, energiaelnyelő eszközök, ereszkedőgép, lezuhanást gátló eszközök, mászógépek, sisak, pad) tá­rolásáról, karbantartásáról gondoskodni kell.
• Alpintechnikai tevékenységet egy személy egyedül nem végez­het.
• Védősisak használata kötelező a munkaterületen tartózkodó személy számára.
• Villamos szabadvezetékek, oszlopok közelében be kell tartani a biztonsági védőtávolságokat.
• A munkát olyan vészfeladatokra kell bontani, hogy azok a mun­kában részt vevők számára teljes folyamatukban áttekinthetők legyenek.
• A munkát végző személyek egymástól olyan távolságban és irányban helyezkedjenek el, hogy egymás testi épségét ne ve­szélyeztessék.
• A mentéshez szükséges eszközöket a munkavégzés helyéhez közel, könnyen elérhető helyen kell tartani.

Szak- és szerelőipari munkák munkavédelmi előírásai

Tetőjavítási és szigetelési munkák:

• Tetőszerkezet, illetve tetőcserepek javítása előtt a tetőszerkezet lécezését felül kell vizsgálni.
• Munkamegkezdés előtt a tetőn áthaladó vagy a közelében lévő villamos szabadvezetéket feszültségmentesíteni kell.
• Tetőn csak csúszásmentes lábbeliben szabad munkát végezni.
• A lapostetők szélei védőkorlátokkal lezárandók.

Vízszigetelési munkák:

• Forró ragasztóanyagok szállításához csak csőrös, zárható fede­lű edény használható.
• Forró ragasztóanyaggal teli edényeket emelni és szállítani csak védőkesztyűben szabad.
• A forró bitumen vízzel való közvetlen érintkezését meg kell akadályozni.
• Forró bitumennel bármilyen munkát végezni csak testet fedő, zárt munkaruhában lehet.

Épületfestő és mázolómunkák:

• Kétágú létrán csak egy dolgozó tartózkodhat, a létrát legfeljebb 10 kg súlyú anyaggal szabad terhelni.
• Ha a kétágú létrák alkalmazásánál a stabilitás nem biztosítható (lépcsőházban), a munkát csak állványról szabad végezni.
• Zárt térben falfelületek csiszolásánál, festésénél hatásos szel­lőztetésről gondoskodni kell, vagy a dolgozót egyéni légzésvé­dő eszközzel kell ellátni.

Szerelőipari munkák:

• Aknákban, csatornákban végzendő munka esetén a munka irá­nyítójának meg kell határoznia és a dolgozókkal ismertetnie kell a helyi adottságoktól függő, szükséges biztonsági intézke­déseket.
• Akna, illetve csatorna lejáratánál megfigyelőket kell biztosítani.
• Biztosítani kell, hogy megfelelő nagyságú és számú bebúvó nyílás álljon rendelkezésre a munkavégzés idején, hogy a területet veszély esetén időben, gyorsan el lehessen hagyni.