Kellemes otthon, építés és felújítás

Beltéri, belső hőszigetelés, lépésről lépésre

A hőháztartás és az energiatakarékosság szempontjából a kültéri szigetelés az ideális. Van azonban számos olyan helyzet, amikor utólagos beltéri szigetelést kell alkalmazni. Ez elsősorban a műemlékvédelem alatt álló házak esetében van így, illetve abban az esetben, ha a ház homlokzata az utca és a lakónegyed képét meghatározza, azonban az utólagos kültéri szigeteléssel ezt a meghatározó jellegét a ház elveszítené. Mindig az egyedi eset dönti el, hogy külső vagy belső szigetelést alkalmazunk.

Beltéri hőszigetelés

A belső tér felőli hőszigetelés a kli­matikus viszonyokat meghatároz­za. Hogyan befolyásolja ezt a hőszigetelés, és milyen hatással van az egészséges lakókörnyezetre? A belső tér felőli hőszigetelés a főfalak belső oldalá­nak hőmérsékletét növeli, így csökken a fal és a levegő hőmérséklete közti különb­ség, így a gyűlölt huzat megszűnik, a szi­getelt helyiség pedig felmelegszik.

Továb­bi előny, hogy a szigetelést lépésről lépés­re, helyiségről helyiségre végezhetjük el akár a pincében is. A belső tér felőli hőszi­getelés kevésbé költséges, mint az egyéb szigetelési módok, emellett saját kezűleg is kivitelezhető, a laikusok által is könnyen elsajátítható ismeretek pedig megóv­nak a kivitelezési hibáktól.

A beltéri hőszigeteléssel termé­szetesen a falak hőáteresztő képessége is csökken, ami energiamegtakarítással és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenésé­vel jár. Másrészről azonban a belső tér felőli hőszigetelés – és ezzel el is érkeztünk e módszer hátrányaihoz – a főfalak tulajdon­ságait is megváltoztatja, és olyan problé­mákat vet fel, amelyekre megoldást kell találnunk.

Fontos: A belső tér felőli hőszigetelés felvet egy olyan kérdést, amelyet minden esetben meg keli oldanunk, ez pedig a pára kicsapódásának a veszélye. Ezést nagyon fontos, hogy olyan antikondenzációs tulajdonsággal rendelkező megoldást válasszunk, amely gátolja a penészképződést, ilyen a nanokerámis hőszigetelő festékbevonat.Hőszigetelés

A belső tér felőli hőszigetelés a külső főfalakat leszigeteli, a meleget távol tartja, így azok nagyon kihűlnek. A belső térből kifelé hatoló pára átszivárog a hőszigetelésen, és a hideg falon kicsapódik. A kicsapódó nedvesség károsítja a falat, a szigetelés hatékonyságát pedig lerontja. A cél tehát az, hogy a páralecsapódást megakadályozzuk vagy úgy, hogy vízzáró fóliát ragasztunk a falra, vagy azzal, hogy szigetelőanyagot (pl. szigetelőhabot) juttatunk a válaszfalra. 1: fagy; 2: vakolat; 3: falazat; 4: kicsapódott pára; 5: vízgőz; 6: belső hő; 7: belső hőszigetelő anyag.

A külső falak hőmérséklete 0 °C alá süllyedhet, így a falban levő nedvesség megfagyhat. Ezt a problémát nedvesség elleni szigeteléssel oldhatjuk meg. A külső falak hőtároló képességét elvesztjük. A he­lyiség gyorsan felmelegszik, de nagyon gyorsan le is hűl. Ezt a folyamatot termé­szetesen a válaszfalak hőtároló képessége valamelyest javíthatja.

Egy lakóház helyiségeit körülvevő fe­lület 20%-a a külső falfelület. Folyamatos fűtés esetén a belső téri szigetelésnek a jó hőháztartás hatása meglehetősen csekély. A belső tér felőli hőszigetelés megváltoz­tatja a fal páraviszonyait, ami problémá­kat okozhat. Ezért szükséges a belső tér felőli fal meleg oldalára párazáró réteget he­lyezni. A belső tér felőli hőszigetelés a falazat egyenletes hőelosztását megváltoztatja és nedvesedéshez vezet, amit meg kell aka­dályozni. Erre később még visszatérünk.

Belső tér felőli hőszigetelés rétegrendszere

Belső tér felőli hőszigetelés rétegrendszere. 1: polisztirol és gipszkarton; 2: ragasztóanyag; 3: hőszigetelő anyag; 4: sztiropor; 5: fal; 6: vakolat.

Ami a hangszigetelést illeti, a belső tér felőli hőszigetelés a magasabb frekvenciák esetében pozitív hatású. A túlságosan me­rev szigetelőanyagok azonban rezonanciát és a szomszédos helyiségek hangszigete­lésének romlását okozzák. Ugyanez van a puhább szigetelőanyagoknál is, azok rezo­nancia-frekvenciája azonban alacsonyabb, így nem zavaró. Az emberi fül ugyanis az alacsonyabb frekvenciára ke­vésbé érzékeny, mint a magasakra. Ha még tökéletesebb hangszigetelést szeret­nénk, forduljunk akusztikushoz vagy mér­nökhöz, hiszen a károk utólagos javítása többe kerülhet.

A belső tér felőli hőszigetelés a tűzvé­delmet is előnyösen befolyásolja, attól függően, hogy szerves vagy szervetlen szi­getelőanyagot használunk.

A belső tér felőli hőszigeteléssel számos apró munka jár (fűtőtestek, csatlakozók, kapcsolók stb. szerelése). Nem elhanya­golható szempont, hogy a belső tér felőli hőszigetelés csökkenti a hasznos alapterü­letet, a lakók életét pedig zavarják a belső munkálatok. A belső tér felőli hőszigetelést akkor célszerű elvégezni, ha a falak belső vako­latát amúgy is javítjuk, az ablakokat cse­réljük vagy tapétázni szándékozunk.

Üveggyapot hőszigetelés metszete:

Üveggyapot hőszigetelés metszete

1: gipszkarton; 2: 80 mm vastag üveggyapot; 3: párazáró réteg; 4: külső falazat.

Milyen belső szigetelési módszerek léteznek?

A gyakorlatban leginkább a lágy szigete­lések váltak be. Mit jelent ebben az értel­mezésben a lágyság? Ez a fogalom a hang­szigetelésből származik. Ha a hanghul­lámok egy épületelemnek ütköznek, az többé vagy kevésbé átveszi a rezgést. Ha egy szigetelés a hanghullámokat anyaga vagy szerkezete miatt nem továbbítja, hanem elnyeli, akkor azt rugalmasnak ne­vezzük. Mivel a belső tér felőli hőszigete­lésnek a hangszigetelésre is hatása van, célszerű rugalmas szigetelőanyagot vá­lasztani. A szigetelést közvetlenül a falra vagy a tartószerkezetre erősítik fel.

Rugalmas belső tér felőli hőszigetelő lapok a tetőtérben

Rugalmas belső tér felőli hőszigetelő lapok a tetőtérben. A fólia és a gipszkarton a hőszigetelést is javítja, ugyanakkor a gipsz még a belső tér páraháztartásában is szerepet játszik.

Belső tér felőli hőszigetelés

Belső tér felőli hőszigetelés és a kiépített tetőtér (1) mennyezetszigetelésének meg­oldása. 2: hőszigetelő anyag; 3: gipsz­karton lap; 4: gipszkarton lapra kasírozott szigetelőanyag; 5: külső fal; 6: ragasztó habarcs.

A hőhíd képződésének elkerülése érdekében az ablakkeretet is szigetelni kell

A hőhíd képződésének elkerülése érdekében az ablakkeretet is szigetelni kell. 1: külső fal; 2: poliuretán-hab; 3: ablakkeret; 4: gipszkarton lapra kasírozott szigetelőanyag.

Hangszigetelés szempontjából természetesen a fal elé szerelt tartószerkezet a hatékonyabb, ráadásul a rudak csak fent és lent érintkeznek a fallal. A tartószerkezet készülhet fából vagy fémből. A közvetlenül a falra szerelt tartószer­kezet és a falak közé filc szigetelőcsíko­kat raknak, ezzel is csökkentik, hogy a hanghullámok az érintkező felületeken a falba jussanak.

Az 50-80 mm vastag üveggyapot lapo­kat a fa vagy fém tartószerkezet elemei közé helyezik. A külső falakat és a fű­tetlen helyiségekkel érintkező falrészeket 0,2 mm vastag polietilén-fóliával borítják, amit a tartólécekre erősítve, a szigetelőla­pok elé helyeznek el. A csatlakozási éle­ket leragasztják. Ezt követően belső gipszkarton- vagy forgácslap kerül. A belső la­pok egymás közti, valamint a fal- és padlócsatlakozás hézagait rugalmas szige­telőanyaggal tömítik.

A közfalak a beltéri szigetelőréteget meg­szakítják, így hőmérséklet-különbség alakul ki, ami a falak hőszigetelő képes­ségét rontja.

A közfalak a beltéri szigetelőréteget meg­szakítják

A hidegebb sarkokban a pára kicsapódik, kedvező feltételeket teremtve ezzel a penészgombák megtelepedésének. 1: külső fal; 2: belső tér felőli hőszigetelés; 3: sarok, hőmérséklete 5-6 °C-kal esik vissza; 4: válaszfal; 5: kicsapódott pára; 6: a fal hőmérséklete 17 °C -ra csökken.

A válaszfal hőszigetelő képességet rontó hatásának kiküszöbölése

A válaszfal hőszigetelő képességet rontó hatásának kiküszöbölése: a mennyezetre és a sarkokba szigetelő ékeket építenek be. 1: külső fal; 2: fagy, 0 °C; 3: belső tér felőli hőszigetelés; 4: hőszigetelő ék; 5: belsőfal.

Ha a tartószerkezetet nem közvetlenül a falra, hanem a fal elé szerelik, a szerke­zet és a fal közé filc csíkokat helyeznek. Arra is lehetőség van, hogy a hőszige­telést tartószerkezet nélkül, közvetlenül a falra ragasszuk. Ez a szigetelés gipszkar­ton lapból és arra kasírozott üveggyapot­ból vagy polisztirolból áll.

Ügyeljünk arra, hogy a szigetelés min­dig pontosan illeszkedjen a falra. Fontos, hogy a szigetelőlapok közötti fugákba ra­gasztó ne kerüljön be, mert ez vezeti a hőt. Az illesztési hézagot tömítsük el.

A belső tér felőli hőszigetelés egyik módja

A belső tér felőli hőszigetelés egyik módja. A faltól 20 mm távolságban fém vázszerkezetet helyeznek. A fémszerkezet mögé hangszigetelő anyagot helyeznek el, a vázszerkezet közé pedig pontosan egymás mellé illesztik a minimum 50 mm vastag üveggyapot táblákat.

A képen látható megoldás esetében a vázszerkezetet közvetlenül a falra szerelték

A képen látható megoldás esetében a vázszerkezetet közvetlenül a falra szerelték, közé helyezték az üveggyapot táblákat, majd az egészet polietilén nedvességzáró fóliával, végül gipszkarton lapokkal borították.

Amire ügyelni kell

A belső tér felőli hőszigetelés két problé­mát vet fel. Az egyik a helyiségek le­vegőjének nedvességtartalma, a másik a hőmérséklet-különbségek kialakulása. Az első probléma lényege: a külső falak – amelyekre vagy amelyek elé a hőszigete­lést felszerelik – a téli időszakban nagyon lehűlnek. A külső tér levegője és a lakóhe­lyiség meleg levegőjének nyomáskülönb­sége miatt a páradús belső levegő kifelé áramlik. Ha a belső falburkolat páraát­eresztő képessége jó, a párás levegő a bur­kolaton és a hőszigetelő anyagon keresz­tül áramlik kifelé.

A nedvesség lecsapódik a hideg falon, amit az anyag pórusai – az anyag tulajdonságaitól függően – többé vagy kevésbé magukba szívnak. A nagy mennyiségű, a pórusokat telítő víz más épületrészekben is kárt okozhat. A szige­telőanyag (pl. üveggyapot) átnedvesedik, hővezető képessége nő, hőszigetelő képessége pedig ezzel egyértelműen csökken. Erre a problémára mindenképpen oda kell figyelnünk. A nedvesség okozta károkat előzi meg a párazáró réteg. Erre a célra al­kalmas a tartószerkezetre erősített polieti­lén-fólia, az alufóliával kasírozott gipsz­karton lapok vagy az alufóliás tapéta felra­gasztása.

Belső tér felőli hőszigetelő réteg csatlakoztatása

Belső tér felőli hőszigetelő réteg csatlakoztatása a mennyezethez (lent) és a padlóhoz (fent).

A szigetelőrétegeket pontos illesztéssel építsük be:

A szigetelőrétegeket pontos illesztéssel építsük be

A: gipszkartonra kasírozott hőszigetelő lapok csatlakoztatása. 1: gipszkarton ­lap; 2: polisztirol. B: pozitív sarok kialakítása. 3: az ütköztetett táblából megfelelő szélességben a polisztirolt ki kell vágni. C: negatív sarokkialakítás. 4: gipszkarton lapok kivágása.

Régi favázas épület utólagos hőszigetelése kiszellőztető réteggel és téglafalazattal

Régi favázas épület utólagos hőszigetelése kiszellőztető réteggel és téglafalazattal. 1: régi tölgyfa váz; 2: háromszög léc; 3: rácskitöltő falazat; 4: szellőzőnyílások; 5: vakolat; 6: kiszellőztető réteg; 7: szigetelés; 8: utólag beépített téglafal; 9: belső vakolat.

A párazáró fólia beépítéséről csak ak­kor mondhatunk le, ha azt a külön ebből a célból végeztetett vizsgálat eredményei megengedik. Illetve abban az esetben, ha a belső tér felőli hőszigeteléshez gipszkarton lapot használunk, a külső főfal pedig jó páraáteresztő képességű anyagból (pl. nagy lyukú téglából, pórusos mész ho­mokkőből, blokktéglából vagy szerelt fal­ból, gázbetonból) épült. A polisztirol ugyanis viszonylag jó vízzáró, és csak kis mennyiségű nedvességet enged a falba vissza.

A mázas kerámialappal borított, illetve mészhomokkőből, betonból vagy ter­méskőből épített falak esetében mindig szükség van párazáró réteg kialakítására. Alapelv, hogy ideális esetben a falak páraáteresztő képessége belülről kifelé nő. A párazáró réteg azonban csak akkor ha­tékony, ha tökéletesen ép, és az illesztési éleknél és sarkoknál sincsenek hézagok. Ezeken a sérült részeken ugyanis a meleg, páradús levegő a szigetelőanyagba vagy a szigetelőanyagon keresztül a falazatba áramlik.

Ne adjunk esélyt a penészgombáknak!

A hőmérséklet-különbségek miatt hőhidak alakulnak ki azokon a falfelületeken, amelyek hőáteresztő képessége eltér a szomszédos felületekétől. A belső tér felő­li hőszigetelések esetében ilyen hely, ahol egy-egy falszakasz vagy a mennyezet a szigetelőanyagot megszakítja. Ezeken a helyeken célszerű a megszakító falazatra szigetelő ékeket elhelyezni, amelyek leg­alább 0,5 m hosszúságban szigetelik a kritikus felületrészeket.

A megoldással szemben esztétikai és optikai kifogások merülhetnek fel. Dr. Reiner Pohl építésze­ti szakember szerint a penészgombák nem telepednek meg, ha a csatlakozási ponto­kat nedvszívó anyagból készítik, melyek rövid ideig képesek a nedvesség tárolásá­ra. A páralecsapódást és a penészgombák kialakulását elkerülhetjük, ha az ablako­kat és a külső ajtókereteket is szigeteljük. Ezáltal könnyen elkerülhetjük a penészmentesítés szükségszerűségét.

A képen a radiátor mögötti falrész

A képen a radiátor mögötti falrész – amely keskenyebb lehet, mint a többi falazat, s ezáltal hőhidat okozhat – hőszigetelése látható.

A hőmérséklet-különbségek a faszerkezetes házaknál is problémát okoznak. A megoldás lényege, hogy a szigetelő­anyag nagy részét a faváz között helyezik el, így a falak belső tér felőli szigetelése mindössze 3-5 cm-es. Jobb megoldás, ha a belső falburkolat mögé, tehát kívülre he­lyezik el a szigetelést, és mögé kiszellőz­tető réteget építenek.

Ha saját kezűleg szeretnénk a belső tér felőli szigetelést kivitelezni, célszerű a munka megkezdése előtt informálódni, il­letve szakember tanácsát, véleményét ki­kérni. Természetesen arra is lehetőség van, hogy szakembert bízzunk meg, a költsé­geket pedig úgy csökkenthetjük, hogy a munka egy részét saját kezűleg végezzük el. Akármelyik megoldást választjuk is, fontos, hogy a szigetelési munkák megkezdése előtt a fal nedvesség okozta kárait szüntessük meg.

Falak belső oldali szigetelése kőszivacs lappal

A falak belső oldali hőszigetelése – a már említett hő egyenleg kedvezőtlensége, valamint a fal- és födémcsat­lakozások hőszigetelése készítésének nehézségei miatt – viszonylag ritkán fordul elő. A lehető legrosszabb meg­oldás a táblás hőszigetelést közvetle­nül a falazatra ragasztani, ennél csak némileg jobb a kőszivacs lappal való burkolás (2.63.-2.65. ábra).

Belső oldali hőszigetelés

2.63. ábra. Belső oldali hőszigetelés: 1 főfal; 2 homlokzati vakolat; 3 ragasztó réteg; 4 táblás hőszigetelés; 5 belső vakolat.

Belső kőszivacs burkolat mint hőszigetelés

2.64. ábra. Belső kőszivacs burkolat mint hőszigetelés 1 főfal; 2 alapvakolat; 3 nemes vakolat; 4 ragasztás; 5 kőszivacs lap; 6 kampózás; 7 belső vakolat.

Kombinált belső burkolati fal

2.65. ábra. Kombinált belső burkolati fal 1 főfal; 2 alapvakolat; 3 nemes vakolat, 4 ragasztás; 5 táblás, habosított hőszigetelés; 6 válaszfal lap burkolati fal; 7 kampózás; 8 belső vakolat.