• mulcs
• talaj
• víz

Fontosabb talajismeret a kertünkhöz!

Kertünk sikere szempontjából a legfontosabb tényező az, hogy mi történik a felszín alatt. A legjobb eredményekhez a gyökérzetnek olyan talajra vagy ültetőközegre van szüksége, amely elegendő tápanyagot tartalmaz, üde, nedves, de nem vizenyős. Minél jobb a talaj vízelvezetése, szerkezete és kémiai egyensúlya, annál szebben fognak fejlődni benne a növények.

Talajtanoda

Igyekezzünk a meglévő talajjal dolgozni, s ne cseréljük újra! Földet hozatni drága mulatság, elterítése pedig fárasztó munka, ráadásul gyommagvakat is tartalmazhat.

A talajminőség javításának legegyszerűbb módja a komposzt és a szerves anyagok hozzáadása, bár sok más olyan termék is van, amely hasznos – például a kőzetőrlemény és a humuszsavak (a humuszból származó savak). Ezek a természetes anyagok javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartó tulajdonságait. A helyi kertészetekben és faiskolákban vásárolhatók meg.

Lehetőleg ne adjunk nagy mennyiségű tápanyagot olyan talajhoz, amely rossz vízelvezetésű vagy túl száraz! Előbb javítsunk a vízelvezetésen, illetve a talaj szerkezetén

Homok

Noha a homokos talaj igen jó vízelvezetésű, apró szemcséi nem kötik meg jól a tápanyagokat, ráadásul gyorsan ki is szárad. Az ültetés előtt forgassunk a talajba érett istállótrágyát és komposztot! Ezt követően is rendszeresen adagoljunk trágyát és szerves mulcsot, hogy pótoljuk a talaj tápanyagait! Így a talaj vízmegkötő képességén is sokat javíthatunk. Az ültetőgödör alját béleljük ki néhány réteg újságpapírral! Ez lassítja a vízvesztést, és lehetővé teszi, hogy a növény több nedvességet szívjon fel.

A papír egy idő után lebomlik, de addigra a gyökérrendszer már szépen megerősödik. A talaj szerkezetének javítása érdekében terítsünk el a felszínen egy réteg televényt vagy homokos televényt, majd forgassuk be rotációs kapával, ásóval vagy ásóvillával! A talaj savasságát némi mész hozzáadásával korrigálhatjuk. Ezzel egyúttal a talaj szerkezetét is javítjuk, mivel a mész segít összetapasztani a homokszemeket.

Vályog

Ez az elképzelhető legjobb talaj­típus. Általában magas a nitrogén­tartalma, könnyű megművelni, jó a vízelvezetése, de a nedvességet is megtartja. A televény minőségét komposzt hozzáadásával őrizhetjük meg.

Agyag

Az agyagos talajt olykor igen ne­héz felásni. Száraz időben megre­pedezik, esőben viszont ragacsos sártengerré változik. Ne essünk azonban kétségbe: az agyag is át­alakítható jól művelhető talajjá.

• Adjunk a földhöz meszet vagy gipszet! Ha kemény, és nem tudjuk felásni, használjunk rotációs kapát!
• A talaj vízelvezetését és szellőzé­sét komposzt és istállótrágya hozzá­adásával javíthatjuk.
• Keverjünk a talajhoz némi homo­kot vagy kavicsot! Mivel a homok nem elegyedik jól az agyaggal, előbb keverjük össze szerves anyaggal!
• Ha más nem válik be, alakítsunk ki emelt ágyásokat az agyag fölött!

Jobb vízelvezetés

Talajunk vízelvezetését egyszerű­en ellenőrizhetjük: ássunk egy 30 cm-es lyukat, és töltsük meg vízzel! Ha percek alatt eltűnik, a talaj víztaszító; ha viszont 8 órá­nál több kell a felszívódásához, akkor vízzel telített.

• A víztaszító talajba ássunk be istál­lótrágyát vagy komposztot! Új növé­nyek ültetésekor tegyünk a gödörbe víztároló kristályt is! Az ágyásokat borítsuk be mulccsal, hogy megőriz­ze a talaj a nedvességét!
• A növények többsége a sem­leges kémhatású talajt kedveli. A nagyon savas vagy nagyon lúgos talajok „magukba zárnak” bizo­nyos tápanyagokat, és ez fejlődési rendellenességeket okozhat.
• Használjuk pH-mérő készletet annak kiderítésére, hogy nem a talaj okozza-e növényeink tápanyaghiányát! A pH-érték a talaj kémhatását jelzi 1-től 14-ig terje­dő skálán.
• Ha talajunk lúgos, azaz pH-értéke 7 fölött van, a savkedvelő növények nevelése érdekében ad­junk hozzá ként vagy vasszulfátot és szerves anyagokat! A 7 alatti pH-értékű, azaz savas talaj mész hozzáadását igényli.
• Nézzük meg, milyen színűek környékünkön a hortenziák! A rózsaszín és piros lúgos talajt jelez, míg a lila vagy kék savasat.