Kerti faházak és kamrák

Szerszámkamra építése – Szükséges engedélyek

Tervezés – Az építési engedély

Mielőtt nekilátnánk a szerszámkamra építésének, érdeklődjünk az önkormányzat építési osztályán, hogy kell-e építési engedélyt kérnünk, illetve hová kerülhet a telken az építmény, sőt, egyáltalán megépíthetjük-e azt. Az előírások településenként változhatnak. Amennyiben engedélyhez kötött az általunk elképzelt építmény megvalósítása, akkor be kell vonnunk tervezési jogosultsággal bíró szakembert is a folyamatba.

Az 1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről – 2. § 8. pontja szerint:

Építmény az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Elképzelhető, hogy szükségünk lesz a műemlékvédelmi hatóság engedélyére is. Fontos, hogy a tervezett építmény illeszkedjen az épített környezetbe. Ahogyan egy tapasztalt ácsmester ismerősöm megjegyezte: „egy szép faépület a kert ékessége”.

Amint tisztáztuk az előírásokat, kezdődhet a tervezés! A terveket adjuk be engedélyeztetésre. Amint pedig megkaptuk az engedélyt, elkezdhetjük az építést!

Vessük papírra elképzeléseinket!

Sokan szeretnének egy olyan állandó építményt a kertjükbe, amely megkönnyíti az életüket, segít rendet tartani a környezetükben, emellett pedig tetszetős is. Gyakran azért építenek ilyen kerti házakat, hogy helye legyen olyan tevékenységeknek, amelyeket amúgy csak a házban végezhetnének (pl. barkácsolás, palánták nevelése stb.). Ha belegondolunk, hogy egy családi ház bővítése mekkora költséggel jár, a kerti házikó építése bizony ésszerű elhatározás lehet.

Gondoljuk át a kis házzal kapcsolatos elképzeléseinket: illeszkedjen az épület stílusához, vagy saját maga is vonzza a tekintetet? Hagyományos vagy inkább kortárs stílust képviseljen? Stílusa legyen szigorúan funkcionális, vagy ékesítsük díszítőelemekkel? Szerszámkamrának, műhelynek, növényháznak vagy játszóháznak szeretnénk használni?

Bármelyik funkciót választjuk is, először is készítsünk listát azokról a holmikról, amelyeket el szeretnénk benne helyezni. Ha szerszámkamrának szánjuk építményünket, mérjük le a benne elhelyezendő tárgyak (fűnyíró, utánfutó stb.) méreteit. Arra is gondoljunk, hogy az egyes tárgyakat kényelmesen ki kell tudnunk venni a helyükről. Gondoljuk át, hogyan rendezzük el a falra akasztott vagy a polcokra helyezett eszközöket. Érdemes lehet kettős funkciót adni a házikónak (pl. szerszámtároló és játszóház).

Tervezéskor a következő szempontokat gondoljuk át:

  • Mire szeretnénk használni a kerti házat?
  • Mekkora tárolóhely lesz majd a házban?
  • Tervezzük-e esetleg idővel bővíteni?
  • A jövőben vásárolunk-e további szerszámokat?
  • Mekkora lesz az építés tervezett költsége?
  • Mennyire lesz bonyolult felépíteni a házikót?
  • Van-e elegendő időnk az építkezésre?
  • Kedvünket leljük-e a munkában?
  • Tetszeni fog-e a házikó a család többi tagjának?
  • Elfogadják-e vajon a szomszédok?

Gondoljuk át a tervezett építmény arányait! A legtöbb ház akkor mutat a legjobban, ha nem túl hosszúkás, de nem is szabályos négyzet az alaprajza. Általában az alaprajznál a 3:4 oldalarányú téglalapot érdemes alkalmazni. Egy 3,6 m széles építménynél ez 4,8 m hosszúságot jelent. Természetesen a külön-leges funkcióra tervezett építményekre mindez nem vonatkozik.

Ha lehet, a ház szélessége legyen nagyobb az ereszmagasságnál. így stabilabb lesz az építményünk, és a szél okozta igénybevételeket is jobban bírja.

1.1. ábra.

1.1. ábra. Téglalap alapú építmények jellemző méretei 3:4 oldalarányoknál

1.2. ábra. Az építmény arányai

1.2. ábra. Az építmény arányai; a méret legyen nagyobb b-nél

Ezután döntsük el, hová kerüljön a telken az építmény. Eközben ne feledkezzünk meg az építési előírásokról! Fontos szempontnak tekintendők ezenfelül a terepviszonyok, a vízelvezetés, a növényzet, a tájolás, illetve a kerti háznak a többi építményhez viszonyított helyzete. Ne feledjük, hogy lombhullás után minden építmény sokkal feltűnőbb lesz majd a telkünkön. Ezért érdemes gondosan megtervezni a házikót, és annak elhelyezését is.

Miután tisztáztuk az alapvető, meghatározó jellemzőket, tanulmányozzuk a cikkben bemutatott példákat, típusokat. Valószínűleg találunk olyan építményt, amely a mi igényeinknek is megfelel. Ha igen, könnyű dolgunk van: a bemutatott tervek alapján egyszerűen építsük meg a házat. Ha azonban szeretnénk kombinálni a különféle stíluselemeket, vagy teljesen egyedi tervet készíteni, akkor se habozzunk, bátran vágjunk bele a munkába!

Ha eddig még nem tettük meg, készítsünk vázlatokat elképzeléseinkről:

Látványterveket, alaprajzokat, nézetrajzokat. Fényképezzük le a leendő építmény helyét több szögből is. Szerezzünk be átütőpapírt vagy skicc pauszt, helyezzük azt a fotókra, és vázoljuk fel a tervezett kunyhó távlati képét. A képen látható tárgyakhoz viszonyítva nagyjából meg tudjuk határozni a majdani építmény magasságát, tervezett helyét és külalakját.

Igényeink és a rendelkezésünkre álló terület határozza meg a kerti ház végleges méreteit. Ezek pontos meghatározásához nem árt tisztában lennünk az építőipari méretekkel. A járatos méretű építési faanyag általában 2,4 m legkisebb hosszúságban kapható, a méretek 5 cm lépcsőben növekszenek. Az oszlopok, illetve lapok, lemezek általában 2,4 m hosszúságban kaphatók. A szélességi méretek meghatározásához modulméretnek vegyük a 1,2 m méretet, mert az illik a faszerkezeteknél megszokott oszlopközökhöz (40 cm és 60 cm falaknál, 60 cm a szarufáknál vagy tető rácsos tartóinál) és a lemezeknél (általában 1,2 m szélesek).

A méreteknek elsősorban a funkcióhoz kell igazodniuk, de érdemes néhány cm-rel felfelé vagy lefelé kerekíteni azokat, mert így nagyon sok felesleges vágást megspórolhatunk, és kevesebb lesz a hulladék is. És végül, de nem utolsósorban, gondoljuk át a költségeket, hogy pontosan anyagi lehetőségeinkhez igazítsuk a terveket.

A tervek elkészítése

Miután meghatároztuk az alapvető jellemző adatokat, kezdődhet a tervezés. A vázlatok és a hozzávetőleges mérések alapján vázoljuk fel a terveket négyzethálós papírra. Ha az építmény hosszúsága több mint 6 m, 1 négyzet oldala legyen 30 cm. Ha azonban annál kisebb, két osztás (15 cm) feleljen meg 30 cm-nek

Egy külön papírdarabon rajzoljuk meg az alaprajzot, az összes homlokzatot és a metszeteket. Ha szükséges, szerezzünk be építészeti rajzzal foglalkozó szakkönyveket, amelyek segítenek a tervrajzok készítésében.

A tervek alapján összeállíthatjuk az anyagjegyzéket, és elkezdhetünk érdeklődni az árakról az építőanyag-kereskedésekben és fatelepeken. Ha azt tapasztaljuk, hogy az elemek tervezett méretei nagyon eltérnek a kapható választéktól, vagy éppen nem beszerezhetők az általunk elképzelt anyagok, és nem akarunk túl sokat várni ezekre, most még nem késő módosítani a terveken! Az anyaglista alapján becsüljük meg a tervezett összköltséget; ha úgy találjuk, hogy nagyobb, mint a rendelkezésünkre álló keret, módosítsunk a terveken.