Főzőzóna a konyhában, tűzhelyek és elszívók

Néhány évtizeddel ezelőtt a háziasszonyok gáztűzhelyet használtak csak, minden egyéb ismeretlen volt számukra. A főzőzóna beren­dezésének mai kínálata igazán gazdag. A tűzhelyek, főzőlapok, hagyományos, lég­keveréses és mikrohullámú sütők olyan konyhagépekké váltak, amelyek nélkül min­dennapjaink elképzelhetetlenek. Ezek a be­rendezések folyamatosan, gyors ütemben korszerűsödnek, tökéletesednek.

Amikor a főzőzónába gépeket választunk, először azt döntsük el, hogy azok elektromos, gáz vagy kombinált üzemmódúak lesznek-e. Mindegyiknek megvannak a saját előnyei és hátrányai. A gázüzeműek napjainkban még olcsóbbak, mint az elektromos készülékek, de ez utóbbiak biztonságosabbak.

A konyha berendezésekor választanunk kell, hogy a sütőt is magába foglaló tűzhelyet vásárolunk-e, vagy külön sütőt és főzőlapot. Ez utóbbi modernebb és praktikusabb is. Napjainkban a különálló sütőt szekrénybe építik be, olyan magasságba, hogy kényel­mesen, hajlongás nélkül is könnyen kezel­hető legyen.

Tűzhely

Ha a hagyományos, sütőt is magába foglaló tűzhelyet szeretnénk, akkor három típus (gáz-, elektromos vagy kombinált tűzhely, amely gázfőzőlapot és elektromos sütőt tartalmaz) közül választhatunk. Ez utóbbi a praktikusabb, mivel a gázsütő csak alulról tud hevíte­ni, főzésnél viszont a gáz a népszerűbb, mert a gázégő érzékenyen reagál a legapróbb szabályozásra is.

A legújabb tűzhelyek üvegkerámia főzőlapo­sak vagy gázfőzőlaposak, és hatékony elekt­ronikával vezérelt sütő van bennük. Az ol­csóbb elektromos tűzhelyek többnyire öntött­vas főzőlapokkal készülnek, amelyeket nehéz tisztítani és lassabban is melegednek fel, mint az üvegkerámia lapok, ezért több elektromos áramot fogyasztanak. Az öntöttvas főzőlapok hatékonysága kb. 60 %-os, lassan hűlnek ki, és ha elfelejtjük kikapcsolni a készüléket, tüzet is okozhatnak.

A jobb minőségű, négy vagy öt főzőmezős üvegkerámia főzőlappal, illetve – biztonsági zárral ellátott – négy- vagy ötégős gázfőző­lappal ellátott tűzhelyeket multifunkciós elekt­romos sütővel szerelték fel. A gyártók nem feledkeztek meg a biztonságról sem. A sütő­ajtó üvege többrétegű, hőszigetelt üveg, és a sütők kezelőfelületén gyerekzár is található. A sütők általában 50 x 60 x 85 cm-esek, de a 90 cm szélesek is egyre népszerűbbek.

Főzőlap

A különálló főzőlap korszerű, esztétikus és energiatakarékos megoldás. Az elektromos tűzhely 380 V hálózati feszültséget igényel, a külön főzőlap csak 230 V-ot. Választhatunk gáz-, üvegkerámia és indukciós főzőlapot is, amelyeket a sütőtől függetlenül, közvetlenül a főzőlapon, forgató- vagy érintőgombokkal szabályozhatunk. A legtöbb hivatásos szakács a gázfőzőlapot részesíti előnyben, mivel a gáznak nagy a fűtőértéke, könnyű szabályozni és gyorsan változtatható a főzési hőmérséklet. Ha el­zárjuk a gázt, a főzőterületen nem lesz maradékhő.

Jó tanács

A főzőzóna elhelyezése és nagysága több tényezőtől is függ. A gáztűzhelyet ne tegyük az ablak közelébe vagy más huzatos helyre.

A korszerű gázlapok elektromos szikragyújtásúak – a gyújtóérintkezők közvet­lenül az égők mellett helyezkednek el -, így elég csak elfordítani a gombot és a gáz égni kezd. Egy másik praktikus elem a termoelektromos égésbiztosító, amely auto­matikusan elzárja a gázt, ha a láng bármilyen okból kialszik. Ráadásul gázfőzőlapon bármi­lyen alakú edényben lehet főzni, a domború aljúban is (pl. wok). A gázfőzőlap felülete készülhet speciális üvegből, amit könnyű tisztítani, rozsdamentes acélból vagy más festett és lakkozott fémből is. A gázfőzőlap általában 60 cm széles, de gyártják 30 és 90 cm-es kivitelben is.

Praktikus kiegészítő lehet a főzőlap alól kihúzható munkalapPraktikus kiegészítő lehet a főzőlap alól kihúzható munkalap

A 60 cm széles gázfőzőlap általában négy­égős, közülük egy takarékos (kisebb edé­nyekhez és kisebb mennyiségű ételhez meg­felelő), kettő normál, egy pedig erős égő (gyors forralásra, nagy mennyiségű étel elké­szítésére vagy erős lángú hirtelen főzésre való). A zománcozott vagy öntöttvas edény­tartó rácsok, amelyeket könnyű tisztítani, optimális távolságot tartanak az edény alja és a láng között. Szélesebb főzőlapnál ez kiegészülhet pl. grillezőlappal vagy az ázsiai kony­ha elengedhetetlen kellékének számító wok-égővel.

Az üvegkerámia főzőlapok felülete tökélete­sen sima, bármekkora edények használhatók rajta, gyorsan felmelegednek és jól tisztítha­tóak. Gyorsforraló zónáik is vannak, amelyek a másik főzőterületnél jóval hamarabb érik el a főzési hőmérsékletet, és a hőmérsékleti fokozatok is gyorsan változtathatók. A HiLight technológiával 5 másodperc alatt érik el a maximális teljesítményüket, és a hőeloszlás is egyenletes a felületen.

Edzett üveg felületű főzőlapAz edzett üveg felületű főzőlap a változatosan elrendezett gázégőkkel nem csak praktikus, hanem kimondottan dekoratív eleme is a konyhának.

A korszerűbb model­leknél a főzőmezők az edény alakjához és méretéhez igazíthatók, ezáltal elkerülhető a fölösleges hőveszteség. Praktikus a maradékhő-kijelzés funkció is. A maradékhőt jelző piros fény addig nem alszik ki, amíg a főzőmező hőmérséklete nagyobb, mint 60 °C, így elkerülhetők az égési sérülések. Az újabb modellek gyorsmelegítésre is képesek, a legkorszerűbbek pedig kétkörös főzőmezőket is tartalmaznak, amelyekre különböző nagyságú edényt helyezhetünk, és az edény méretétől függően lesz aktív az egyik vagy mindkét kör.

A vezérlést is magában foglaló üvegkerámia főzőlap külön, a sütőtől függetlenül beépíthető, akár egy különálló főzőmezőbe is kerül­het. Minden főzőmező és minden funkció kényelmesen kezelhető az érintőérzékelős vezérléssel. Az érintőgombok közvetlenül az üvegkerámia lapba vannak beépítve, és már egy könnyed érintésre is reagálnak. A kezelő­felület nélküli főzőlapokat a beépített tűzhellyel kell beszerelni és az azon lévő gombokkal lehet kezelni. Mivel közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, kizárólag a beépített sütő fölé, a munkalapba szerelik be őket. A mai, kor­szerű technológia lehetővé teszi, hogy min­den tűzhely minden kezelőfelület nélküli üvegkerámia lappal kombinálható legyen, közös vezérléssel.

Vigyázzunk, hogy az üvegkerámia lapra ne ejtsünk rá semmilyen tárgyat, mert az ekkor kialakuló mikrorepedésekből bármikor létre­jöhet egy nagyobb repedés, és a lap eltörhet.

Az üvegkerámia lapra kifolyó vagy lecsöppe­nő anyagokat azonnal töröljük le. Az indukciós főzőlap minimalizálja a készülék különböző anyagai közötti hőátadás során keletkező hőveszteséget. Az energiaát­vitel (indukció útján) ugyanis közvetlenül az energiaforrás és a főzésre használt edény ferromágneses alja között történik, hő tehát csak az edényben keletkezik, míg a főzőfelület hideg marad.

Az edénynek átadott hő pontosan és könnyen szabályozható, így még a legkényesebb ételek sem égnek oda. A főzőlap csak akkora felületen melegszik fel, mint a ráhelyezett edény alja, és amikor az edényt levesszük róla, azonnal kikapcsol. Az indukciós főzőla­pon használható edényeknek mágneses vagy legalább egy mágnesezhető réteget tartalmazó anyagból kell készülniük. Több­nyire acélból, zománcozott acélból vagy öntöttvasból állítják elő őket.

Az indukciós főzőlapok előnyei vitathatatla­nok!

Áramfogyasztásuk fele akkora, mint az elektromos főzőlapoké, emellett sokkal gyor­sabban felmelegednek. Mivel az üregkerámia felület nem melegedik fel annyira, a ráömlő folyadék nem tud odaégni, így az indukciós főzőlap könnyen tisztítható, elegendő nedves ronggyal letörölni a felületét. Az indukciós főzőlapok hátránya a borsosabb ár, ami azonban idővel a kisebb energiafogyasztás révén megtérül.

Dominórendszerű főzőlapok

A főzőlapok kombinációjával egyéni igénye­inknek és főzési szokásainknak megfelelő konyhát alakíthatunk ki. Ehhez a gyártók a különböző típusú főzőlapokat 30 cm-es szélességben is kínálják, lehetővé téve össze­kapcsolásukat, és egyszerű beépítésüket a konyhabútorba. A főzőfelületet kialakíthat­juk úgy is, hogy egymás mellett helyezünk el gázüzemű, üvegkerámia vagy indukciós, esetleg wok főzőlapot. A sort kiegészíthetjük lávaköves grillel is, amelynek két, külön sza­bályozható fűtőszála van, a grillezett ételek pedig öntöttvas rostélyon készülnek. Ezen­kívül kapható még a konyhapultba beépít­hető fritőz is.

Több különböző főzőlappal saját főzési szokásainknak megfelelően alakíthatjuk ki a főzőzónátTöbb különböző főzőlappal saját főzési szokásainknak megfelelően alakíthatjuk ki a főzőzónát

A dominórendszer azért is praktikus, mert a speciális indukciós edények mellett a ré­gebben vásárolt, hagyományos edényeket továbbra is használhatjuk.

Sütő

Napjainkban sokféle sütő közül választ­hatunk, vásárolhatunk gázfőzőlappal vagy üvegkerámia főzőlappal kombináltat is. Döntésnél vegyük figyelembe egyrészt a sütő műszaki adatait, a korszerű technológiai újdonságokat, másrész ügyeljünk arra is, hogy a sütő megjelenése legyen összhang­ban a konyha stílusával.

Tervezésnél figyelembe kell venni az egyes konyhagépek, így a sütő méreteit is. A beépí­tett sütők szélessége 60-90 cm. Nap­jainkban elterjedt megoldás, hogy a sütőt nem a pult alá, hanem konyhaszekrénybe, kényelmes magasságba építik be, így sokkal könnyebben használhatjuk azt. Ha ragaszko­dunk a hagyományos, pult alá beépített meg­oldáshoz, a főzőlapot is célszerű a sütő fölé, a pultba beépíteni, amelyet a sütő kezelő­paneljéről vezérelhetünk. Újdonságnak számít a hagyományostól elté­rően nem lefelé, hanem oldalra nyíló ajtajú sütő. Ennél a változatnál könnyebben hozzá­férhetünk a sütő belsejéhez, és egyszerűbb dolgozni a nagyobb darab ételekkel. Az oldalra nyíló ajtó biztonságosabbá is teszi a sütőt, mert kevésbé fenyeget az a veszély, hogy megégetjük magunkat.

A korszerű sütőknek számos olyan funkciója van, amelyek helyes használata meggyorsítja és egyszerűsíti az ételek elkészítését. Jelenleg a multifunkciós sütők a legnépszerűbbek, amelyekben üvegkerámia grill, forró levegővel kombinált alsó és felső sütés, élelmiszerek kiolvasztása vagy ventilátoros, egyenletes hőelosztás funkció is megtalálható. Az elektromos sütők nagy előnye a forró levegő keringetés.

Beépített sütőkA beépített sütők külső megjelenése és technikai megoldása egyaránt igen változatos,
legkorszerűbbek a multifunkciós sütők

A hő így minden irányból egyen­letesen éri az ételt, ezért az nem ég le. A forró levegő keringetéssel időt és pénzt is megtakaríthatunk, mert gyorsabban sül meg az étel. Vásárláskor ne tévesszük össze a légkeveréses sütőt azzal a típussal, amelynek ventilátora csak eloszlatja a levegőt a sütő­ben. A légkeveréses sütő ventilátorának saját hőforrása van. A légkeveréses sütőben egy­szerre több tepsiben is süthetünk.

A fejlődés az egyéb műszaki jellemzőknél is megfigyelhető. A korszerű sütők egyszerűb­ben és környezetkímélőbben tisztíthatók, mivel belsejük kis porozitású zománcbevonatot kapott, és Aqua Clean funkcióval, vagy a szennyeződések és ételmaradékok leégetésének elvén működő pirolitikus öntisztítás­sal takaríthatók ki, (a szennyeződés hamuvá ég, aztán a hamut elég egy nedves ronggyal eltávolítani).

Jó tanács

A tűzhely semmiképpen se a fal mellett kapjon helyet – egyrészt hiányzik majd mellette a munkafelület, másrészt a fal rövid időn belül elpiszkolódik, és azt nehéz letisztítani.

Nagy népszerűségre tettek szert az ún. katalitikus lapok is, amelyeket a sütő belső falára szerelve megakadályozható a zsírszennyeződések és ételmaradékok le­rakódása. Említést érdemelnek még az olyan speciális, sima vagy matt rozsdamentes acél­felületű sütők, amelyeken nem látszik meg az ujjlenyomat. Automatikus vezérlés, jól tisztít­ható anyagok és egyszerű kezelés – ezek a sütők fő fejlődési irányvonalai.

Egy új ételkészítési lehetőséget jelent a gőz­sütők színre lépése. A benne készült ételek megőrzik illatukat, ízüket, konzisztenciájukat, színüket, valamint a bennük lévő vitamin és ásványianyag nagy részét. A legjobb sütők tartalmaznak aszalási funkciót, pizzasütő és hagyományos mikrohullámú sütő funkciót, és még további lehetőségeket.

Elszívó

Főzés közben különböző szagok, párák, gőzök keletkeznek, amelyek kiszabadulnak a gőzölgő edényekből és sistergő serpenyők­ből. Szétáradnak és lassan bejutnak a lakás minden helyiségébe. Lerakódnak a porral együtt a függönyökön, drapériákon, bútoro­kon, egyszóval minden felületen, ami a kony­hával kapcsolatban áll. Nagyon kellemetlen, hogy ahol lerakódnak, ott zsíros bevonatot alkotnak, ettől pedig minden piszkosnak tűnik, és sokat kell tisztogatni.

Ahhoz hogy a konyhában főzés közben min­dig friss legyen a levegő, nélkülözhetetlen a páraelszívót alkalmazni. Az üzletekben széles választékát találjuk a különböző páraelszívók­nak. Ezek nemcsak kivitelükben, anyaguk­ban és méretükben különböznek egymástól, hanem műszaki paramétereikben is, és min­denekelőtt a beépítés módjában.

Légkivezetéses típusok

Működési módjuk alapján választhatunk légkivezetéses elszívót, amely az elszívott leve­gőt külső térbe vezeti, vagy légkeringtetéses elszívót, amely szűrőrendszerén át visszaára­moltatja a levegőt a helyiségbe. Ha a környe­zeti adottságok megengedik, hogy kivezető rendszerű elszívót építsünk be, akkor inkább ezt válasszuk. Igaz, hogy bonyolultabb a be­szerelése, de sokkal hatékonyabb és hal­kabb, de télen a gázokkal és gőzökkel együtt a meleg is távozhat rajtuk keresztül. Ezen segít a ma már mindegyikben megtalálható visszacsapó szelep, amely meggátolja a hideg levegő beáramlását a belső térbe. Ehhez a típushoz a falat át kell törni.

Légkivezetéses rendszerű dekoratív fali elszívó, amelyet át lehet állítani légkeringetéses üzemmódraLégkivezetéses rendszerű dekoratív fali elszívó, amelyet át lehet állítani légkeringetéses üzemmódra

Ma nem jelenthet gondot szakembert találni, aki meg­felelő méretű nyílást fúr bármilyen vastag fal­ba. Az elszívó csövét ehhez a nyíláshoz kell vezetni a páraelszívó berendezéstől. Az el­szívó csővezeték haladhat a konyhasor felső részei fölött vagy gipszkarton mögött. Készülhet kör vagy téglalap keresztmetszetű műanyagból, de lehet alumíniumból is. A hal­kabb üzemelés miatt a sima csövek megfele­lőbbek a bordás csöveknél. Kerüljünk min­den fölösleges hajlatot az elszívócsőben vagy a kürtőben – mindegyik kb. 15 %-os teljesít­ménycsökkenést okoz.

A modern páraelszívók mechanikusan és elektronikusan is vezérelhetőekA modern páraelszívók mechanikusan és elektronikusan is vezérelhetőek

Olyan teljesítményű elszívót kell választani, amely óránként legalább ötször kicseréli a levegőt az egész térben. Egy panellakás konyhájában a 300-500 m3/h teljesítményű készülékek képesek ezt a követelményt telje­síteni. Amennyiben viszont a konyha egy lég­térben van a nappalival, akkor már nagyobb, legalább 700 m3/h teljesítményű berendezés­re van szükség. A ventilátor teljesítménye az egyfokozatútól a négyfokozatúig terjedhet, de ma már választhatunk fokozatmentesen sza­bályozható típusokat is. A műszaki leírások­ban az elszívók teljesítményét több értékkel adják meg, például 130/160/200/250 m3/h számok a legkisebbtől a legnagyobb teljesít­ményfokozatot jelentik.

Az üzletekben találunk egymotoros vagy két­motoros elszívókat. Ez utóbbiak nagyon erő­sek és hatékonyak, mégis kimondottan halkak is lehetnek, mivel a kétmotoros beren­dezések fordulatszáma viszonylag kicsi. A modern elszívók mechanikusan és elektro­nikusan is vezérelhetők.

A légkeringtetéses elszívó kevésbé hatékony, és nem célszerű alkalmazni a nagyobb kony­hákban és terekben. Ez a rendszer szén­szűrőket tartalmaz, amelyek ugyan elnyelik a párát, szagokat, por- és zsírrészecskéket, a helyiségbe pedig a megtisztított levegőt fújják vissza, a szénszűrőket viszont rendsze­resen cserélni kell. Annak megakadályozásá­ra, hogy az elszívó-szellőző rendszer üzeme­lésekor a ventilátorban és az elszívócsőben vagy a kürtőben lerakódások keletkezzenek, a készülékeknek zsírszűrőt is tartalmazniuk kellene. Ez egy nagyon praktikus kiegészítő, egyszerű felhelyezni – tehát könnyű vele dol­gozni -, ráadásul egyszerűen tisztítható.

Jó tanács

Soha ne feledkezzünk meg a szűrők, különösen a zsírszűrők cseréjéről és tisztításáról – az elzsírosodott zsírszűrő ugyanis túlhevülve meggyulladhat, annak ellenére, hogy fémből készül. Éppen ezért az elszívó alatt nem szabad flambírozni.

Az emberek általában az esztétikai megjele­nésük alapján választanak készülékeket, és csak másodsorban néznek utána a teljesítmé­nyüknek és egyéb plusz felszereltségüknek, funkciójuknak. A mai elszívók formatervezet­tek, változatos színűek, a modern konyhák minden követelményeinek megfelelnek. Formájuk lehet téglalap, négyzet, félkör, henger, sokszög, ellipszis, de nem ritkaság az egészen szokatlan térbeli forma sem. Az elszívók ugyan elég sok helyet igényelnek, de elegáns kiegészítői minden konyhának. A kürtös fali elszívók, valamint a függeszthető szigetelszívók kimondottan látványosak. Hozzájuk képest a konyhasorba építhető ké­szülékek teljesen elszürkülnek, noha ugyan­olyan korszerűek.

Egy üzemmódú, levegőkeringtetéses, mennyezetre szerelhető szigetelszívóEgy üzemmódú, levegőkeringtetéses, mennyezetre szerelhető szigetelszívó

A gyártók nemcsak eredeti formákkal igye­keznek egymást túlszárnyalni, de minden márka kínál még valamilyen további szolgál­tatást is. Majdnem minden elszívóban van a motor működésétől független világítás. A szerkezetbe épített halogénlámpák az egész főzőfelületet megvilágítják. Némely típusnál a fényerő is az aktuális igényeknek megfelelően szabályozható.

Jó tanács

A konyha kellemes és tiszta levegője függ az ablakoktól is. Semmiképpen sem szabadna tökéletesen szigetelniük, és nem igazán segít a kilincs negyedik állásával létrejövő „mikroszellőzés” sem. A konyhaablakoknál speciális, ún. mikro-perforációs tömítésre van szükség.

A felszereléskor be kell tartani az elszívó és a tűzhely felülete közötti minimális függőleges távolságot. Ennek nagysága a tűzhely típusá­tól függ – az elektromos változatnál ez a tá­volság 65 cm, gáztűzhely esetében pedig általában 75 cm. Az ideális elrendezés az, amikor az elszívó szélesebb, mint a főzőlap. Azaz ha a rendelkezésére álló tér engedi, akkor pl. a 60 cm-es főzőlap fölé válasszunk 90 cm széles páraelszívót.

Címke: Katgóriák: Konyha

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

14 + tizenegy =