Épületek külső burkolatai

Előkészítő munkák – az épület külső megjelenése

Lakó- és egyéb épületek tervezése során, sőt gyakran a szerkezeti megvalósításkor sincs még véglegesen eldöntve az épület külső megjelenése, a homlokzat. A házak homlokzatai a műszaki tervek szintjén általában csak karakterükben különböznek, síkban ábrázolva szinte egyformák. A kiviteli tervek elkészítésekor, illetve a kivitelezés megkezdéséig azonban már tudni kell, hogy a szóban forgó épületet színezéshez, nemes vakolathoz vakoljuk, vagy a teljes felület, esetleg annak egy része burkolatot kap.

Egy épület külső megjelenését az esetek nagy részében a szerkezeti rendszer, az igényesség és – nem utolsósorban – a költségek határozzák meg. Szerkezeti rendszerét tekintve az épület lehet hagyományos falazatú, előre gyártott vázas vagy monolit vázas, valamint szerelt vázas. Hagyományos rendszerrel épül a lakóházak 95-98%-a, vázas építési móddal a lakások néhány %-a és a középületek egy része. A tetemes költségvonzatú szerelt vázakkal főleg igényes középületek készülnek.

Az országosan egyre lassuló lakásépí­tési ütem mellett az épületek külső meg-jelenése azonban igen gyakran egyre értékesebb és látványosabb…

Amit jól érzékeltet a következő rövid időrendi áttekintés:

  • a 60-as években a házak 50-60%-a meszelt külső felületekkel készült;
  • a 70-es években a lakóházak 80%-a igényesebb kőporos vakolatot ka­pott;
  • a 80-as években a sima vakolt fe­lületeket – az akkor kiváló minő­ségűnek hitt – színezőkkel vonták be;
  • a 90-es évekre – a szinte teljesen eltűnt meszelt külső és műanyag­bázisú színezők helyett – elterjedtek a középszintű és magas mi­nőségű nemes vakolatok, a korsze­rű homlokzati hőszigetelő rendsze­rek, valamint a burkolt és kettős falú homlokzatok.

A szakirodalom a 80-as évekig csupán néhány fajta külső burkolási technoló­giával foglalkozott, de szinte nem is lé­tezett ennél több. Talán sokak számára ismert, hogy az extrudált profilú mű­anyag falburkolat megjelenésekor kü­lön kormányprogram foglalkozott az alkalmazással – többet költöttek az elméletére, mint gyakorlati megvalósí­tására. Ugyanakkor napjainkra, a ki­lencvenes évek közepére ez a burko­latfajta már a múlté, mert nem telje­sítette a hozzá fűzött reményeket.

Az említett időszakot követő fejlődés során azonban a nyugat-európai szakiroda­lomban fellelhető – e cikksorozat későbbi fejezeteiben bemutatott – közel hat­van alaprendszer szinte majdnem mind­egyike meghonosodott már, vagy jelen­leg vezetik be hazánkban. A bemutatott bőséges választékkal szeretnénk segíteni a döntések meghoza­talában, természetesen nem tervezési­ segédlet-szinten. A lehetséges megol­dások áttekintése alkalmas azonban el­méleti és gazdasági döntések megalapozására úgy az építtetők, mint terve­zési és beruházási szakemberek szá­mára. Az azonban mindenképpen kije­lenthető, hogy a látványosabb, maga­sabb minőségi és esztétikai értéket kép­viselő homlokzatra fordított többlet­költségek a lakóépület élettartama alatt többszörösen megtérülnek egy silá­nyabb burkolattal ellátott épülethez ké­pest.

Az épülethomlokzat megtervezése lega­lább akkora jelentőségű, mint az épület funkcionális és szerkezeti megoldásai­nak kialakítása, hiszen nem utolsósor­ban ezen is múlik, hogy a ház, ame­lyet megalkottunk, mennyire tetszetős és figyelemre méltó. A végső felület­kialakításkor kerülni kell a túlzott és erőltetett megoldásokat.

Épülethomlokzat burkolata

1.1. ábra. Épülethomlokzat burkolata ége­tett agyagtéglából Mezopotámiában az 1450 körüli évekből (részlet).

A  kőburkolat a természetközel­ség és az igényesség szép példája.

1.2. ábra. A kőburkolat a természetközel­ség és az igényesség szép példája.

Rétegelt" kéthéjú homlokzat falatozz téglaburkolattal.

1.3. ábra. „Rétegelt” kéthéjú homlokzat falatozz téglaburkolattal.

Kéthéjú fal készítése hagyományos technikával.

1.4. ábra. Kéthéjú fal készítése hagyományos technikával.

Régi épület utólagos burkolása

1.5.ábra. Régi épület utólagos burkolásánál a meglévő ablakok mélyebbre kerülnek azáltal, hogy a meglévő kávakiülés a burkolat és a mögöttes rétegek vastagságával növekszik.

A kettős (kéthéjú) téglafal

1.6. ábra. A kettős (kéthéjú) téglafal több­szintes házaknál is tökéletes hőtechnikai megoldást nyújt.

Összefüggő burkolt falfelületen

1.8. ábra. Nagyobb, összefüggő burkolt falfelületen a téglakötések rajzolata, a tégla textúrája és a fogazott sarokkötés jellegzetes megjelenést eredményez.

A homlokzatburkolat

1.9. ábra. A homlokzatburkolat és a természet közvetlen kapcsolata emberibb léptékűvé teszi a sűrű beépítésű városok falait és házait is.