• napenergia

A napenergia passzív hasznosítása

Egy olyan időszakban, amikor nyomós okok kény­szerítenek bennünket arra, hogy az energiataka­rékosságot komolyan vegyük, az ablakokat és er­kélyajtókat érő napsugárzásból nyerhető hőben is meg kell látnunk az energia megtakarításának lehetőségét, különösen akkor, ha azok a déli olda­lon helyezkednek el. Ez jól kiegészíti az ún. belső hőnyereséget, amit pl. a tűzhely, a hűtőszekrény, a másológép, a sok izzólámpa és az ember testmelege szolgáltat. A megtakarítás maradéktalanul ter­mészetesen csak akkor aknázható ki, ha korszerű termoüvegeket és olyan, elektronikusan szabályo­zott fűtőberendezést alkalmazunk, amely a más forrásból nyert hőre pontosan reagál.

A napenergia passzív hasznosításának egyik problémája a túlmelegedés lehet. Ahol csak lehet, a lombos fákat úgy telepítsük, hogy azok nyáron védelmet nyújtsa­nak a közvetlen napsugárzás ellen, télen viszont a lombhullás után csupaszon maradt ágak áteresztik a napsugarakat. Ha viszont a napsugárzást pontosabban kívánjuk adagolni, akkor rendszerint nap­védő berendezéseket kell alkalmaznunk.

1. kép: A nyáron a helyiségek túlmelegedése ellen védő, télen pedig a költ­séges energiaveszteséget megakadályozó, napvédő termoüvegek elsősorban a nagyvonalú üvegezéssel ellátott nyaralók és irodák, valamint a sok ablakos, beépített tetőterekben alkalmasak:

• (1) k-tényező, amely a belülről kifelé, azaz a nagyobb hőmérséklet felől a kisebb irányába végbemenő hőátbocsátásra jellemző;
• (2) a g-tényező a teljes energiaáteresztést adja meg, vagyis az ablak­üvegre eső napenergiának azt a részét, amely bejut a belső helyisé­gekbe;
• (3) fűtés;
• (4) légkondicionáló berendezés

2. kép: A kellemes belső mikroklíma előfeltételének számító nyári napvédel­met zsalugáterekkel, redőnyökkel vagy napellenzőkkel, továbbá a tető vagy az erkély túlnyúló részeinek kialakításával lehet megvalósítani, de alkalmasan telepített növényzet, pl. lombos fák is megfelelnek erre a célra, amelyek nyáron védenek a meleg és a közvetlen nap­sugárzás ellen, télen viszont áteresztik a napsugarakat.

• (1) nagy ablakok
• (2) tömör, hőtárolásra alkalmas falak
• (3) lombos fák

Az ábrán feltüntettük az év különböző időpontjaiban bekövetkező napállásokat, megadva a fokban mért beesési szögeket és a naptári napokat is.

Szoláris energia hasznosítása

A megfelelő belső mikroklímához hozzájáruló, in­gyenes napenergiát különösen télen kell megbe­csülni, amikor a tömör falak azt tárolják, ez a tárolt hő pedig jótékonyan kiegyenlíti a hőmérséklet­ingadozásokat. Ahol, pl. nagyon nagy méretűek az ablakok vagy éppen üvegházak esetén, az üvegek napenergiát átbocsátó képességét, azaz a g értéket, csökkenteni kell, az úgynevezett klíma­üvegek alkalmazását javasoljuk, amelyeknek ki­sebb g-értékük van, anélkül, hogy fényáteresztő képességük csökkenne. Látható, hogy ilyen ese­tekben a megteendő intézkedéseket az egyes esetek egyedi vizsgálata alapján, az elhelyezkedés, az ablakméretek és a faállomány szem előtt tar­tásával kell elhatározni.

A zajcsillapításhoz szükséges üveg- és ablaktípust is a külső zajterhelés alapján kell kiválasztani, ami a fájdalomküszöböt meghaladó tartománytól a károsodást okozó tartományon át a nehezen elviselhető tartományig terjedhet. A helyiség ren­deltetése itt természetesen szintén szerepet játszik.