Lakás komfort

Átlátszó (transzparens) hőszigetelés

Az összetett hőszigetelő rendszerek csökkentik a külső falon át kialakuló, úgynevezett transzmissziós hőveszteségeket. Az elsődleges energiafelhaszná­lás azonban a homlokzatra érkező napenergia passzív hasznosításával még tovább csökkenthe­tő. Ehhez az összetett hőszigetelő rendszert, ál­talában a déli homlokzat felületének egyes részein, átlátszó hőszigeteléssel kell kombinálni.

Miért figyeljünk az épület tájolására ?

A déli tá­jolásra azért van szükség, mert a hideg évszakban csak itt lehet számítani arra, hogy a napenergiából hőt tudunk nyerni. A felület egyes részeire való korlátozást pedig azért kell alkalmazni, hogy el­kerüljük a nemkívánatos túlmelegedést, ami nagy felületek esetén az átmeneti időszakokban előfor­dulhatna. Az átlátszó hőszigeteléshez szükséges kiváltások az összetett hőszigetelő rendszer felü­letének legfeljebb 10…30 %-ára terjedjenek ki.

Hol érdemes hasznosítani a passzív napenergiát ?

A napenergia passzív hasznosításának csak azo­kon a külső falakon van értelme, amelyek nagy hő-szükségletű helyiségeket határolnak, tehát pl.: nap­pali szobákat. A hálószobák járulékos melegítést nem igényelnek. Az átlátszó hőszigetelésnek egy-egy, az összetett hőszigetelő rendszer kivágásába, mint ablakba beillesztett eleme csöves szerkezetű, fényáteresztő, mechanikusan jól ellenálló szigetelő­lapokból áll, amit leginkább átlátszó szívószálak egymásra halmozott tömegével lehetne szemlél­tetni, amelyeket a külső oldalán üveglap határol.

Műanyagból vagy üvegből készülnek. A szigetelő­elem fal felé eső oldalára fekete hőelnyelő réteg van rádolgozva. A napsugárzás áthatol a külön­böző vastagságokban kapható, átlátszó szigetelő­elemeken és eléri a fekete elnyelőréteget.

ny-t-transzparens

Így működik az átlátszó hőszigetelés:

Nyáron a 0 2.. .3 mm-es csövecskékből álló speciális szigetelőtáblák mögötti hézagot a nemkívánatos hő elvezetése céljából átszellőztetjük, télen a szellőztetőelemek le vannak zárva, így a speciális szigetelőréteg mögötti hőelnyelő felületen összegyűjtött hőt az igényeknek megfelelően hasznosítani lehet.

  • (1) átlátszó hőszigetelés
  • (2) hőelnyelő réteg
  • (3) szellőztetőelemek

Átlátszó hőszigeteléssel felszerelt külső falon kialakuló hőáramok, amelyek szoláris eredetű hő nyerését teszik lehetővé. A napsugárzás az átlátszó hőszigetelő anyagon áthatolva egy fekete hőelnyelő fe­lületre esik, ez a napfény energiáját hővé alakítja. A szoláris hőt az átlátszó szigetelőanyag mögött csapdába ejtjük, a szigetelés ugyanis megakadályozza, hogy a hő a külső levegőbe távozva elvesszen.

  • (1) napsugárzás
  • (2) hőveszteség
  • (3) visszaverődés
  • (4) elnyelődés és visszaáramlás
  • (5) átlátszó hőszigetelés
  • (6) elnyelőréteg
  • (7) a belső terekben hasznosítható hőnyereség
  • (8) falazat

transzparens-hoszigeteles

Az átlátszó hőszigeteléssel ellátott külső fal túlmelegedésének megakadályozására több lehetőség van.

Ilyen a hátsó szellőztetés, az árnyékolóberendezések alkalmazása, vagy a geometriai árnyékolás, amelynél az erkély vagy a tető túlnyúló része akadályozza meg, hogy az év, fűtést nem igénylő részében túl sok hő jusson be az épületbe. A déli tájolású homlokzati felületeket a túlnyúló épületrészek nyáron, a magasan járó nap meredek beesési szögei miatt, különösen jól beárnyékolják.

  • (1) a nap állása nyáron
  • (2) télen

Ez felmelegszik és hőjét átadja a mögötte lévő külső falnak, amely azt tárolja. A csövecskék gon­doskodnak arról, hogy az egyszer befogott és tárolt hő ne tudjon a külső levegőbe visszaáramolni. A falazat a benne tárolt hőt mintegy 4-6 óra késlel­tetéssel adja tovább befelé, a helyiségeknek. Ez azt jelenti, hogy a fal éppen a kora esti órákban, amikor a helyiségben melegre van szükség, felületi fűtés­ként működik több órán át.

Az átmeneti időszakokban és nyáron túlmelegedés következhet be, ezért, a rendszertől függően, nap­ védelemre is szükség lehet, például az ún. geo­metriai árnyékolás alkalmazásával, amit, a nyáron magasan járó nap meredek beesési szögeinek ré­vén, a túlnyúló erkélyek vagy tetők szolgáltatnak. A túlzott napsugárzás ellen árnyékolóberendezé­sekkel, rolókkal, zsalugáterekkel vagy napellenzők­kel is lehet védekezni.

A harmadik módszer a hátsó szellőztetés. Az át­látszó szigetelőelemeket hátsó szellőztetett légrés választja el a falazattól, ezt a légrést be-és kivezető elemekkel kifelé lehet szellőztetni. Ezzel szabályoz­ni lehet a hőáramot.

Az átlátszó hőszigetelő rendszernek az elemeivel a tagolt felületek hőszigetelése is megoldható.
Az átlátszó hőszigetelő rendszernek az elemeivel a tagolt felületek hőszigetelése is megoldható.

Terveinket meg kell alapozni

Esetleges hatósági szabályozás a homlokzatburkolatokra.

A lakóházak hőszigetelését és burkolását ugyan általában már nem kell engedélyez­tetni, de azért nem árt, ha érdeklődünk az illetékes építésügyi hatóságnál. Elképzelhető ugyanis, hogy a tervezett szigetelésre vagy burkolásra valamilyen törvényi előírás vagy építésügyi követelményei vonatkozik. Egy előzetes megbeszéléssel elkerülhetők az indokolatlan késedelmek. Például Magyaror­szágon közterületre max. 10 cm vastagság­ban lóghat be az utólagos külső oldali hő­szigetelés.

Van olyan rendszer is, amelynél nincs szükség mechanikai árnyékolásra, ennél egy üvegvakolat szabályoz. Ez a fedőréteg a beeső napsugárzás egy, a beesési szögtől függő részét visszaveri. Nyáron többet, mint télen. A rendszert a homlokzat esztétikai kialakítására is fel lehet használni,