Fűtésszabályozás
A belső meleg, ami a kellemes, egészséges belső mikroklíma egyik legfontosabb feltétele, megbízhatóan működő fűtőberendezéssel állítható elő. A korszerű fűtőberendezés olyan technikán alapul, ami a hőt gazdaságosan és környezetbarát módon, a felhasznált elsődleges energia legjobb hasznosításával állítja elő. Ezen túlmenően a termelt hő olyan elosztását is lehetővé teszi, ami nem jár energiapazarlással és a berendezés megfelelő vezérlésével és szabályozásával az egyedi hőigényeket megbízhatóan kielégíti. Alapszabályként elfogadhatjuk: a 15 évnél idősebb fűtőkazánok általában már nem felelnek meg a korszerű fűtőberendezéssel szemben támasztott követelményeknek.
A fűtőberendezés működőképességének hiányosságait a laikus tulajdonos is könnyen felismerheti:
A fűtési helyiség belső hőmérséklete aránylag nagy, a fűtőkazán meleg tapintású, a fűtővíz hőmérséklete 70-90 °C, az égő gyakran leáll, ezért gyakran kell újra indulnia, és így károsanyag-kibocsátása megnövekszik. A korszerű fűtőkazánok hatásfoka meghaladja a 90 %-ot, szemben a régi kazánokkal, amelyek a tüzelőanyagot csak 60-70 %-os arányban tudták hasznosítani. Arra kell törekedni, hogy az égő egy év alatt legalább 1600-2000 órán keresztül működjön. Az ennél rövidebb összes működési idő túlméretezett kazánra utal. Csupán magának az égőnek a kicserélése nem járható út, mert az égőt és a kazánt össze kell hangolni egymással, és még a kéményhez is illeszteni kell. Ha ma határozunk el kazáncserét, kis hőmérsékletű kazánt válasszunk.
Miért válasszunk kis hőmérsékletű kazánt ?
Azért, mert a kis hőmérsékletű kazánok melegvíz-hőmérséklete 40-75 °C, míg a régi kazánok 90 °C-os előremenő hőmérséklettel dolgoztak. Ez azt okozta, hogy a régi fűtőtestek által leadott hő túl nagy része jutott a por felkavarásával járó konvekciós tartományba, a nagy hőmérsékletek miatt ráadásul a por kéntartalma is megnövekedett.
A fűtőtest és a helyiség közti hőátvitel konvekció és sugárzás formájában megy végbe.
- (1) a külső hőmérséklet érzékelője;
- (2) az előremenő hőmérséklet érzékelője;
- (3) központi szabályozóegység;
- (4) fűtőkazán;
- (5) égő;
- (6) keverőszelep;
- (7) keringtetőszivattyú;
- (8) előremenőág;
- (9) fűtőtest;
- (10) visszatérőág;
- (11) szoba termosztát kapcsolóórával és hőmérséklet-érzékelővel
Ha energiatakarékos kis hőmérsékletű kazánt alkalmazunk, akkor a régi fűtőtestek túl kis fűtőfelülete a kis előremenő hőmérséklettel nem tudja felmelegíteni a helyiséget. Ehhez nagyobb fűtőfelületre van szükség
- (1) régi fűtőtest
- (2) új fűtőtestfelületek
- (3) előremenő hőmérséklet
A belső megfelelő hőmérséklet szempontjából fontos, hogy új fűtőtesteket alkalmazzunk. Ennek okai:
- (1) kisebb előremenő hőmérséklet
- (2) kisebb visszatérő hőmérséklet
- (3)a kellemes sugárzó hő aránya nagyobb
- (4)a port felkavaró konvekciós hő aránya kisebb
A konvekciós hőközlésnél a hő mindig a hidegebb hely felé áramlik. Ennek során először a fűtőtest körüli levegő melegszik fel, amely azután felemelkedik a hidegebb levegőrétegekbe. Valamikor elérjük azt a pontot, amikor a levegőáram, immár lehűlve, ismét visszaáramlik az eredeti hőforráshoz. A fűtőtest a hűvös levegőt újra felmelegíti és képzeletbeli körpályáján ismét útjára bocsátja. A levegőnek ez a keringése felkavarja a port és ezzel légutainkat megterheli.
A fűtőtestnek az ablaknál való elhelyezésétől függ, hogy kell-e páralecsapódásra számítanunk annak következtében, hogy a keringő, meleg belső levegő egyes sarkokba és zugokba nem jut el
- (1) Az ablaküveg és a keret kis hőmérséklete, valamint az ablaktok mentén kialakuló holttér miatt a felületi hőmérséklet lecsökken, és ezzel megnő a kondenzvíz kialakulásának veszélye.
- (2) Ebben az esetben a fűtőtest felől érkező meleg levegő végigmegy az ablak előtt, ez a felületi hőmérsékletek megemelkedését és a páralecsapódás veszélyét csökkenti.
- (3) A fűtőtest meleg levegője itt is végigpásztázza az ablakot, megnöveli a felületi hőmérsékletet és csökkenti a páralecsapódás veszélyét.
- (4) A régi házakban gyakori nagy beépítési mélység miatt az ablaktok és falazat környezetében holtterek alakulnak ki, itt lecsökken a felületi hőmérséklet és megnő a páralecsapódás kialakulásának veszélye.
Ügyeljünk a következőkre:
- a legdrágább szabályozókészülék sem ér semmit, ha rosszul van beállítva
- a fűtőtestek egyszerű termosztátos szelepeit szellőztetéskor el keli zárni. Az elektronikus termosztát szelepek viszont észlelik az ablakok kinyitását és automatikusan zárnak
- fontos, hogy a fűtőtestek akadálytalanul át tudják adni hőjüket a helyiségnek. A fűtőtest-burkolatok, függönyök, bútorok és hasonlók akadályozzák a hőleadást.
Sugárzás esetén ezzel szemben a hőközlés nem a levegő, hanem elektromágneses hullámok közvetítésével megy végbe. Ezeket a hullámokat a napsugárzáshoz hasonlóan a fűtőtest bocsátja ki, azok pedig beleütköznek a falakba, a mennyezetbe és a padlóba. A falazat, a padlóburkolat és a tapéta felveszi a sugarakat és így azok ismét hőenergiává alakulnak, azaz a helyiség határoló felületei egy bizonyos időn át hőt bocsátanak ki. Ebben a tiszta sugárzás útján végbemenő hőátvitelben a levegőnek semmiféle szállító szerepe nincs, ezért a por felkavarodása sem következik be. Azoknál a fűtőtesteknél, amelyeknél a sugárzás aránya nagyobb, ennek megfelelően a konvekciós hányad pedig kisebb, a belső levegő ugyan kevésbé melegszik fel, hőmérsékletérzetünk azonban változatlan marad és a levegő nedvességtartalma sem változik.
A fűtőberendezés döntő fontosságú része a szabályozás. Szerepe a belső klíma és a kellemes hőérzet szempontjából mindennél fontosabb. Képességeit azonban maradéktalanul csak egy új fűtőkazánnal együtt, azzal megfelelően összehangolva tudja kifejteni.
A szabályozással nem csak korszerűen gazdaságos energiafogyasztás érhető el, az egyedi igényeknek megfelelő belső hőmérsékleteket is pontosan el lehet érni. Célszerű, ha különbséget teszünk a vezérlés és a szabályozás között. Az időjárástól függő külső vezérlés a fűtővíz hőmérsékletét automatikusan a külső hőmérséklethez igazítja, sőt a kazánt is kikapcsolja, ha fűtési melegre nincs szükség.
Az elektronikus fűtőtest-szabályozók napról napra, minden helyiségben gondoskodnak arról, hogy a kellő időben mindig meglegyen a kívánt hőmérséklet. Ha a helyiséget nem használják, fűtését is ki lehet kapcsolni, ill. készenléti hőmérsékletre lehet csökkenteni.
A szabályozás elemei, azaz a hőmérséklet egyedi igényeknek és a helyiség rendeltetésének megfelelő beállítása ezzel szemben a fűtőtesteken lévő termosztátoknál kezdődik. Ezeket a fűtőtest termosztátokat a központi egység sok szabályozási lehetősége egészíti ki, amelyek a fűtőkazán működésére hatnak és a hőmérséklet időszakos csökkentését is lehetővé teszik.
A szabályozókészülékekbe beépített diagnosztikai szerkezet egyszerűbbé teszi az üzembe helyezést, karbantartást és szervizt. A rendszer kijelzi a hibákat, így nem kell azokat hosszú ideig keresgélni.
Az azonban, hogy egy fűtőberendezést a komforttartományon belül mennyire jól lehet szabályozni, a ház építésmódjától is függ: a tömör, masszív házakban a fűtés nehezebben szabályozható, mint a kisebb tömegű házak esetén.
A szakemberek ma úgy vélekednek, hogy egy időprogramot is tartalmazó, korszerű szabályozással az energia 30 %-át meg lehet takarítani.
Hogyan járul hozzá a korszerű fűtőberendezés a kellemes belsőmikroklímához?
- A helyiségek túlfűtése kizárt: már a szabályozókészülékek legegyszerűbb formája, a fűtőtest termosztát is szabályozza a fűtőtesten átáramló vízmennyiséget.
- Az egyénenként változó, kellemes hőérzetet és ezen keresztül az egészséges belső levegőállapot hőigényének kielégítésére, a digitális szabályozókészülékek számos programot kínálnak. Ezek lehetnek központiak vagy helyiek, működhetnek kapcsolóórával, beállíthatnak éjszakai hőmérséklet-csökkentést vagy a munkavégzés vagy hosszabb távollét idejére szóló nappali csökkentést.
- A hőmérséklet túlzott csökkentését azonban mellőzzük. A falak túlzott mértékben kihűlt belső felületei ugyanis az ismételt felfűtés során feleslegesen energiát igényelnek, a levegőben lévő vízpára kondenzációja pedig nedvesség okozta károkat okozhat.