A kémények és a fűtés

A lakások tetőtereinek fűtése az ese­tek nagy hányadában azonos bár­mely egyéb épület, lakás fűtésével. Fontos tudni, hogy a fűtéshez (többnyire) elengedhetetlen a kémény, nagyobb hatásfokú fűtés esetén pe­dig a minőségi kémény. Egy kémény működését – sok más tényező mellett – magassága, vagyis a kürtő hossza befolyásolja leginkább. A padlástéri lakások esetén gyakran már nem elegendő a kürtő magassága, ami meg­határozza a használható fűtőberen­dezések körét.

Az épületek használatával, illetve használhatóságával kapcsolatosan több olyan szempont is felmerül, amelyeket már a tervezéskor figye­lembe kell venni. A használathoz nélkülözhetetlenek a helyiségek fű­tését, szellőztetését biztosító kémé­nyek és szellőzők.

Égéstermék-elvezetők

Minden hagyományos technológiá­val épülő lakóépület tervezésekor gondolni kell a helyiségek egyedi vagy a lakás központi fűtési lehető­ségét biztosító kémény, illetve füst­csatorna elhelyezésére, amelyek biz­tonságosan ki kell vezessék az égés­terméket a tető fölé.

Az égéstermék-elvezetők építésekor be kell tartani a következő előírásokat:

  • az égéstermék-elvezetést úgy kell megoldani, hogy gyulladásve­szély vagy egyéb épületszerkezeti károsodás ne léphessen fel;
  • gázüzemű tüzelőberendezés égés­termék-elvezetője csak egyféle hasz­nálatú lehet, más fűtőanyaggal – szilárd tüzelőanyaggal vagy fűtőolajjal – üzemelő fűtőberendezés abba nem köthető be;
  • az égéstermék-elvezető kürtője és csatornája a kivezetés irányában nem szűkíthető.

Kémények

Az épület fűtésekor keletkező égés­termékek többnyire kéményen át tá­voznak.

A kémények helyével, mére­tével, magasságával és kitorkolásával kapcsolatos előírások a következők:

  • Szintenként, valamint minden önálló rendeltetésszerű egységen belül külön-külön egyedi kéménykürtőt kell építeni. Ebből követke­zik, hogy ugyanazon kéménykürtő­be a lakáson belül sem köthetők a felsőbb szintek fűtőberendezései. (Kivétel ez alól a gyűjtőkémény.)
  • A kéménykürtő oldalainak ará­nya max. 1:1,5 lehet, de legmegfele­lőbb a négyzet vagy a kör alakú ke­resztmetszet. Vigyázat: a kőműves szívesebben falaz 14×25 cm-es kür­tőt, ami azonban tilos!
  • A kéménykürtő a függőlegestől oldalirányban 30°-kal húzható el, egyazon kürtő többször is, de csakis azonos irányba. Az elhúzások víz­szintes vetületének összege nem ha­ladhatja meg a 2,00 m-t.
  • Külső határoló falban kémény­kürtő csak megfelelő hővédelemmel (hőszigeteléssel) ellátva építhető.
  • A kémény kitorkolása a tetősík fölé:
    – magastetőknél: legalább 0,80 m;
    – lapostetőknél: legalább 1,20 m, de legalább olyan magas legyen, hogy a kéményfej kürtőjének tenge­lyére illeszkedő függőleges tenge­lyű, fejjel lefelé álló, 60° félnyílású kúpot a tengelytől mért 15,00 m tá­volságon belül semmi ne közelítse meg 80 cm-nél jobban.
  • Falazott kémények falazata csak akkor vehető igénybe teherviselésre, ha az 25 cm-nél vastagabb.
  • Gáztüzelésű egycsatornás gyűjtő­kéményben csak huzatmegszakítóval ellátott, kizárólag rövid idejű, szaka­szos üzemelésű, átfolyó rendszerű ház­tartási vízmelegítő és fali hősugárzó ké­szülék égésterméke vezethető el.

Schiedel kémények

Az Európában élvonalba tartozó Schiedel kéményrendszerek sokéves tapasztalat és állandó továbbfejlesztés eredményeként jöttek létre. A gyakorlati alkalmazásban kipróbált konstrukciók minden alkalmazáshoz nagy biztonságot kínálnak.

A Schiedel kéményrendszerek szé­leskörű fűtéstechnikai felhasználá­sához a cég a következő termékeket gyártja:

  • Schiedel samottcső-rendszer;
  • Schiedel egyszerűsített hőszigetelésű kémény;
  • Schiedel hátsószellőzésű szige­telt kémény;
  • SchiedelQuadro levegő-füstgáz kémény;

A kéménykonstrukciók széles vá­lasztéka, a minden tüzelőanyaghoz alkalmas samottcső-rendszer, a téglafalnál olcsóbb könnyűbeton köpeny­téglák, valamint a szükségletnek megfelelően kiválasztott hőszigete­lési megoldás sok lehetőséget kínál az optimális kéményberendezések tervezéséhez és elkészítéséhez.

A fűtéstechnikában elért fejleszté­sek a kéménnyel szemben azt a köve­telményt támasztják, hogy alacsony égéstermék-gáz-hőmérsékleteknél is, valamint az abból következő harmat­pont-hőmérséklet túllépése mellett is megbízhatóan működjön. Ebben a vonatkozásban a Schiedel hátsószellőzé­sű szigetelt kéménye tág lehetőségeket kínál a kémény technika továbbfej­lesztésében. A Schiedel hátsószellőzé­sű szigetelt kémény Európában első­ként kapta meg a bizonyítványt arról, hogy nedvességre érzéketlen.

A Schiedel kéményrendszeren be­lül az RR samott béléscső-rendszer lehe­tővé teszi a legegyszerűbb kémény­építési technológia alkalmazását. Legfőbb vonzereje abban van, hogy mind a tervezés, mind a kivitelezés viszonylag egyszerű. Falazattal együtt készülő kémény­bélés-rendszer építése esetén a tég­lafal vagy a fél tégla köpenyfal építé­sével együtt kerül beépítésre a sa­mott béléscső és a hőszigetelés.

Az egyszerűsített hőszigetelésű Schiedel kéményrendszer abban különbözik az előzőekben röviden ismertetett tégla köpeny falazatú kéményektől, hogy a hő- és saválló kéménybélésen kívüli, a kémény stabilitását és a műszaki tér kiképzését biztosító palást 33 cm ma­gasságú betonelemekből, falazva ké­szül. Tüzeléstechnikai és egyéb szem­pontból csak annyi a különbség, hogy egy önhordó kéménytest akár 30 m magasságig is megépíthető (de az ol­dalirányú mozgás megelőzésére 3 m-enként, dilatációs hézaggal a födém­hez kell kapcsolni).

A kéményépítő szakmában csúcs­minőségnek minősülő hátsó szellő­zésű Schiedel SIH kéményrendszer sorozatban előregyártott, egymás­hoz pontosan illeszkedő elemekből áll.

Részei a következők:

  • samottból készült Schiedel belső cső;
  • Schiedel szigetelőlap;
  • Schiedel köpenytégla;
  • Schiedel tartozékok.

Hagyományos falazatú kémény 1Hagyományos falazatú kémény 2

(Kép fent) A padlástéren keresztülvezetett hagyományos falazatú kémény alkalmatlan a tetőtér-beépítésben elhelyezett további tüzelő készülék bekötésére: a) hagyományos falazatú kémény; b) utólagos hőszigeteléssel javított füstelvezetés.

Sarokban elhelyezett kandalló

(Kép fent) Sarokban elhelyezett kandalló a lakás tetőterében.

Nyitott tűzterű kandalló 1Nyitott tűzterű kandalló 2

(Kép fent) Hagyományos falazatú nyitott tűzterű kandalló tetőtéri lakásban: a) nézet; b) metszet/működési séma; 1 kandallóbetét; 2 füstcsappantyú; 3 füstcső; 4 kéménycsatlakozás; 5 kéménykürtő; 6 Schiedel (samott) kémény béléscső; 7 hőszigetelés; 8 belső köpeny; 9 tisztítóajtó; 10 vízzsák vagy koromzsák; 11 kültéri (fagyálló) körülfalazás; 12 kémény fej; 13 vízorr.

Tetőtér fűtése

(Kép fent) Tetőtér fűtése légfűtő járatokkal az alsó szintről hevített kályhacsempe burkolatú hőleadóval.

Áramoltatott légfűtés 2

(Kép fent) Áramoltatott légfűtés a lakás két szintjén, központi kályhával.

Hordozható fémkandallós fűtés a lakás tetőterében

(Kép fent) Hordozható fémkandallós fűtés a lakás tetőterében, Schiedel kéményhez kapcsoltan: 1 fémlemez kandalló; 2 csappantyú; 3 füstcső; 4 kéménycsatlakozás; 5 kéménykürtő; 6 kéménytisztító ajtó; 7 vízzsák vagy hamugyűjtő; 8 samott csatlakozóidom; 9 samott kéménybélés; 10 hőszigetelés; 11 előregyártott beton köpenyelem; 12 körül falazás; 13 kémény tető feletti burkolata; 14 fedkő; 15 tárcsás kürtő lezárás; f min. 1,2 m; hk kandallón belüli fűtőjárat esetén bukójárattal min. 6 m; egyenes kivezetéssel min. 3 m.

Légfűtéses járatú hőleadó fűtőtest padlástéri lakószobában

(Kép fent) Légfűtéses járatú hőleadó fűtőtest padlástéri lakószobában.

Kéménybe kötött bukó füstjáratú cserépkályha

(Kép fent) Kéménybe kötött bukó füstjáratú cserépkályha a lakás tetőterének fűtéséhez: 1 tűztér; 2 égéstér, égőkosár; 3 lángtér; 4 samottfal; 5 bukó füstjárat; 6 bukó járat; 7 fekvő füstjárat; 8 kéménycsatlakozás; 9 tisztítódugó; 10 hamuzó; 11 kémény; 12 kémény fal; 13 tisztítóajtó; 14 koromzsákajtó; 15 koromzsák; 16 vízorral ellátott fedkő; 17 ferde tetőfödém; 18 födém: f = min. 1,2 m; = min. 6 m.

Padlástérben elhelyezett különleges építésű cserépkályha

(Kép fent) Padlástérben elhelyezett különleges építésű cserépkályha (kéményigénye megegyezik a hagyományos kályhafűtéssel; a belső térben nagy hatásfokú konvekciós fűtést biztosít).

Kémény nélküli gázüzemű kazán tetőkivezetéssel

(Kép fent) Kémény nélküli gázüzemű kazán tetőkivezetéssel.

Füstcsatornák

A füstcsatorna a lakáson belüli, a fű­tőkészüléket és a kéménykürtőt összekötő épített szerkezet, azaz ál­talában a lakás egyéb helyiségein is áthaladó kéménybekötés.

A füstcsatorna a lakáshoz tartozó helyiségen keresztülvezetve, a ké­ményhez képest legalább 10% emel­kedővel és max. 2,00 m hosszig ké­szíthető, úgy, hogy anyaga ne okoz­zon gyulladásveszélyt. A füstcsator­na – keresztmetszetétől függetlenül – csak egy tüzelőberendezés égés­termék-elvezetéséhez használható. A füstcsatorna nem haladhat át a lakás­hoz nem tartozó helyiségen!

Homlokzati égéstermék-kivezetések

Homlokzaton (külső térelhatároló fa­lon) égéstermék-kivezetési hely csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára alakítható ki abban az esetben, ha:

  • az égéstermék tető fölé, a sza­badba történő kivezetésére alkalmas kémény nincs, illetőleg a meglévő a tartalékfűtés céljára szükséges;
  • a tervezett homlokzati égéster­mék-kivezetés az épület állékonysá­gát nem veszélyezteti, és az épített környezet értékeinek védelmére vo­natkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érde­ket nem sért;
  • a tervezett homlokzati égéster­mék-kivezetés az egészségvédelmi követelményeknek megfelel.

Új épület építése, meglévő épület bővítése esetén minden esetben ké­ményt (égéstermék-elvezetőt) kell lé­tesíteni, a szükségszerűen keletkező füstgázok tető fölé, illetve a szabadba való kivezetéséhez. Az égéstermék-el­vezető rendszert (az égési levegő-hozzávezetést, a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető együttesét) a vo­natkozó előírások (szabványok) sze­rint tervezni és méretezni kell!

Ilyen esetekben tehát homlokzati égéstermék-kivezetéses megoldás nem alkalmazható! Amikor egyéb­ként alkalmazható, akkor ahhoz nemcsak építési engedélyt kell kér­ni, hanem a kéményseprő igazolását is mellékelni kell arról, hogy a füst­gáz kivezetésére alkalmas vagy alkal­massá tehető kémény nincs, illetőleg a meglévő kémény a már rákötött cserépkályhával, kemencével tarta­lékfűtés céljára szükséges. Tartalékfűtés céljára egyébként a gázkészülék kéménye is megfelel, ha nincs fémlemezzel kibélelve, azaz szükség esetén a gázkészülék helyett egy szilárd tüze­léses kályha csatlakoztatható rá.

Szellőzők

A lakások azon helyiségeit, amelye­ket természetes szellőzéssel vagy szellőztetési lehetőséggel kell ellátni, már az előzőekben fölsoroltuk. Alig van tulajdonképpen olyan helyiség, ahol ez nem szükséges, pl. kisebb közlekedők, járható szekrény, stb. Ezeket is össze kell azonban kapcsol­ni szellőztetett helyiségek terével.

Ablak nélküli helyiségek szellőző­nyílásokon, szellőzőkürtökön és szellőző­csatornákon keresztül szellőztethetők. Szellőzőnyílás csak közvetlen külső falon vagy födémen át létesíthető. Belső téri helyiségekhez szellőző­kürtők tervezhetők. Anyaguk tekintetében lehetnek falazott szellőzőké­mények és szerelt szellőzőcsövek, va­lamint készülhetnek előregyártott elemekből. A szellőzőkürtő hasonló­an működik, mint a kémény, tehát a létesítés előírásai is ugyanazok.

Gravitációs szellőzőkürtők esetén: az elhasznált levegő egyedi vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőzőben vezethető a tető fölé, a szabadba. A szellőzőkürtőt mindig függőlege­sen kell vezetni, és falazott épület­szerkezetben nem kerülhet 24 cm-nél közelebb kémény kürtőhöz.

Címke: Katgóriák: Lakás a tetőtérben

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

nyolc + három =