• lépcsők
• tervezés

Lépcsők: tervezése és szerkesztése

A bemutatott példák alaprajzai

Szintmagasságok a lépcsőfokok szá­mával és a fellépési magasságokkal.

26 cm belépési szélességhez az ideális fellépési ma­gasság 18,5 cm.
24 cm belépési szélességhez az ideális fellépési ma­gasság 19,5 cm.

Egy lépcső tervezésének néhány alap­adata: ha 2,70-2,85 cm-es, normál szintmagasságból indulunk ki, akkor ehhez 15 fellépésre van szükségünk. Ez 14 darab 26 cm széles foknak és egy 6 cm-es kilépőnek felel meg (14×26 + 6 = 370 cm).

Egyenes karú lépcsők

Alapadatok (14 fellépés): 13 belépés, egyenként 24 cm, 1 kilépés, 8 cm, alaphossz 3,20 m.

Alapadatok (15 fellépés): 14 belépés, egyenként 26 cm, 1 kilépés, 8 cm, alaphossz 3,72 m.

Kétkarú lépcsők

Alapadatok (15 fellépés): karszélesség 100 cm, belépési szélesség 26 cm.

Ha az a és b szakaszokat összeadjuk, akkor 572 cm hosszt kapunk, amennyiben a sarokpihenő szabad oldalán betartjuk a 26 cm-es osztást.

Háromkarú lépcsők

Alapadatok (15 fellépés): karszélesség 100 cm, belépési szélesség 26 cm.

Ha az a, b, c szakaszokat összeadjuk, akkor 771 cm hosszt kapunk, amennyi­ben a sarokpihenő szabad oldalán betartjuk a 26 cm-es osztást.

Fordítópihenős lépcsők

Köztes pihenővel kialakított, párhuza­mos, kétkarú lépcsők fokosztása: Ha azt akarjuk, hogy a lépcsőkar-pofatar­tók éleinek és a korlátok fogódzóinak a metszéspontja a pihenőre kerüljön, a fokosztást gondosan kell megtervezni.

1. A pihenő téglalapot alkot, a lépcső­karok pofatartói és fogódzói beha­tolnak a pihenőbe, és ott metsződnek egymással. A fogódzó magassága ebben az esetben a pihenőtől számít­va 99,5 cm.
2. A pihenő téglalapot alkot. A lépcső­karok pofatartói és fogódzói a pihenő első élénél befejeződnek, ebből egy fellépésnyi eltolódás keletkezik. A fo­gódzókat meg kell szakítani vagy ferde darabbal kell összekötni.
3. Az érkező kar egy lépcsőfokkal behatol a pihenőbe. A lépcsőkarok fogódzóinak metszéspontja a pihenő első éle felett 90 cm magasan van.
4. A pihenőből induló kar egy fokkal hátrább kezdődik. A pofatartók felső élének metszéspontja egy fellépésnyivel a pihenő éle felett jön létre. A fo­gódzó magassága ebben az esetben 1,09 m.

Húzott fokú lépcsők 1.

Alapadatok (15 fellépés): karszélesség 100 cm, belépési szélesség 26 cm.

Félfordulós, ill. kétszer negyedívelt, hú­zott fokú lépcső tervezésekor általában a b méret van megadva. Ha ez nem egész szám, akkor az az építészek által használt 25 cm-es modulmérethez igazodik. A falazótéglákra ez a méret jellemző (amihez még 1 cm habarcsvastagság adódik hozzá). Nagyon gyakran előfordul a 2,01 m méret, a következők rendre 2,135 m, 2,26 m, 2,385 m, 2,51 m stb. A külméret mindig azonos, esetünkben 6,18 m ± 1 cm. Teljesen mindegy, hogy a karokat hogyan változtatjuk. Negyedívelt lépcső esetén a kerület 4,94 m ± 1 cm.

Húzott fokú lépcsők 2.

Alapadatok (14 fellépés): karszélesség 90 cm, belépési szélesség 24 cm.

Ha az a, b, c szakaszokat  összeadjuk, akkor 536 cm ± 1 cm hosszat kapunk (amennyiben a járó­vonal a lépcső közepén húzódik). Fogalmak meghatározása: Ha a járóvonal a fordulóban félkört alkot, akkor ebben a cikksorozatban félfordulós lépcsőről beszélünk. Amennyiben a lépcső járóvonala két negyedkörből áll, amelyeket rövid egyenes szakasz köt össze, akkor ezt a lépcsőt kétszer negyedíveltnek nevezzük.

Ha az a és b szakaszokat összeadjuk, akkor 427 cm ± 1 cm hosszat kapunk (amennyiben a járóvonal a lépcső közepén húzódik).

Lebegő csapos lépcső

Teherviselő csapok

Ha lebegő csapos lépcsőt készítünk, több tényezőre kell ügyelnünk. Elsősor­ban a csapok teherbírására kell nagy figyelmet fordítani. A gyártótól, forgal­mazótól sok fontos tanácsot kapha­tunk, ezek megfogadásával sok tanu­lópénzt meg lehet takarítani. A lépcső­fokokat tömör fából kell készíteni, a fa nedvességtartalma legfeljebb 8 % lehet, ill. nem haladhatja meg a helyi­ségben mért nedvességtartalmat.

Az agglomérait faanyagokat, azaz pl. a multiplex rétegelt lemez lapokat fedőfurnérral kell ellátni, amelynek vastag­sága kész állapotban legalább 2,3 mm legyen. A fesztáv egyenes karú lép­csőknél a legnagyobb, így itt a legvastagabbak a lépcsőfokok. A húzott fokú lépcsőnek megvan azaz előnye, hogy a fokok a sarkokban feltámaszkodnak.

A feszültségek és behajlások ellenőr­zését, ill. a csaperők lépcsőfokokba való bevezetésének ébredő nagyságát a DIN 1052 szerint általában nem lehet ellenőrizni, ezért az ilyen szerkezetet statikussal ellenőriztessük!

Felerősítés a fal mentén

A lépcsők felerősítésének az a legbiz­tosabb módja, ha a fokokat bevéssük a fal melletti pofatartóba. Erős terhelés esetén ugyanis a fokok elfordulhatnak. Ha a fal mellett is csapokat alkalma­zunk, akkor minden fokot biztosítani kell az alsó hátsó oldalán elhelyezett és befalazott falitartóval is. A tartó és a lépcsőfok közé berakott gumi vagy mű­anyag alátét csökkenti a falnak átadó­dó lépéshangot. A felerősítő csavart akusztikailag el kell választani a fali­tartótól. A falitartó hossza kb. 260 mm, szélessége 25 mm, magassága 15 mm, furata pedig 13 mm.

Beragasztott hüvely metszete

Falitartó műanyag alátéttel

Teherviselő csappal szerelt lépcsőfok

A beragasztott rész, azaz a menetes hüvely hossza 46 mm, vagyis az ilyen típusú csap alkalmazása esetén a lép­csőfok minimális vastagsága 50 mm. Ezt a darabot kétkomponensű ragasz­tóval vagy poliuretánragasztóval erő­sítjük be, azonos hosszúságú külső oldalán is menetes, becsavarható hü­vely is alkalmazható.

A csapok és a lépcsőfokok hajlításnak ellenálló elemek legyenek. Ha a fok vastagsága 50 mm-nél kisebb, a felső oldalán ellenanyával rögzített csapot használjunk. Az alsó lépcsőfokot 12 mm átmérőjű menetes orsó szorítja hozzá a csaphoz. Ha nem szabványos csapot használunk, akkor 20 mm átmérőjű menetes rudat is alkalmazhatunk. Ez feleljen meg az 5.8. szilárdsági osz­tálynak és legyen rajta egy legalább 50 mm vastag távtartó fahüvely. A me­netes rúd alsó végébe menetes orsót csavarunk be, ez szorítja az alsó fokot a csaphoz.

A kilépő lépcsőfoknak kellően széles, legalább egy lépcsőfok szélességé­nek megfelelő támaszfelülete legyen. Ezen függ a szabad oldalra eső ter­helés fele. A fok a födémhez mereven kapcsolódjon. A lépcsőfok vastagsága a szabad oldal hosszától függ.

A fokok vastag­ságának ajánlott értékei a tapaszta­latok alapján:

• egyenes lépcső: 7 cm
• negyedívelt lépcső: 6 cm
• félfordulós lépcső: 5,3 cm.

Egy 370 cm alaphosszúságú egyenes karú lépcső szabad oldalának hossza 450 cm. Negyedívelt húzott fokú lépcsőnél a szabad oldal hossza 410 cm, félfordulós húzott fokú lépcsőnél a szabad oldal hossza 360 cm.

Harmonikalépcső

Csapos lépcsőnél a lépcsőszerkezet fokok közötti terheit a csap viseli. A harmonikalépcsőnél ezt a feladatot a fokbélés veszi át. A járólapok és a fokbélések sorozata harmonikaszerű alakzatot képez, amely nagyobb érint­kező felületeinek köszönhetően lénye­gesen merevebb, mint a csapos lép­cső. Statikai szempontból ez azt je­lenti, hogy itt a járólapok nem tudnak szabadon elfordulni.

A fokok és fokbé­lések vastagsága egy pofatartó esetén 4,5 cm-re csökkenthető. Mindez nem lenne lehetséges, ha a faelemek beépí­tett állapotban nem dolgoznának együtt. A szerző három, tömör fából készített lépcsővel végzett sikertelen kísérle­tezés után multiplex rétegelt lemezt alkalmazott. Ezzel az anyaggal a beépítése óta nem fordult elő hiba.

Félfordulós húzott fokú lépcső statikai modellje

Negyedívelt húzott fokú lépcső statikai modellje

Egyenes lépcső statikai modellje

Hat fokból álló harmonikalépcső

A lépcső elemeinek erőjátéka

Irle professzor (Wiesbadeni Főiskola) egy hat fokból álló modellen terhelési kísérleteket végzett. A járólapok és a fokbélések vastagsága egyaránt 4 cm volt és azok 2 cm mélyen voltak be­vésve a pofatartóba. A lépcsőfokokat és a fokbéléseket három M 10-es orsó tartotta a pofatartóban. A lépcsőt a kö­zépső fokokon az első éltől és a pofa­tartó nélküli oldalától 6,5 cm távolság­ban két hidraulikus préssel terhelték.

A prések által kifejtett erőt 4,2 kN-ig növelték. A legkedvezőtlenebb helyen mért lehajlás 22 mm volt. A terhelés eltolódásának vonala egyenes volt. A lépcső a terhelés után sehol nem károsodott. Állékonysága alapvetően megfelelő volt. Statikai vizsgálatra azonban minden konkrét esetben szükség van. Ha a DIN 1052 szab­ványban előírtaktól eltérő anyag­jellemzőket építünk be, akkor el kell végezni a megfelelő anyagvizsgá­latokat és statikai számításokkal kell igazolni a lépcső megfelelőségét.

Korláttartós lépcső

Ennél a lépcsőtípusnál a fokok a korlát fogódzójára vannak felfüggesztve. Szer­kezetét sokféleképpen lehet kialakíta­ni. A tartóelem maga a fogódzó: ebbe erősítjük bele a korlátrudakat, amelye­ket a soron következő lépcsőfok elülső szélén átvezetve egészen az alatta lé­vő fok hátsó széléig viszünk. A fogódzót minden kar be- és kilépésénél egy-egy oszlop tartja: Az ilyen lépcsőnél az építési hatóság felé számításokkal iga­zoljuk, hogy statikailag megfelel.

Korlátrudak

A rudakat gondosan be kell erősíteni a fogódzóba, hogy azok a szakmai követelményeknek is megfeleljenek. A rögzítésre erős facsavarokat hasz­nálhatunk, pl. külső oldalán is mentes, becsavarható hüvelyt (pl. Rámpa) vagy beragasztott menetes perselyt. A fakötések is mutatósak.

A lépcsőfokok közötti távtartó hüvelyek általában a menetes hüvelyek folyta­tásai. Az alsó lépcsőfok alsó oldalán vannak az ellenanyák, amelyek az egész tartószerkezetet mereven tartják.

A fal mellett a lépcsőfokokat fatartó vagy acélszerkezet tarthatja; ennél a kivitelnél egyszerű elemek veszik fel a terhelést. Ismert az a megoldás, hogy a lépcsőfokok bütüjébe csapokat fú­runk be és azok gumival vagy mű­anyaggal burkolt végét a falba süllyesztjük, ehhez azonban precíz mun­kára van szükség.

Ezek a falicsapok a szabványban engedélyezett rendszer részeit alkot­hatják. Csapok helyett azonban kb. 18×2 mm méretű és kb. 18 cm hosszú acél- vagy rozsdamentes acélcsö­vet is alkalmazhatunk, amelyet a fok bütüjében kialakított furatba ragasz­tunk be. Az állékonyságot növeli a csapot körülvevő kb. 30 mm átmérőjű fémgyűrű. A csapokra a fal felé eső oldalon célszerű egy gumitömlőt rá­húzni, ez megakadályozza, hogy a lé­péshang átadódjon a falnak. A tömlő jól illeszkedjen és ne tolódjon vissza, amikor a csapot bedugjuk a falba.

Ebben az esetben célszerű a tömlő végét odaragasztani. A falba a fali­tartónál kb. 1-2 mm-rel kisebb furatot készítsünk, hogy a tartó szorosan illeszkedjen a helyén.

Falicsap

Hangátvitel

Ha a lépcsőfokokat egyenként erősít­jük be a falba, az ezzel járó mintegy 30 érintkezési pont nagyon megnehe­zíti a hangátvitel megakadályozását. Ha fal melletti tartókat alkalmazunk, akkor csak egy-két falitartóra van szük­ség, ezeket is gumiba lehet ágyazni. Az ilyen konstrukció szerelése sokkal könnyebb.

Acél korlátrudak

1. változat: Az alsó lépcsőfoktól a fok első szélén lévő távtartó hüvelyen és a korlátrúdon át menetes orsót vezetünk be a fogód­zóba. A lépcsőfokokat a fogódzóba tett külső oldalán is menetes, becsavarható hüvellyel és ellenanyával lehet a fogódzóval szorosan összefogni. Alátétek akadályozzák meg, hogy az acélcsövek benyomódjanak a fába.
2. változat: Ennél a változatnál a korlátrudak és a távtartó hüvelyek egyaránt acélcsövek. Ezek átmérője 12 mm. Az egyes cső­darabok végei menetesek. Szabványos menetet akkor kapunk, ha a vágandó anyag furatátmérője a csavarénak 80 %-a. A mi esetünkben ez azt jelen­ti, hogy 10-es menethez 8 mm átmé­rőjű furatra van szükség. A fogódzóba kerülő tőcsavart még a műhelyben becsavarják, az ehhez kapcsolódó metrikus menettel a fokokat aránylag egyszerűen be lehet állítani. Az egész tartószerkezetet az alulra felcsavart zárt vagy lapos anyával lehet megfe­szíteni. Ne feledkezzünk meg a fémrúd és a fa közé kerülő alátétekről!

Fa korlátrudak

3. változat: A két darabból álló farúd horonyolt, így azon keresztül lehet vezetni a 10 mm átmérőjű menetes orsót. Ezután a két felet összeragasztják és hengeresre marják vagy esztergályozzák. A távtartó rúd hossza általában 13-15 cm, ezeknél egyszerűbb az átfúrás. Ter­mészetesen mindez téglalap kereszt­metszetű vagy négyzetes rudakkal is megvalósítható. A rudakat nem kell feltétlenül besüllyeszteni a fokokba. A fogódzóba kerülő részen viszont a rudakat kör keresztmetszetűre kell esztergályozni vagy be kell vésni, hogy ne tudjanak eltolódni. A fogódzóban elhelyezett külső oldalán is mentes, becsavarható hüvellyel és az alsó fok alatti anyával a tartószerkezetet ugyan­úgy feszítjük meg, mint azt a menetes orsónál láttuk.
4. változat: Az összecsavarozott farudakhoz előre gyártott (kizárólag keményfából ké­szült) hengeres rudakat alkalmazha­tunk. Ennek a kötésnek az a nehézsé­ge, hogy a teherviselő elem a bütübe becsavart facsavar. A DIN 1052-2 (Faszerkezetek – Mechanikai kötések) ezt a kialakítást nem tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az állékonyságot statikai számításokkal kell igazolni. A rudakban lévő előfúrt furatok hozzá­vetőleg 20 %-kal nagyobbak legyenek, mint a csavarátmérő menet nélküli mérete, hogy a menet kellően bele tudjon metszeni a fába. A fogódzót és a rudat tőcsavar fogja össze.
5. változat: A farudak egy másik változatánál a fába becsvart tőcsavarokra menetes hüvelyeket hegesztenek. A csavarok berakásánál alkalmazott néhány csepp ragasztó hozzájárul a jobb kötéshez. Az optimális furatot lépcsős fúróval lehet kifúrni. A fogódzót a rúddal tő-csavar köti össze. Ebben az esetben először a fogódzóba csavarjuk be a famenetet. A magasságot a metrikus menettel egyszerűen be lehet állítani. Ezt a konstrukciót is statikai számítá­sokkal méretezni kell, szerelését pedig gyakorlott lépcsőépítőre kell bízni!

Járható üveglapokból készített lépcsők

Az üveget a többi anyaghoz hason­lóan elsősorban a járólapokhoz lehet alkalmazni; azonban gyakran nehéz­ségek adódnak az építési hatósággal. Fontos az engedélyek figyelembevé­tele, valamint az üveg gyártójával, ill. a forgalmazóval való együttműködés.

Az üveg ridegségét a lépcsőfokok be­fogásánál, ill. ágyazásánál természete­sen figyelembe kell venni. Az üvegfelü­let használat közben összekarcolódik. Egy teljes felületén összekarcolt lép­csőfok azonban lehet esztétikus. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy az érdesí­tett felület növeli az üvegfokok bizton­ságát. A gyártó erre a célra szitanyo­mást ajánl. Ez a teljes felületen vagy tetszőleges alakzatban is elhelyezhető. Ehhez az eljáráshoz az üveget be kell fogni, annak tehát egyrétegű biztonsá­gi üvegnek kell lennie. Az üveg rend­szerint sötét árnyalatú, de világos, át­látszó változatban is gyártják.

Az üveglapok ragasztott üvegek, amelyeknél két lap közé fóliát helyeznek. Ez törés­kor megakadályozza, hogy az üveg teljesen átszakadjon. A német gyártó adatai szerint a SIGLA 25 (25 mm vastag biztonsági üveg) a következő rétegekből áll: 2×10 mm float (nor­mál) üveg, 2 réteg fólia (együttesen 1 mm vastag), 4 mm egyrétegű bizton­sági üveg. Ez utóbbira szitanyomással kopóréteget lehet felhordani.

A vastagsági értékek minden oldalon való alátámasztás esetére érvényesek, az üvegfajta a táblaméretet jelölő téglalapot (a példában szaggatott vonallal) nem metsző vastagított vonalat követve olvasható le. Leolvasási példa: Méretek: 95 x 105 cm: Ajánlott üvegtípus: SIGLA 33-25B (német gyártmány).

A szerző már több mint 10 éve alkal­mazza az általa tervezett lépcsőknél a járható üvegeket. Az üveg nagyobb mértékű kopását még nem tapasztal­ta. Az utcai járdákba egyébként is már évtizedek óta beépítik az üvegtéglát, hogy a pincehelyiségekbe fényt juttas­sanak; itt is láthatjuk, hogy ez a ke­mény anyag alig kopik.

Ajánlott üveg vastagságok. (Forrás: Das Glas-Handbuch, 1998. Flachglas AG, Gelsenkirchen) Ezek a vastagságok 500 kg/m² terhelésre, azaz középületben való használatra vannak engedélyezve. A lakásépítésre jellemző 350 kg/m² terhelésre üvegvas­tagságok nem állnak rendelkezésünkre.

A tartók összekapcsolására alkalma­sak pl. a fenti metszeten bemutatott rozsdamentes acélkötelek. Másik lehe­tőségként külső oldalukon is menetes, becsavarható hüvelyeket lehet besül­lyeszteni a tartók egyik vagy mindkét oldalába. Beszerezhetünk bal- és jobbmenetű hüvelyeket és menetes végeket, vagy a drótkötélbe kötélfeszí­tőt iktathatunk be.