• hőszigetelés
• magastetők

Magastetők hőszigetelése

Ebben a cikkben gyakorlati megoldásaira muta­tunk be néhány példát.

A hőszigetelések elhelyezése

A magastetők egy része hőszigeteletlen hidegtető, amely kizárólag a csapadék­víz elleni védelem céljára épült. Az ilyen tető által körülvett padlástereket általá­ban nem hasznosítják, legfeljebb csak olyan tárolásra, amelynél a téli és nyári hőmérséklet-változások nem okozhatnak problémát. A hőszigetelt hidegtetők által határolt padlástereket többnyire haszno­sítják, ill. beépítik.

A 7-1. ábrán láthatók a magastetők külön­böző változatai a szigeteletlen padláste­rű hőszigetelt padlásfödémű változattól kezdve a padlástér mind teljesebb hasz­nosításáig. Az ábrasor egyben bemutat­ja, hogy egyes esetekben hova kell he­lyezni a hőszigetelést. A példák mind­egyike megfelel a hazai általános gya­korlatnak, amely szerint a hőszigetelés rétegei az épület szerkezeteire kerülnek. Gazdaságosabb megoldás, ha az épület tartószerkezetei egyben hőszigetelők is, és így szükségtelenek a külön hőszigete­lő rétegek. Ilyen külföldi megoldás látha­tó a 7-2. ábrán.

7-1. ábra. Magastetős épületek hőszigetelésének lehetőségei egyre nagyobb tetőtér-kihasználással a)- f)

7-2. ábra. Hőszigetelt elemekből épülő lakóház tetőtér-hasznosítással.

7-3. ábra. Szaruállásokra helyezett hőszigetelés szellőztetéssel.

A külön rétegek felhordásával hőszige­telt tetőterek esetében arra kell töreked­ni, hogy a tartó, rögzítő segédszerkeze­tek minél kisebbek és egyszerűbbek legyenek. A 7-3. ábrán bemutatott megol­dás nemcsak az említett okokból kedve­ző és gazdaságos, hanem azért is, mert az ilyen elhelyezés a legalkalmasabb a szigetelőrétegek közötti légjáratok kiala­kítására.

Hőszigetelő anyagok és alátétlemezek

A magastetők hőszigetelése mindig összetett rétegfelépítésű héjalás, amely nemcsak szigorú értelemben vett hőszi­getelő anyagokat tartalmaz, hanem olyan alátétlemezeket is, amelyek rész­ben elvezetik a héjalás belső síkján ki­csapódó párát és a beszivárgó csapadé­kot, részben megakadályozzák a belső terekből kiáramló pára szigetelő réte­gekbe való bejutását.

Hőszigetelésként a szarufák környezeté­ben elsősorban táblás, könnyen szabha­tó és önmagukban könnyű anyagokra van szükség. Őrölt vagy granulált, szem­csés hőszigetelő anyagok csak komoly nehézségek árán, vagy egyáltalán nem használhatók a ferde és függőleges felü­letek hőszigetelésére.

Az ISOLITH kőzetgyapot tábla a magas­tetők leggyakrabban alkalmazott hőszi­getelése, általában 100×50 cm méretű és 1,5-20 cm vastagságú, bármilyen ke­ret nélküli fűrésszel vágható. Előnyös tulajdonsága, hogy rugalmas, összenyom­ható, stabil, korhadásálló, rovarok, rág­csálók nem támadják meg, nedvességre, párára nem érzékeny. Az ISOLITH hőszi­getelés tűzvédelmi szempontból a „nem éghető” kategóriába tartozik.

A duzzasztott perlit őrölt, apró szemcse­méretű hőszigetelő anyag, így fedélszé­kek hőszigetelésére csak paplan formá­jában alkalmas. A perlit termékek tűzvé­delmi szempontból a „nem éghető” kategóriába tartoznak.

Az üveggyapot hőszigetelő anyagok ki­szerelése csaknem azonos a kőzetgya­pot lemezekével. Azoknál kevésbé elter­jedtek, mert gyártásuk csak nemrégen indult meg Magyarországon. Jelenleg a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. és a Tapol­cai Üveggyapot Kft. gyártja.

A polisztiroltömböket egy időben általá­nosan alkalmazták hőszigetelésként. Táblákban, 100×300, 100×200 és 100 x 50 cm méretben 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 10, 12 és 15 cm vastagságban kerülnek forgalomba. A polisztirol tűzvédelmi szem­pontból „éghető” kategóriába tartozik, de ma már ismert az önkioltó változat is. Előnyös tulajdonságai mellett hátránya, hogy a rágcsálók könnyen megtámadják.

A poliuretánhabok kétféle változatban használhatók fel magastetők hőszigete­lésére: táblás formában és helyszínen habosítva. A táblás változat mérete álta­lában 100×50 cm, vastagsága 2-6 cm, de ezektől eltérő méretekben is előfor­dul. A kereskedelemben kapható leme­zek mindkét oldalán nátriumpapír kasírozás vagy polietilénfólia bevonat van. Az anyag helyszíni habosítású változatát ál­talában csak hézagtömítésre használják. Tűzvédelmi szempontból a poliuretánha­bok a „könnyen éghető” kategóriába tar­toznak.

Az alátétlemezek önmagukban nem hő­szigetelők, de beépítésükkel javul a hő­szigetelő rétegek hatása. A közvetlenül a fedés alá beépített leme­zek levezetik a fedés alsó síkján kicsapó­dó és lecseppenő párát, valamint a fedé­sen átszivárgó csapadékot. Ez lehet deszkázatra helyezett bitumenes lemez is, de ma már vannak ennél korszerűbb termékek.

HUNGISOL

A HUNGISOL A fólia 50 m-es tekercsek­ben kapható. A tekercs szélessége 1,42 m, a lemez vastagsága 0,16 mm. A háló­val erősített lágy-PVC fóliát vagy a szaru­fákra, vagy azok alá építik be lécszorítás­sal. A lemezeket a lejtés irányában 10 cm-es átfedéssel, az eresszel párhuza­mosan fektetik, belógásuk a szarufák kö­zött 2-3 cm, hogy a fólia a fedélszék mozgását szakadás nélkül felvehesse.

POLIFOAM

A POLIFOAM-AL lemez egyidejűleg hő­szigetelő és alátétlemez, anyaga egyik oldalról alumíniumfóliával kasírozott polietilénhab. Az alumíniumfólia sugárzás visszaverő hatása folytán pl. nyári idő­szakban jelentős mértékben csökkenti a külső hő beáramlását a tetőtérbe. A tekercsben forgalomba hozott lemez szélessége 100 cm, vastagsága típustól függően 3 vagy 5 mm. Tűzvédelmi szem­pontból a lemez a „könnyen éghető” ka­tegóriába tartozik. A lemez beépítési módja közel azonos a HUNGISOL A fóliá­val, azzal a különbséggel, hogy – mivel max. 60 cm-enként kell alátámasztani – a szarufákkal párhuzamos szorítóléce­ken kívül közbülső felfogó léccel kell a tetőlécezéshez szegezni.

A felsorolt hőszigetelő anyagokon és alá­tétlemezeken kívül a magastetőkhöz más anyagok és lemezek is használhatók a beszerzési lehetőségek és a szigetelőré­tegek elhelyezési megoldásainak függ­vényében. Mielőtt azonban bármelyik anyagot beépítenénk, gondosan tanul­mányoznunk kell épületfizikai és szilárd­sági tulajdonságait, valamint időállósá­gát. Magastetők szigetelésére, hőszigetelésére csak olyan anyagot szabad be­építeni, amely a fedélszék többi anyagá­val közel azonos élettartamú.

Hőszigetelési módok

Az egyes hőszigetelő, pára- és vízszige­telő anyagok hőtechnikai és páratechni­kai adatai a szabványokban, vagy az al­kalmazni kívánt gyártmány katalógusá­ban részletesen megtalálhatók. Az épü­letek tervezése, építése során elvégzendő hőtechnikai és páratechnikai számítá­sok módszereit, feltételeit szabványok és előírások tartalmazzák. így ezekre itt nem térünk ki, csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a bemutatott szigetelési példák, megoldások közül, a szerkezeti, funkcionális adottságoknak megfelelően, de mindig az egyedi hőtechnikai és pára­technikai számítások, vizsgálatok alap­ján kell a megfelelőt kiválasztani. A be­mutatott példák így inkább megoldási lehetőségeknek tekinthetők, nem konkrét megoldásnak.

A 7-4. ábrán hőszigeteletlen tető réteg­felépítésének néhány változatát mutatjuk be a hagyományos, a fedésen kívül sem­milyen további réteget nem tartalmazó megoldástól a kettős légjáratú, alsó burkolatú fedésig.

A 7-5. ábrán pedig hőszigetelt tetők ré­tegfelépítésének néhány változatát mu­tatjuk be a szarufák felett, a szarufák között és a szarufák alatt elhelyezett hő­szigetelő rétegekkel, a hozzájuk kapcso­lódó alátétlemezekkel.

7-4. ábra. Hidegtetők rétegfelépítési példái a) hagyományos; b) hagyományos, alátétfóliával; c) alátétfóliával és magasító deszkázattal; d) kettős légjáratú kiképzéssel; 1 elemes tetőfedés; 2 tetőlécezés; 3 magasító deszkázat; 4 fólia; 5 szarufa; 6 alsó burkolat; 7 felső légjárat; 8 alsó légjárat.

7-5. ábra. Hőszigetelt hidegtetők rétegfelépítési példái a), b) felső; c), d) közbenső; e), f) alsó; g), h) közbenső és alsó hőszigetelő réteggel; 1 héjalás; 2 tetőléc; 3 ellenléc; 4 fólia vagy sugárzás-visszaverő réteg; 5 héjazati légréteg; 6 szerkezeti légréteg; 7 hőszigetelés; 8 párafékező-légzáró réteg; 9 faforgács lap vagy burkolat; 10 szarufa; 11 zárléc; 12 alsó légréteg.

A hőszigetelt fedélszékek további példá­jának axonometrikus vázlata látható a 7-6. ábrán. Az ábra egyben azt is bemu­tatja, hogy milyen, viszonylag egyszerű eszközökkel lehet kialakítani egy hőhídmentes, három rétegben szellőző tetőt. Ha a tetőtér-beépítés nem foglalja el tel­jesen a padlásteret, hanem az ereszek­kel párhuzamosan függőleges leválasz­tások határolják a beépítést, akkor a függőleges falfelületek hőszigetelését a fer­de tetőfelületekkel azonos értékűen kell megoldani (7-7. ábra).

7-6. ábra. Hőszigetelt tető rétegfelépítése A. héjazati légjárat; B. szerkezeti légjárat; C. belső légjárat.

7-7. ábra. Tetőtér-beépítés hőszigetelésének egy példája (jelölések a 7-5. ábra szerint)