• ház
• klíma

Klimatikus viszonyok a házban

Egy nap centrikus, más néven ener­giatakarékos épület fűtését és hűté­sét a következő klimatikus tényezők befolyásolják: az átlagos léghőmér­séklet, a napsütéses órák száma, az átlagos csapadékmennyiség, a szél­erősség és az uralkodó szélirány. Mindezek közül egy kifejezetten napenergia-hasznosító épület terve­zésekor természetesen a Nap a leg­fontosabb éghajlati tényező.

A napenergia-hasznosítás terén akkor érjük el a legnagyobb ered­ményt, ha télen a Nap melegéből maximális előnyöket szerzünk, nyá­ron viszont védekezni tudunk a túl­zott felmelegedés ellen. Ehhez is­merni kell a Nap mozgását (pályáját), és ehhez kell tájolni az épületet.

(Kép fent) Tetőtér-beépítéses lakóház a tökéletes benapozás jegyében, ahol a délkeleti nappali terasz és a délnyugati teljes feltárulkozás reggeltől estig éltető ténnyel varázsolja el a bentlakókat.

(Kép fent) A napsugárzás hatása az árnyékolókra és a kialakuló klimatikus viszonyok az épület erkélyén vagy teraszán vizsgálva a) nyitható árnyékolóval; b) kapcsolt – ideiglenes – árnyékoló elemmel.

Figyelembe véve a napsugárzás térbeli és időbeli változását, amelyet a nappálya, a természetes és mes­terséges környezet, valamint az idő­járás befolyásol, a felhasználható adatok statisztikus jellegűek. Ha­zánk a 46° 45′ és 48° 35′ északi szé­lességértékek, illetve a 16° 20′ és 22° 40′ keleti hosszúságértékek között fekszik; az ország „súlypontja” az északi szélesség 47°-ára, a keleti hosszúság 19°-ára esik. Magyaror­szág területének aránylag kis mére­tei megengedik, hogy a benapozási-árnyékolási kérdéseket (számottevő hiba nélkül) egy pontra vonatkoz­tatva vizsgáljuk.

Az égboltot szemlélve a Nap egy látszólagos pályát fut be. A „nappá­lya” adatai – magassági szöge, vala­mint a déli iránytól való eltérés szöge – a földrajzi szélességtől, hosszúság­tól, valamint az időponttól függnek. Magyarországon az évi összes napsugárzás mintegy 40-50%-a éri el a földfelszínt. Ez az érték az év fo­lyamán kissé változik: télen (decem­berben) 30%-nál kevesebb, nyáron (júniusban) 50%-nál több az átlagos napsugárzás. Télen a földrajzi szé­lesség szerinti változást, vagyis az észak-déli tagolódást némileg mó­dosítja az Alföld közepének és a Du­nántúl délkeleti részének maximális sugárzásbevétele.

Nyáron a területi eloszlást az ún. medencehatás ala­kítja ki

Országrészeink sugárzás ­bevételi különbségeit a nyugati ha­táron az Alpok, az északkeleti határon a Kárpátok okozza. Magyarország egyes területei kö­zött kevés az eltérés az évi sugárzási energia mennyiségében, többéves átlagban mindössze 4-5%. Ennél nagyobb viszont a különbség az évi energia havi megoszlásában.

Egy energiatakarékos vagy szolá­ris épület tervezésének első fázi­sában feltétlenül javasoljuk az adott telek éghajlati viszonyainak gondos megfigyelését, illetve ezeknek a ta­pasztalatoknak a rögzítését. Az adott telek átfogó éghajlati viszonyain kí­vül nem elhanyagolhatók a telek közvetlen környezetének – a mikro­környezetnek – ún. mikro klimatikus tényezői sem. A mikrokörnyezetre olyan tényezők is hatnak, amelyeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, például a szomszédos épüle­tek elhelyezkedése, a hegyek, a ta­vak, a szabad síkságok közelsége stb.

Ahogyan egy város kerületeiben ugyanabban az időpontban más és más időjárás uralkodhat (az eltérő klíma miatt), ugyanúgy két szom­szédos telek klímája között is lehet­nek különbségek.