Ötletek konyhákhoz

Négy praktikus segéd – hasznos kiegészítők az új konyhához

Sokszor kis kiegészítők könnyítik meg a napi munkát Ha ezeket ma­gunk készítettük, szíve­sebben használjuk. Az új konyhában minden praktikus, higiénikus és mindenekelőtt könnyen tisztítható legyen. A szekrények és munkalapok műanyag felületei a mo­sogató acélfelületével hideg hatást keltenének, ha hiányoznának azok a kiegészítők, amelyek ezt a képet fel­oldják. A natúr fa is jól illik ide. Az anyag, amit a négy kis segédesz­közhöz használtak, Multiplex és rétegelt lemez.

A Multiplexet sok vé­kony rétegből ragasztják össze, külö­nösen kemény anyag, terhelhető és nem vetemedik. Ideális vágódeszka készítésére. A rétegelt fánál keskeny facsíkokat ragasztanak egymás mellé, így ezek a lemezek sem vetemednek, és nagyon érdekes külsőt vehetnek fel. A látható felületekhez szép darabokat kell kiválasztani. Előny a műanyaggal szemben, hogy a felülete kézzel letisz­títható. Mosogathatok naponta, víztaszítóak.

A kis állvány és az üvegtartó polc fe­lületét viasszal kell kezelni: vagy ken­dővel bedörzsölni, vagy vékonyan ecsettel felhordani és polírozni.

Saját készítésű boros polc, vágó­deszka, tálaló és kis állvány egészíti ki az új konyhaberendezést.

Saját készítésű boros polc, vágó­deszka, tálaló és kis állvány egészíti ki az új konyhaberendezést.

Praktikus konyhai segédeszközök olcsón, saját „műhelyben” készítve

Alumínium és ragasztott fa

Ehhez a vágódeszkához csak ragasz­tott falemezmaradék és egy masszív alumíniumrúd kell. A hosszanti élekbe függőlegesen kell a lyukakat fúrni, a két szélétől egyenlő távolságra. Leg­jobban fúróállvánnyal sikerülhet. A kerekítés kivágása után az éleket gya­lulni kell.

Az alumíniumrúd beütését nagyon óvatosan kell végezni, mert a fa a lyuk környékén szétpattanhat. Ha a lyukba előzőleg vízálló faragasz-tót tettünk, jobban csúszik a rúd, és a lyukakat a behatoló nedvesség ellen megvédi. Végül a deszkát nagyon fino­man le kell gyalulni, mert minél si­mább a felülete, annál könnyebb tisztítani.

A kerekítést a lyukfúróval kezdjük

A kerekítést a lyukfúróval kezdjük, miután az oldalsó lyukak készen vannak. A csiszoló­hengerrel kell a lekerekítési tovább kezelni.

A tömör alumínium fogórudat a felületi megmunkálás után

A tömör alumínium fogórudat a felületi megmunkálás után gumikalapáccsal óvato­san beütjük a lyukakba úgy, hogy a fa ne pattanjon szét.

A furatokat 45 mm-es lyukfűrésszel kivág­juk

A furatokat 45 mm-es lyukfűrésszel kivág­juk. Az alátétdeszka megakadályozza a ki­szakadást.

A támasztófal egyenlő oldalú háromszög, 60 fokos szögben kell az alaplappal össze­csavarozni

A támasztófal egyenlő oldalú háromszög, 60 fokos szögben kell az alaplappal össze­csavarozni. A csavarok az alaplemez alatt később nem láthatók.

A tartólemezt a támasztóval takartan kell összetiplizni és ragasztani

A tartólemezt a támasztóval takartan kell összetiplizni és ragasztani. Ezután kell a fe­lületet kezelni.

Az üvegeket jól ki kell egyensúlyozni

Ennek a szabadon álló üvegtartónak az a titka, hogy a 60 fokos szögben ál­ló tartó sem tele, sem üresen nem bo­rul fel. Ezt a szöget az alaptartólap és a támasztólap összekötésénél is meg kell tartani. Ez legjobban egy asztali körfűrésszel oldható meg. Ellenőriz­zük a szöget, mindennek illeszkedni kell. Vízálló faragasztóval kell összera­gasztani a felületet, végül nagyon fi­noman meg kell csiszolni, és csak nyi­tott pórusú, színtelen faviasszal kell kezelni, hogy az élő felületi mintázat megmaradjon. Így az elkészült darab a konyha dísze lehet.

Egy nagy tartóállvány rétegelt falemezből és vágódeszka Multiplexből

Tálaláshoz és vágáshoz

A deszkát a körfűrésszel derékszögűre kiszabjuk. A fogók lyukait a deszka élére merőlegesen kifúrjuk. Egy mara­dék darabból ehhez sablont készíthe­tünk, és a fúróállvány alatt kifúrhat­juk. Ezután a deszkát csiszoljuk, az éleket lekerekítjük. A fogót a gumika­lapáccsal a helyére ütögetjük. Ha kevés vízálló faragasztót nyo­munk a lyukakba, még jobban tart, és a nedvesség behato­lását megakadályozza.

A csavarokat a fogókba becsavarjuk, és a fe­jeket lefűrészeljük

A csavarokat a fogókba becsavarjuk, és a fe­jeket lefűrészeljük. Ezután a fogókat gumika­lapáccsal egyenletesen beütjük a furatokba.

A gumilábakat becsavarjuk a lemez alá

A gumilábakat becsavarjuk a lemez alá, ez megakadályozza, hogy ide-oda csússzon, és szilárdan áll tálaláskor.

Grillezőrácsot vásárolunk az áruházban

Grillezőrácsot vásárolunk az áruházban, és bizonyára van maradék rétegelt falemezünk – több nem is kell az állványhoz. A rács fo­gait fűrészeljük le.

A mécseseket mint hőforrásokat az 5 db 40 mm-es furatba ültetjük

A mécseseket mint hőforrásokat az 5 db 40 mm-es furatba ültetjük, amit a középvonal­ban függőlegesen az alaplemezbe fúrunk.

A támaszték két csík rétegelt fából készül, és az alaplapra ragasztjuk

A támaszték két csík rétegelt fából készül, és az alaplapra ragasztjuk. Erre csavarozzuk fel a grillrácsot. A csavarokon krómozott sapka van.

Grillezőrácsot teszünk az áll­ványra

Az állvány néha nagyon kicsi, és egy gyertya nem ad elég hőt. Ha elektro­mos melegítőt teszünk bele, a kábel zavar az asztalon. Ilyen állványt bár­milyen méretben készíthetünk. Grillezőrácsot krómozott vagy nemes­acél kivitelben vásárolhatunk. Egy da­rab maradék rétegelt falemez kell csak hozzá. A mécsesek lyukait függőlege­sen fúrjuk, hogy vízszintesen álljanak, és a viasz ne folyjon ki. A grillezőrácsot krómozott fejű csava­rokkal erősítjük fel. A tisztításhoz a rács leszedhető.