Otthon

Milyen környezetbarát felületek vannak a lakásban?

Apadió- és falburkolatok kiválasztását nagymértékben befolyá­solja az életmódunk és a helyi klíma, de ugyanilyen fontos szempontként kell figyelembe venni a termék belső levegőminő­ségre gyakorolt hatását is. Megfontolt választással elenyészőre csökkenthető az ártalmas vegyszerek jelenléte.

Padlóburkolatok

Egyes padlóburkoló anyagok, pél­dául a szintetikus padlószőnyegek gyártása meglehetősen megterheli a környezetet, ezért vásárláskor előbb vizsgáljuk meg a természe­tesebb lehetőségeket!

Gondoljuk meg, pontosan mire is van szükségünk az egyes helyiségek­ben! Tegyük fel a kérdést: Valóban kell padlószőnyeg? A sokat használt területeken, például a folyosókon és a konyhában a kopásálló anyagok a legjobbak, míg a hálókban és a lakó­szobákban inkább puha burkolato­kat célszerű alkalmazni. Bármilyen mutatós és kényelmes is egy új szőnyeg, valószínű, hogy a gyártás során elvégzett kezelések miatt ártalmas vegyi anyagokat bo­csát ki magából. Ha szőnyeget sze­retnénk, válasszunk természetes alapanyagból, lehetőleg vegyi keze­lés nélkül készült típust!

Ha szőnyegalátétre van szükség, válasszunk újrahasznosított vagy természetes gumiból készült termé­ket! A szintetikus alátétek gyártása sok energiát igényel, ráadásul a ter­mék ártalmas gázokat bocsát ki.

Kérjük meg a szőnyeget lefektető szakembert, hogy ne szintetikus ra­gasztóval, hanem mechanikus mó­don – szögeléssel vagy tűzéssel -rögzítse! Ha muszáj ragasztót hasz­nálni, válasszunk nem mérgező vagy vízbázisú típust, amely csak kis mennyiségben tartalmaz illékony szerves vegyületeket (VOC-ket)!

Bármilyen típusú szőnyeget fekte­tünk le, munka közben szellőztessük a helyiséget, és még legalább három napig ne használjuk! Ne tegyünk új szőnyeget olyan szobába, ahol kis­baba vagy terhes nő alszik!

Vigyázat!Ügyeljünk rá, hogy a természetes padlóburkolat pozitív hatásait ne csökkentsék, semlegesítsék az ártalmas anyagokat tartalmazó ragasztók, színezékek! Természetes felületkezelő anyagot vegyünk!

Pro-kontra

Szönyegek

A hagyományos szőnyegek meleg, fényűző érzést keltenek, különösen a hűvösebb klímájú vidékeken. Jó hő- és hangszigetelők, lassan kop­nak és mutatósak. Azonban gyártásuk szinte valamennyi lépésénél, illetve használatuk közben számos környezeti probléma merül fel. Elő­állításuk során tucatnyi ártalmas vegyszert használnak. Ezek – köztük a VOC-k – hosszú időn át párolognak. Még egyes természetes rostokból készült szőnyegeket is kezelnek olyan folttaszító és tűzállóságot foko­zó anyagokkal, amelyekből éveken át mérgező gőzök szabadulnak fel. A szőnyegek emellett otthont adnak az allergiát okozó és asztmás ro­hamokat kiváltó poratkáknak is.

A fapadló könnyen takarítható, és nem rejt poratkákat. Olyan padlóburkolatot válasszunk, amely fenntartható módon termelt faanyagból készült – de még jobb, ha jó minőségű használt padlóburkolatot szerzünk. Ezek sok esetben jobb minőségűek a ma kapható anyagoknál. Ügyeljünk rá, hogy az új faanyag ne legyen vegyi anyaggal kezelt!

Jó megoldást jelenthet a természetes kőburkolat is, főleg, ha használt követ vásárolunk. Ez ugyan nem megújuló forrásból származik, de tartós, és elnyeli a hőt.

Gyakran használt helyiségekben -főként melegebb éghajlaton – jó választás a kerámia- vagy terrakottaburkolat. Ezek szintén nem megújuló, de bőséggel rendelkezésre álló forrásból származnak, gyártásuk kevés energiát igényel, nem bocsátanak ki gázokat, s újrahasznosíthatok.

A betonpadlót nem feltétlenül kell eltakarni – megpróbálhatjuk szép felületűvé alakítani. A csiszolt beton kopás- és vízálló, sőt mutatós, különösen, ha öntéskor természetes színezéket adtak hozzá.

Hacsak lehet, kerüljük a PVC pad-lóburkolatot! Gyártása során igen sok mérgező anyag keletkezik, és a burkolatból felszabaduló gőzök az allergiás személyeknek legalább annyi gondot okoznak, mint a szőnyegek. Ráadásul a szemétbe kerülve a PVC mérgező összetevői a talajba szivárognak.

Falburkolatok

  • Fő az egyszerűség! Csak akkor használjunk falburkolatot, ha az javítja a hatékonyságot – pl. hőszigetelő tulajdonságú! A végleges kialakításhoz válasszunk könnyen felvihető festéket és felületképző anyagot!
  • Valóban szükségünk van tapétára? Lehet, hogy mutatós, és leplezi a fal egyenetlenségét, de egyes típusai ártalmas színezéket, gombaölőszert és VOC-ket tartalmaznak.
  • Ha ragaszkodunk a tapétához, keressünk környezetbarát terméket, újrahasznosított papírt, és ne oldó-szeres, hanem vizes alapú ragasztót használjunk! A gombásodást úgy előzhetjük meg, ha a ragasztóhoz némi bóraxot keverünk.
  • Ott, ahol jó hő- és hangszigetelés¬re van szükségünk, használhatunk parafa falburkolatot is. A parafa megújuló forrásból származik, és újra¬hasznosítható. Felületét méhviasszal, természetes olajjal kezelhetjük.
  • A vizes helyiségekben a kerámia-csempe a legjobb választás: könnyen tisztítható, s távol tartja a penészt és a baktériumokat. A konyhában használhatunk edzett üveget is.

Környezetbarát padló

Ma már sokféle természetes, megújuló forrásból származó padló-burkoló anyag kapható. Ügyeljünk rá, hogy ne legyen vegyszerekkel kezelt, és a rögzítéshez ne használjunk szintetikus ragasztót!

  • BAMBUSZ (fent) Szapora növény, a belőle készült padlóburkoló tartós, nedvességálló, nem vetemedik és csomómentes. Ellenőrizzük, hogy a gyártáshoz használtak-e formaldehid-tartalmú ragasztót vagy szintetikus felületkezelő anyagot!
  • JUTA A jutanövény szárának rostjaiból készülő juta puha, nedvszívó anyag, amely ideális a hálószobába, viszont kevésbé alkalmas a konyhába, a fürdőszobába vagy a lakószobába.
  • KÓKUSZROST A kókusz külső, rostos burkából származó szálakat rendkívül kopásálló, durva anyaggá szövik. Ideális burkolat a folyosóra és a lakószobába.
  • TERMÉSZETES ALAPÚ LINÓLEUM (lent) Lenrostokból, len-olajból, őrölt parafából, falisztből és természetes gyantából készülő anyag, amelyet azután szintén természetes hátlapra, például jutára erősítenek. Nem bocsát ki mérgező gázokat, antisztatikus, könnyen tisztítható, és biológiai úton lebomlik.
  • PARAFA (középen) A paratölgy kérgét csak kilencévenként lehet gyűjteni, közben hagyni kell, hogy regenerálódjon. A termesztéshez nincs szükség öntözésre, műtrágyára vagy rovarölő szerre. A parafa puha, meleg és kiváló szigetelő.
  • SZIZÁL Az agávénövény rostjaiból készülő szizál tartós, természetes antibakteriális és antisztatikus tulajdonságú.
  • TENGERIFŰ A különböző tengerifűfajok rostjaiból szőtt anyag szívós, kopásálló, emellett természetes antisztatikus és folttaszító tulajdonságú. Nyirkos helyiségekbe nem ajánlott.

Falfestés

A hagyományos falfestékek a rendkívül ártalmas környezet­szennyező anyagok közé tartoz­nak. Ma azonban már sokféle, kevésbé káros termék közül válo­gathatunk.

A hagyományos festékek helyett próbáljunk VOC-mentes vagy ala­csony VOC-tartalmú termékeket használni, különösen beltérben! Ha elköteleztük magunkat a természe­tes megoldások mellett, használjunk meszet vagy természetes anyagok­ból készült falfestéket!

Gondoljuk meg, mielőtt hagyomá­nyos falfestéket vennénk! A gyártás során vegyszerek százait használják fel, a késztermék pedig gyakran

Biztonságosabb festékek

Melyek a hagyományos festé­kek fő alternatívái? Kezdjük a legbiztonságosabbakkal!

  • TEJFESTÉK A tejben előfor­duló fehérjéből (kazeinből) és ásványi festékanyagokból készülő tejfesték sima, matt felületet ad; beltéri falakra és fabútorokra egyaránt felvihető.
  • MÉSZ Lágy, régies felületet ad a falnak.
  • TERMÉSZETES VAGY ORGANIKUS FESTÉKEK Általában állati és növényi ere­detű anyagokból készülnek, mérgező anyagokat tartalmaz, pél­dául nehézfémeket és VOC-ket, né­melyik még rákkeltő hatású is lehet. A festékek a felvitel után legalább hat hónapon át – de gyakran jóval tovább is – bocsátanak ki ártalmas gőzöket. Mivel nem bomlanak le biológiai úton, a hulladéklerakóra kerülve is veszélyt jelentenek a környezetre.
  • VOC-MENTES FESTÉKEK A hagyományos festékekkel azonos összetételűek, de nem tartalmaz­nak ártalmas VOC-ket. Drágák.
  • ALACSONY VOC-TARTAL­MÚ FESTÉKEK Kőolajszármazé­kokból készülnek, csökkentett VOC-tartalommal. Lehetnek ben­nük ártalmas vegyi adalékanyagok.

Ne feledjük, hogy bár a vízbázisú (akril-) festékek általában biztonsá­gosabbak a régi olajfestékeknél, ezek is számos ártalmas vegyi adalék­anyagot tartalmaznak.

Ha kevés előkészítéssel is sikerül sima felületet kapnunk, inkább fes­sük át a régi bevonatot ahelyett, hogy eltávolítanánk azt! Csiszolás­kor viseljünk porvédő maszkot, ne természetes olajok vagy gyanták hozzáadásával. Egyes természetes festékekben használnak olyan hagyományos színezékeket (pl. titán-oxid), illetve természetes oldószereket is, amelyek enyhén irritáló hatásúak lehetnek.

A régi festék eltávolításához hasz­náljunk vizes alapú, oldószermentes festékmaró szert, forrólevegős pisz­tolyt vagy kaparót – és sok-sok kézi erőt! Kerüljük a vegyszeres festék­maró szereket, mivel ezek olyan ártalmas vegyületeket tartalmaznak, mint a rákkeltőnek tartott metilén-klorid és diklór-metán.

Vigyázzunk az olyan régi festékek­kel, amelyek ólmot tartalmaznak! Az ólmot 1950 előtt szárítóanyagként használták a festékekben, de ma már tudjuk róla, hogy igen mérgező. Ha nem vagyunk biztosak benne, milyen festékkel van dolgunk, vizs­gáltassunk meg belőle egy kisebb mennyiséget a környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi hatósággal, vagy vásároljunk tesztkészletet! Ha a festék jó állapotban van, a legjobb a helyén hagyni; egyéb esetben bíz­zuk szakemberre az eltávolítását!

A falak festés előtti lemosásához használjunk mosószódát és vizet! Normál oldat készítésekor adjunk fél csésze szódát 5 dl vízhez! Ha enyhébb hatású oldatot csinálunk, egy evőkanál szóda is elég ugyan­ennyi vízhez.

Festéskor használjunk kifejezetten festéshez készített maszkot! Ezek a szaküzletekben kaphatók. Ne vegyünk fel azonban porvédő masz­kot, mivel az – eltérő kivitele miatt – a száj és az orr környékén tartja a vegyszergőzöket!

Jegyezze meg! Ha lehetséges, festés után még egy hétig szellőztessük a szobát, mielőtt újra használatba vennénk!

Természetes festékek

  • A természetes alapanyagú festékeket a vásárlás után mielőbb használjuk fel, mivel nem tartalmaznak tartósítószert. Hagyjunk elegendő időt a száradásra: nincsenek bennük kémiai szárítószerek.
  • A természetes festék hígabb a szintetikusnál. A mennyezet festésekor vágjunk rést egy szivacsba, és húzzuk azt az ecset nyelére, hogy a festék ne folyjon le a karunkra!
  • A porok keverésekor viseljünk maszkot: némelyikük maró hatású!

A fafelületek kezelése

Kerüljük a poliuretán alapú lakkot, mivel sok fajtája a légutakat irritáló di-izociantátot tartalmaz, és mindegyikben egész sor különböző VOC is van. A legmérgezőbbek a kétkomponensű lakkok, amelyeket használat előtt kell összekeverni. Az olajjal módosított uretánok kevesebb gázt bocsátanak ki, mint a nedvesség hatására megkötő típusok.

  • Próbáljuk ki a természetes olajokat, amelyek beszívódnak a fába, de nem akadályozzák annak légzését! Igen jó a tungfából nyert tungolaj (kínai faolaj) – csak ügyeljünk rá, hogy ne tartalmazzon műgyantát!
  • Mutatós, tartós felületet érhetünk el méhviasszal. Természetes olajjal végzett kezelés után is használható.
  • Jó választásnak számítanak a természetes lazúrok is. A meszes készítmények „öregítik” a fa megjelenését, és kiemelik erezetét. Más típusok halvány színt adnak a fának.
  • Egyes természetes felületkezelő anyagokat, például a méhviaszt vagy az olajokat gyakrabban kell felvinni, mint a szintetikus készítményeket, hogy megőrizzük a fa jó állapotát.

Festés után

Vizes festékek használata után újságpapírral töröljük le a felesleget az ecsetről, majd mossuk ki egy vödör vízben! Ne öntsük a haszonnövények és az esővízcsatorna közelébe!

Az oldószeres (olaj-) festékekhez használt ecsetek kimosásához vegyünk nem mérgező hígítót vagy természetes, terpentin alapú készítményt; az is jó, ha az ecsetet ecetben forraljuk, és vízzel átmossuk. Kerüljük az ásványi eredetű terpentineket: rákkeltő benzolt tartalmaznak!

Ne öntsük a megmaradt festéket az esővíz- vagy szennyvízcsatornába! A természetes vagy vizes alapú festékek dobozait a szemétbe dobhatjuk, az oldószeres festékekét azonban nem. A hulladékudvarokban átveszik a veszélyes hulladékokat. A fapolcok felületkezelésére, illetve a kezelt fa vagy fakompozitok mérgező kipárolgásának megakadályozására a sellakbevonat is megfelelő. A sellak, amelyet egy ázsiai rovar választ ki, teljes mértékben természetes, könnyen felvihető, és kellemes illatú. 2-3 óra alatt megszárad, és matt felületet ad. Új és festett fafelületeken egyaránt kiválóan használható.

Készítsünk tejfestéket!

A tejet évszázadok óta használják egy egyszerűen elkészíthető festék előállításához. Noha ma már a boltokban is kapható, magunk is készíthetünk tejfestéket kazeinből (tejfehérje), valamint a festékboltokban megvehető természetes pigmentekből.

  1. 250 g kazeinpor 465 ml víz 50 g pigment
  2. A kazeinport oldjuk fel 340 ml vízben. Könnyed mozdulatokkal készítsünk belőle sűrű masszát, és hagyjuk állni 30 percig!
  3. Adjuk hozzá a maradék vizet, majd keverjük krémes állagúvá! Hagyjuk állni 15 percig.
  4. A pigmentet egy kevés vízzel keverjük híg krémmé, majd öntsük a kazeines elegyhez. Keverjük át alaposan, hogy a szín egyenletes legyen. Már használható is – de igyekezzünk a felvitelével!