Padlófűtés

Padlófűtés tulajdonságai, fajtái

A padlófűtés, mint ahogyan a neve is mutatja, a padlón keresztül melegíti a helyiséget, a fűtőtestet ugyanis a padlóba építik be. A hagyományos fűtéssel szemben sok előnye van, ezért egyre gyakrabban alkalmazzák. Mivel a hőleadás a padlón keresztül történik, a padló hőmérséklete nem haladhat meg bizonyos megengedett értékeket.

4. táblázat. A padló felszíni hőmérsékletének megengedett értéke

A helyiség típusaA padló felszíni hőmérséklete, °C
Lakószoba29
Fürdőszoba33
A kád környéke35

A felszíni hőmérséklet legnagyobb megengedett értékeit az MSZ EN 1264-es, a Padlófűtés című szabvány tartalmazza. A gazdaságos üzemeltetéshez a padló járófelületét általában nagyon jó hővezető anyagból készítik. A leggyakrabban alkalmazott anyagok közé tartozik a padlócsempe, a laminált parketta és a különböző anyagokból készült speciális szőnyegek.

A padlófűtési rendszerek fajtái

A hőleadás módja alapján a padlófűtési rendszereket két csoportba oszthatjuk: sugárzó és konvekciós rendszerű fűtésre.

Sugárzó rendszerű padlófűtés

Ez a típusú fűtés a hőt a padlófelületen át közvetíti a helyiségbe. A sugárzó rendszereket a hőforrás alapján tovább oszthatjuk meleg vizes vagy elektromos rendszerűekre. A meleg vizet szállító csöveket vagy az elektromos fűtőszálakat a padlóba betonozzuk. A meleg vizes sugárzó padlófűtés sok hasonlóságot mutat a konvekciós fűtőrendszerekkel. Mindkettő esetében a hőforrás lehet gáz- vagy elektromos kazán, napelemek, hőszivattyú vagy ezek kombinációja. A melegvíz-rendszer további elemei a tágulási tartály, a szivattyúk, a hőelosztók, a légtelenítők, a csővezetékek stb. A fűtőanyag lehet földgáz, elektromos energia, szilárd fűtőanyag.

9. ábra Sugárzó rendszerű padlófűtés elektromos fűtőszőnyeggel

9. ábra Sugárzó rendszerű padlófűtés elektromos fűtőszőnyeggel

Az elektromos fűtőrendszer fűtőszőnyegből vagy fűtőszalagokból áll. Anyaguk elektromos ellenállásos réz fűtőszálak. A fűtőszőnyeg nem más, mint egy hálóra szerelt vékony fűtőkábel. A leggyakrabban az állandó ellenállású ohmikus kábeleket használjuk. Az elektromos rendszer további része az elektromos elosztó a szükséges biztosítókkal, 230 V-os feszültségű összekötőkábel, és egy padlóba építhető hőszondával ellátott kábel. Az elektromos padlófűtés beszerelése megköveteli a megfelelően méretezett elektromos csatlakozót és a megfelelő hálózatot.

Konvekciós padlófűtés

Ebben az esetben a hőt a levegőáramlás közvetíti. A padlóba úgynevezett fancoilokat vagy padlóradiátorokat építünk be. Ezeket nem betonozzuk be, mint a sugárzó rendszer esetében a fűtőszőnyegeket, hanem fémlemez kádacskákba besüllyesztjük őket.

Ezt a rendszert az utóbbi években kezdik egyre gyakrabban alkalmazni a családi házakban, de megtalálhatóak az üzlethelyiségekben és kisebb műhelyekben is. A konvekciós rendszerű padlófűtésnek megvan a hagyományos radiátoros fűtés szinte minden hátránya, amelyek áramlással adják át a hőt. Jelentős előnyük azonban, hogy a helyiségben nem foglalnak helyet.

10. ábra. A konvekciós padlófűtés szerkezete

10. ábra. A konvekciós padlófűtés szerkezete

A gyakorlatban mindkét rendszert, a sugárzó és a konvekciós padlófűtést is használják.

Jellemző tulajdonságok

Minden fűtőrendszernek megvannak a maga jellemző jegyei. A legfontosabbak közé tartozik a hőátadás módszere, a fűtővíz hőmérséklete és a hőcserélő felületek nagysága.

A hő leadásának módjai

A hőátadásnak két módját ismerjük: az áramlással és a sugárzással történő hőleadást. Az áramlást hívják konvekciónak is, a sugárzást radiációnak is nevezik. Az áramlásos hőleadásról a radiátorok, konvektorok lapszerű és cső alakú fűtőtestek esetében beszélünk. A radiátorok esetében az áramlásos hőleadás a teljes mennyiség 90 %-át teszi ki, a maradék 10 %-a sugárzással adódik át.

A sugárzó hőleadást radiációs folyamatnak is nevezzük. A sugárzással történő hőleadáshoz a nagy felületű hőcserélőkre van szükség. Ennek tipikus példája a padlófűtés. A két módszer közti különbség a falak és a levegő fűtésének folyamatában van. A konvekciós fűtés esetében először a levegő melegszik fel, majd ez melegíti fel a falakat és a padlót, a padlófűtés esetében először a padló melegszik fel, majd ennek közvetítésével a helyiségben lévő levegő is felmelegszik.

A fűtővíz hőmérséklete

Fűtővíznek nevezzük azt a vizet, amely a hőforrásból a fűtőrendszerbe áramlik. A lehűlt vizet, amely a fűtőrendszerből a hőforrás irányába áramlik, visszatérő víznek hívjuk. A fűtővíz és a visszatérő víz hőmérséklete közti különbséget hóesésnek is nevezzük.

A radiátoros fűtés esetében korábban a hóesés mintegy 20 °C volt, vagyis: fűtővíz/visszatérő víz = 90/70 °C Az utóbbi években kisebb hőmérsékletű fűtővizet használnak, az arány általában 80/60 °C, vagy akár 75/50 °C is lehet. A meleg vizes padlófűtés esetében a fűtővíz hőmérséklete jóval kisebb, és kisebb a hőmérsékletesés is, amelynek átlagos értéke 38/35 °C. A fűtővíz hőmérséklete és a hőmérsékletesés is eltérhet ezektől az értékektől, a gyakorlatban az aktuális hőszükségleten múlik. Napjainkban a víz hőmérséklete jól szabályozható.

A hőcserélő felületek mérete

A padlófűtést nevezik nagyfelületű fűtőrendszernek is, mivel a fűtéshez szükséges hőmennyiséget nagy felületen adja le. A fűtőkábelek behálózzák a fűtött helyiség padlófelületének nagy részét. Csak a bútor és a berendezési tárgyak alatti felületet kell szabadon hagyni.

Figyelem!

A berendezési tárgyak, bútorok alatti felületek nem működnek hőcserélő felületként, ott ne helyezzünk el fűtőtesteket.

A hőcserélő felület a kisebb helyiségek (fürdőszoba) esetben csak néhány négyzetméter, a nagyobb lakószobákban, üzlethelyiségekben azonban akár több tíz négyzetméter is lehet. A nagyobb gyártócsarnokokban a fűtőfelület nagysága elérheti vagy akár meg is haladhatja a 100 m2-t. Vannak futballpályák, amelyeknek a felületét ugyancsak padlófűtéssel melegítik, vagyis a hőcserélő felület nagysága megközelítheti az egy hektárt is.

Összehasonlítás a konvekciós fűtéssel

Az előzőekből nyilvánvaló, hogy mi a különbség a konvekciós és a padlófűtés között. A napjainkban épülő új épületekben mindkét rendszert alkalmazzák, mintegy 50 %-ot tesz ki a konvekciós fűtéses épületek aránya, a másik 50 % esetében pedig teljes mértékben, vagy részben, csak néhány helyiségben alkalmazzák a padlófűtést. (A hagyományos konvekciós és a padlófűtés kombinációját az utolsó fejezetben tárgyaljuk.)

Minden fűtőrendszer legfontosabb tulajdonsága, hogy a helyiségbe annyi hőt kell adnia, amennyi fedezi a hőveszteséget. Akár radiátorral, akár fűtőkábellel vagy fűtőszőnyeggel fűtjük a helyiséget, el kell érni, hogy a fűtőrendszer megteremtse a jó közérzetet, a kellemes hőérzetet.

5. táblázat. A konvekciós rendszerű és a padlófűtés összehasonlítása

A fűtés jellemzőiA fűtőrendszer típusa
konvekcióspadlófűtés
A hőátadás módjaáramlássugárzás
A fűtővíz hőmérsékletekb. 80 °Ckb. 45 °C
A fűtőtest elhelyezéseaz ablak alatta padlóban
A közérzeta jónál több, kellemes
A hőforrásKK, NE, HSZ

K: Kazán; NE: Napelem; HSZ: Hőszivattyú